Századunk, 1842. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1842-03-24 / 24. szám

34. szám* Ötödik esztendei folyamat 1842. Martius 24. SZÁZADUNK. Aagyar kereskedés és még valami. I. A Pesther Tageblatt f. é. több számaiban igen nevezetes kereskedelmi statistikai adatokat közöl Magyarország külkereskedése főczikkei felöl. Ezek szerint az 1837. és 1838-i külkereskedésünk mérlege kereskedelmi helyzetünket s viszonyainkat ekképen tükrözi 1837. 1838. Behozatal: Ausztriából: 90,804,567 frt 101,396,479 frt. az idegen külföldről: 9,429,796 w 9,569,496 „ Összesen 56,114,749 ~ 71,212,045 7* Veszteség: 44,119,614 „ 39,753,932 „ Két évi veszteség: 7r: 83,873,546 frt Ez olly iszonyatos tükrözet, hogy bátran kimondhatjuk: nincs a világ kerekségén ország, mellynek kereskedési mérlege arányilag szenvedőlegebben állana mint Magyarországé! Ez pedig mindig igy maradand,de a mi több, szegénységünk még napról napra növekedendik, és minden bizonynyal el is veszünk, ha okosan nem iparkodunk s egyesült erővel egyetértőleg nem haladunk! Hogy pedig 400 esztendő óta mindinkább süllyedve immár a kút fenekére jutottunk s ebből ki sem vergődünk , ha Concordia istennő rajtunk könyörülve kegyes kezet nem nyújt fellábolhatásunkra, annak nem más az oka, mint ama szerencsétlen meghasonlás, szószaporító semmiveli vesződés, disputatio de lana caprina, ingyenélésrei vágyódás, elvtelen elvekkeli dicsekedés stb.,a mi nemzetünknek Várnánál haldoklását, Mohácsnál veszedelmét okozá. Tekintsünk csak hazánk történeti évkönyveibe , hogy magunkkal s tévedezéseink gyászos eredményeivel megismerkedvén, aluszékonyságunkból felébredjünk s magunkon erőt vévén nemesbre, erényeibre emelkedni merjünk. Vizsgáljuk közelebbről az ausztriai örökös tartományokkal 1837. és 1838. folytatott kereskedésünk eredményeit. Az e két év alatt oda kivitt magyarországi termesztmények értéke 109,562,556 forintra rúgott, melly öszvegből a gyapjúra 48,774,329 forint, a gabonára 19,084,814 forint esik, a többi magyarországi termesztményekre (bor, dohány, nyersbőr, hamuzsír, kender, gubacs, barom, stb) pedig 41,704,423 forint marad. Ha bortermesztésünket mint nemzeti iparágat tekintjük, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy ezen bortermesztés az iparnak igen alacsony fokán áll, kezelése a szőlőtőkék ültetésétől kezdve s a szüretelésig, lefejtésig s kereskedési eladásáig véve, hibásan űzetik. E szomorító ugyan, de igen is igaz és velős észrevételt már több esztendő előtt némelly jeles hazánkfiai (nevezetesen s részletesen kimutatva Schams) tevék s arra figyelmeztetőnek: mikép Rajnamelléken, Frankonéban, Ausztriában s Francziaországban a szőlőmivelés, szüretelés, borrali bánás, pinczészet és borkereskedési üzlet sokkal tökélyesb, czélszerűbb s utánzásra méltóbb; de a vox clamantis in deserto elhangzott S a józaneszíe tapasztalatos javaslatok rosz hazafiság vádjával bélyegeztetve kigunyoltattak. Mit használ tokai, ménesi, ruszti, soproni, sz.-györgyi, neszmélyi, Somlyói, badacsoni, szentendrei, villányi, karloviczi stb. borainkkali kérkedésünk, ha ezeknek csak igen csekély mennyisége juthat tisztán s zagyvátlanul a külföldre, ha az utazó a magyarországi vendégfogadókban s korcsmákban kényteleníttetik drága pénzen a legroszabb bort meginni? — Minek okát úgyis jól tudjuk, de a bajon azért hazafiulag mégsem segítünk, mert a sok kárpótlási követelésektől (mindenféle usus et abususban fülig úszván) meg nem menekedhetünk. Kereskedési szempontból véve a magyarországi bortermesztést, s tekintvén annak mindinkábbi elterjedését (még oda is, hol egy kis gyümölcsös- vagy szedreskert jutalmasabban pénzelne), azt tapasztaljuk, hogy széles e világon nincs olly borkereskedési piacz, melly borainknak honi belfogyasztásával vetélkedhetnek. Statistikusaink középévi számolás szerint a magyarországi évenkénti bortermést 30 millió akóra számítják, miből csak alig jut 4—5 millió akó, mint kereskedési czikk, a külföldre, s igy évenkint 25 millió akó bor fogyasztatik el honunkban, miszerint minden magyarországi emberfőre, aprót nagyot véve, majd 2 akó bor volna számítandó. Most (az ausztriai örökös tartományokat kivéve) magyar boraink eladhatását illetőleg a külföldön egy eladási piaczunk sincsen. Az orosz birodalom mindeneket elkövet borainknak oda nem áthatására. Ausztriát, melly maga is igen jó asztali borokat termeszt, s bortermesztőinek érdekeit ólalmazólag a magyar boroknak oda eláradható szállítását terhes vámok által korlátozza, borkereskedésünkre nézve elzártnak tekinthetjük, ottani vevőkre csak nemesi csemege és pecsenye borainkkal tarthatván számot. Svézia borainkat tudomásul sem veszi, Anglia pedig azokat csak névről ismeri. Mit sem csodálkozhatunk pedig azon, hogy a svédek inkább champagnei és malagai borokkal élnek, az angolok pedig az erős portugali, a kellemes szír champagnei és burgundi borokat a magyar boroknál jobban kedvelik, ha meggondoljuk, mikép Magyarorsázgban is a champagnei, malagai, burgundi, rajna- s mozesmelléki s más külföldi borok már annyira megkedveltettek, hogy földjeink nemzeti ünnepélyes lakomáknál a magyar áldomásokat s azifra toasztokat egyáltalában champagnei palaczkok ürítése mellett harsogtatják. Mire nézve elég legyen itt megjegyeznünk, hogy e szerint a külföldre vagyis inkább az ausztriai örökös tartományokba évenként eladott borainknak pénzbeli értéke mintegy 8—10 millió írtra számítható (?) Külföldi kereskedésünk negyedik főczikke a dohány. Nem tagadhatni, hogy dohánytermesztésünkre a német vámszövetséghezi csatlakozásunk igen kedvezőleg és előmozdítólag hatna, mert jóllehet több német szövetségi tartományokban dohány termesztetik, mégis bizonyos marad, hogy a német dohány egyáltalában a legroszabb a világon s Németországnak dohányszükségét ki sem elégíti. — De úgy tetszik, mintha magyar dohánykereskedésünk jövendője nem annyira Németország felé (az ausztriai örökös tartományokat kivéve) mint Olasz-s Francziaország felé intene. Külföldi dohánykereskedési üzletünk eredménye illy arányban mutatkozik : Év mázsa érték: 1835. 49,742 505,094 fr. 1837. 23,339 239,949 1838. 63,853 548,713 1) összesen 136,934 1,293,756fr. Összesen 100,234,363 „ 110,965,975 „ Kivitel: Ausztriába: 47,878,435 „ 61,684,121 „ az idegen külföldre: 8,236,314 „ 9,527,922 „