Századunk, 1843. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-05 / 79. szám

b) A polgári alkotmány úgy módosíttassák, hogy a hitel létre jöjön. c) Az ország kölcsönt szerezzen , mellyen a kül és belkeres­­kedés előmozdítására szükséges legelőbbkelő vállalatok, vasutak, vizi csatornák, utak stb. építtessenek. Mire nézve méltánylani lehet Francziaország példáját, melly az úgynevezett occupatio­s párisi béke után fizetni kellett háborús dijnak lerovására fordítandó pénzeken fölül még sokkal nagyobb sommákat kölcsönözött a végett, hogy forgásban levő pénzét ne csak ne kevesítse, hanem a háborús dijnak kifizetése után még na­gyobb mennyiségű pénzzel bírhasson, ezáltal az ipart nevelni, ezzel pedig a pénzügyön ejtett mély sebeket minél előbb gyógyítani szán­dékozván. Francziaország ezen bölcs tettének gyümölcseit veszi, mert annak köszönheti financiális alább nem szállását, s az azt kö­vető mostani virágzó állapotját. Magyarország ezen példát méltán követheti, de nagy vigyázat­tal, mert művelődés, műipar és kereskedési tekintetben most is az akkori Francziaországnál sokkal hátrább áll, annyira, hogy Magyar­­országnak felelte merész és sok vállalatokba egyszerre kapni épen nem tanácsos, hanem egyedül azokba hasznos ereszkednie, mellyek kereskedésének emelésére elkerülhetetlenül szükségesek, ezt is pedig úgy, hogy a kölcsönözött pénzek jól kiszámolt s tökéletesen meggondolt vállalatokra, a legpontosabb czélirányossággal fordít­­tassanak. Legelőbb kelő vállalatok lennének : 1- er Azok, mellyek által az austriai birodalomnak adriai ki­kötő-helyein magyar kereskedési czikkeinkre nézve Oroszország, az aldunai herczegségek, Egyiptom s mások által gyakorlott concurrentiának káros volta megszüntetnék, mivel ez ottani hajdan élénk kereskedésünket már majdnem egészen semmivé tette. 2- or A belkereskedést élénkké teendő vállalatok, mellyek, valamint 3- or Egy kölcsönző­tár (Hypothecken-Bank) bizonyosan a műipart jutalmaznák, következésképen emelnék, midőn a kölcsönző­tár az iparkodóknak (speculánsoknak) különösen pedig az adósok­nak kölcsönöket adván, az elsőbbeket nagyobb iparűzésre, az utóbbiakat pedig kivált külföldi adósságaik lerovására alkalmato­sakká tenné, s igy a honi kereskedési czikkeket szaporítaná, az adósságoktól a külföldre fizetni szokott kamatokat pedig a hazában megtartaná, s a forgásban levő pénzt részint szaporítaná , részint annak fogyasztását gátolná. Az első vállalatok kivihetők, ha egy buda-fiumei vasút léte­sülne , mellynél ugyan hamarabb és kevesebb költséggel készül­hetne el egy Budáról a bécs-triesti vonalba vezető fiók­vasút, olly haszonnal, hogy Triestben jó kikötőhely, kereskedői alapítvá­nyok, tárak, nagykereskedők, hajós-kapitányok, s minden a keres­kedésre szükségesek már is készen találtatnak, holott ezek a ma­gyar tengerparton a buda-fiumei vasút készletével, s igy idővesz­­tességgel fognak csak létre jöhetni; de a buda-fiumei vasút mégis amannál elsőbbséget érdemel, mivel azon a szállítás legolcsóbb lenne, ha az ország a vállalat kezelését és fentartását elegendő dotatióval biztosítaná; mivel továbbá ezen a vonalon semmiféle átmeneteli vámot fizetni nem kellene, és csakugyan ez vezetne mindenütt a hazában legrövidebb s legegyenesebb irányban az adri­ai tengerre. Azonban elkészülvén a buda-fiumei vasút, az említett fiók vasútnak, melly Budáról a bécs-triesti vonalba vezetne, építésé­hez azonnal hozzá kellene fogni, mert ez Magyarország egy neve­zetes részének akkor is, ha a buda-fiumei vasút elkészülne, igen hasznos