Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-04-16 / 29-30. szám

fcO« t*N 30* sík ii ibi* Hetedik esztendei folyamat 1844. Aprili* fl€» SZÁZADUNK. Törvén­yeszik k rfl­y. A Hajdúkerület belszerkezetéröl és országgyűlési szavazat­­jogáról (Vice) 269. §. Az alkapitány és a helybeli tanácsok tagjai, ez utób­biak egyik a másikért felelősek a hirdetésben tett elmulasztások­ért; nevezetesen: a) helybeli tanács, ha a hirdetést legalább há­rom hírlap útján nem eszközlötte ; b) Mind a helybeli tanács, mind az egyes városok tanácsainak tagjai felelősek, ha ön városuk kebe­lében a hirdetést a 266 § értelmében nem teljesítették ; c) Az al­kapitány felelős, ha az egyes városoktól vett felszólítás után azon­nal harmad nap alatt a kihirdetés végett a szükséges intézeteket meg nem tette.­­ Mind­ezen itt előszámlált esetekben az illetők kárpótlással tartoznak , nevezetesen ha a legközelebbi haszonbérbe adás alkalmával az árverési somma nagyobb lenne, mint azon ár­veréskor volt, mellynek kihirdetésében hiba követtetett el a kü­lönbséget az illető községnek s illetőleg a kerületnek ugyanannyi évekre, mennyi évekig a hibásan kihirdetett haszonbér tartott, ka­matostul megtéríteni kötelesek. 270. §. A kiküldött táblabíró az árverésről és minden általa tapasztalt körülményekről a közgyűlésnek tudósítást tesz ; a köz­gyűlés pedig, a szükség úgy kívánván, ezen tudósítás folytában a tiszti ügyészt az illetők ellen a kárpótlási kereset megindítására uta­sítja. — Ezen keresetnek bírája mindenkor a kerületi polgári tör­vényszék leend ; a követelést azonban, ha a közgyűlés által még nem rendeltetnék, ön javaikra nézve az illető, a kerületi javakra nézve pedig bár­melly község, akár képviselői gyűléséből akár pe­dig tanácsüléséből is elhatározhatja , és ez esetben felperes az illető község tiszti ügyvéde leen. 171. §. Ha a városok közös fekvő birtokaikat elidegeníteni vagy felosztani kívánnák, mindenek előtt a kerülethez folyamod­nak, és ez közgyűléséből az alkapitány elnöksége alatt választmányt küld ki a fenforgó szükség vagy közhaszon körülményes megvizs­gálására. 272. §. Ezen Választmány a községgel egy e végre hirdetendő képviselői gyűlésben a tanács által előlegesen kidolgozandó, és a tanács és kiküldött választmány közösen tartandó ülésében meg­­rostálandó tervet közölni, és a képviseleti gyűlésnek jóváhagyása alá terjeszteni köteles, a melly gyűlés az egész terv felett igen vagy nem szavazás által határoz. • 273. §. A képviseleti gyűlésben a terv helybenhagyatván, a kerületi közgyűlésben vétetik tanácskozás alá , és ha itt is hely­benhagyást nyer: a Helytartó-Tanácshoz minden irományokkal együtt felterjesztetik ; 247. §. Önként értetvén, hogy a terv ellen mind magában, mind egyes részleteiben minden lakosnak is, akár képviselő akár nem , akár a kerületi közgyűléshez akár egyenesen a Helytartó- Tanácshoz folyamodni szabadságában áll. b) A közadó kezelése. 275. §. A közadó kezelése három részletből áll, és ezen há­rom részlet: 1. Az adó tárgya. 2. Az adó kivetése. 3. Az adó beszedése. Az adó tárgyairól. 276. $. Az adó tárgyai a rovásos öszveírásban foglaltatnak 277. $ Általánosan minden évben új rovásos öszveirás haj­­ tatik végre. 278 . A rovásos öszveirás rovatait, a mennyiben törvény által határoztatnak meg, változtatni, azokhoz hozzáadni, vagy azok­ból elvenni csak törvény által lehet; a mennyiben törvény nem határoz, az eddigi rovatokon csak a magy. kir. Helytartó­ Tanács beleegyezésével lehet változtatást tenni. 279. §. A rovásos öszveirás mindig egy kerületi táblabiró által, a helybeli hadnagy, a jegyző, és legalább három tanácsbeli jelenlétében hajtatik végre. 280. $. Az öszveirást végrehajtó választmány tartozik házról házra, és majorról majorra eljárni, a szomszédokat is megkérdezni, és ott, hol szántóföldek vagy rétek iratnak öszve, ha kétsége van, az alatt is, mig az egész kerület felméretnek, a kérdésben levő egyéni földbirtok területét fel is méretni. 281.­­ A rovásos öszveirás egy példányban az alkapitány­­nak mutattatik be, másik példányban pedig a helybeli levéltárba tétetik. 282. $. Az alkapitány által a számvevőnek adatik ki szüksé­ges használat végett. 283. $. A rovásos öszveirást az öszveiró választmány min­den tagja aláírni köteles. 284. $. A rovásos öszveirás sommázatja a m. kir. Helytartó- Tanácsnak is felterjesztendő. Az adó kivetéséről. 285. $. Az adó kivetése a kivetendő adó-mennyiség megha­tározásán és annak felosztásán alapszik. 1. Adó-mennyiség. 286. §. A kivetendő adó-mennyiségnek meghatározása a közszükségtől függ, ez pedig az évi előleges költségvetésekben foglaltatik. 287. §• Az évi előleges költségvetés két részből áll, u. m. az évi bevételeknek és évi kiadásoknak kimutatásából: 288. §. Az évi bevételek rovatába felveendők az egyenes adón kívül minden néven nevezhető közjövedelmek. 289. §. A kiadások rovatában pedig foglaltatnak minden közterhek, azok , mellyek természetben és nem pénzben teljesí­tetnek, kész­pénzre általtéve. 290. §.«E kettőnek, úgymint: a közjövedelmeknek, mellyek a 288. §-ban érdekeltetnek, a közterhekkel való összevetéséből tűnik ki azon adómennyiség, melly kivetendő leszen. 291. §. Előleges költségvetést mind az egyes városok, mind a kerület készíteni tartoznak. 292. §. Az egyes városok előleges költségvetésének kiadási rovataiban foglaltatik: a város helybeli szükségeinek fedezésére kivántató költségek jegyzéke. 293. §. A kerület előleges költségvetésében foglaltatik mind­ezeknek sommázata, és a kerületi szükségek fedezésére kivántató költségek. A városok költségvetései a kerület költségvetésének mellékletül szolgálnak.

Next