maradna; mivel a tapasztalás bizonyítja, hogy a stájer­országi határon fekvő piaczainkon Chova ezen fiók­vasút épen ve­zetne) a honi gabonaár mindig legmagasabban áll, következőleg most is jó kereskedési vonal; egyébiránt Magyarországnak feladá­sa, az említett káros concurrentiát nem csak Fiumében, hanem Triestben is megtörni, mit annál bizonyosabban lehet elérni, mi­nél több czélirányos vonalaink lesznek az adriai tengerre. Azért ezen két vasút mellett szükséges még a Tisza és Száva sza­bályozása, azon pontig kivált, hol az utóbbit a buda-fiumei vasút keresztül vágná, de szabályozni kellene tovább is a Szávát Lai­­bachig, mert ez is jó kereskedési vonal, úgy szinte szükséges a fiumei kikötőnek biztosítása. Mindezek nagy áldozatokat kívánnak ugyan, de az említett káros concurrentiának véget vetvén, roppant sommák többé nem vesznének el, mint most, hanem azok Magyarországnak s általa az egész birodalomnak javára megtartatnának. Pedig a pénz sza­porodása, s kivált megtartása, mint mindenek feletti czél, ezen költségek mellett hátramaradást nem szenvedne, mert a vállala­tokra fordított pénz az országban maradván, nem hogy a keringő pénztömeget kevesítené, sőt épen azt szaporítaná. A második rendű vállalatok kivihetők az utakra nézve, a lak­kosok ereje és mérsékelt vámfizetés mellett, a csatornákra nézve pedig szinte az ország, vagy részvényes társaságok által. A harmadik rendű vállalatról, vagyis a hypotheka-bankról később külön szó leend. Lehetnének még más kereskedési vonalok is, mellyeket létre­hozni érdemes volna, úgy: Pozsonyból egy vasút a Ferdinand-éjszaki­ pályára, honnan a terv szerint egy fiók vasút Krakóra vezetend, onnan pedig víz­mentében a Vistulán Danzigig a Balt-tengerre. Ezen a vonalon nyereséggel vizethetnének ki: bor, gyümölcs, és más közép-euró­pai termesztmények az éjszaki országokba, s igy ez igen hasznos kereskedési vonal lehetne, ha más hatalmasságok , kiknek birto­kán keresztül vezetne, önkényétől nem függene, kik velünk aktív kereskedést nem vihetvén, a mondott czikkeket inkább Franczia, Spanyol, Portugál országokból csereképen hajózási szerekért, mellyekkel bővelkednek, veszik, ellenünk pedig véd-vámokat tar­tanak. Azonban ezen fiók­vasút Pozsonyból az éjszaki pályára mégis kívánatos, mert Morva és Cseh­országokat Magyarország­gal a monarchiat belkereskedésre nézve élénkebb összeköttetésbe hozná, honnan pedig magyar kereskedési czikkek, mint gyapjú, dohány, a német vámegyesület (Zollverein) felső részeibe vitet­hetnének. Szinte kívánatos volna az orsovai Dunának hajózhatóvá té­tele, vas és más kézműveknek az al-dunai herczegségek és Török­országba kivitelére nézve, ha azon vállalat hasznánál több költ­ségbe nem kerülne , és azon vonal is más hatalmasságok, kivált az orosz, önkényétől nem függene. Vannak még kereskedési vonalaink a felső Dunán Austriába, azon által a német egyesületbe, és azon keresztül Francziaor­­szágba és Németalföldre, gyapjú, dohány és más termesztménye­­inkre nézve, melly hasznosabb lehet jövendőre, ha a czélba vett európai közlekedések mindenütt létre jönnek, és ha a kormány többi tartományaira nézve a vám-egyesületbe belépést czélirányos­­nak találna, úgy Az Orosz-Lengyelországba vezető vonal a Hegy-alján, Kas­sán és Bródon keresztül, de az most élénk kereskedést a már mondott okoknál fogva nem szerezhet, holott épen ez régen ven a Hegy-alja, Kassa, Eperjes, a szepesi 16 és más városoknak élénk kereskedését eszközölte, és nekik virágzó állapotot szerzett, melly most hervadásra fordult.

Next