Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-22 / 23. szám
*£81. szám.SZÁZADUNK. Hetedik esztendei folyamat 1844. 1Uartius •£« Törvényjavaslat. A megyei választások és köztanácskozások szabályozásáról. (Folytatási 26. §. Minden tisztujitás előtt az illető megyék a szavazhatóknak helységenkint pontosan s betűrendben, küldöttségek által leendő összeírását megrendelni, s tisztújítás előtt közgyűlésben meghitelesítni, illetőleg megigazítni tartoznak. Erre gonddal lenni a megyei elnök kötelessége. Amelly tisztviselő, vagy más kiküldött ez érdembeni kötelességét a rendes időre nem teljesíti, a hanyag tisztviselőkre nézve a büntető törvénykönyvben rendeltek súlya alá esik. 27. §. Választási jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatván , semmiféle megbízó leveleknek (credentionalis) hely nem adathatik. 28. §. Minden tisztújítási érvényes szavazásnak e végre nevezett választmány előtt s a szavazatok hiteles összeírása nyomán e választmánytól nyerendő szavazatjegy általi titkos szavazással kell megtörténni. E választmány fele részét a főispán, vagy a 2. és 4. §§ eseteiben a 16. §. szerint választott elnök felét a tanácskozmány nevezi ki. Ugyanezek neveznek járási vagy illetőleg helységenkint olly egyéneket is e választmányhoz, kik a szavazási joggal bírókat helyenkint ismerik. Mindezek a 21. §-ban foglalt esküt előre letenni és ahoz képest eljárni kötelesek. 29. §: Minden kijelölt számára külön szinű egyegy szavazatláda rendeltetvén, a ládához zárral kapcsolt ládába alkalmazott papirosra könnyen olvasható nagyobb betűkkel, az illető kijelölt vezeték és kereszt neve rá jegyeztessék. Ha a szavazás egyszerre több helyen történik, mindegyik helyre nézve ugyanannyi számú ládák és tábláknak kell lenni. A névfeljegyzéseknél bármi különböztetésnek lenni nem szabad. 30. §: A szavazat-ládáknak olly csengetyükkel kell ellátva lenni, mellyeket minden bevetett test okvetetlen külön csengésre hoz; de a külön ládák csengetyüi hangra nézve egymástól legkevesebbé se különbözzenek. Ezek a választmány teremébe ugyan, mindazáltal annak láthatásától elválasztva helyezendők azon sorban, mint a kijelölés történt, s e végett mind a ládák, mind a felettek levő táblák római számokkal is megjelölendők. E ládáknak kettős fiókkal is kell elláttatni úgy, hogy a felsőbe hullott szavazatjegyek mindegyik helység szavazása végeztével az alsó fiókba láttatlanul leeresztethessenek az által, ha a felső fiók alja kihuzatik, melly természetesen ismét visszatolandó. 31. §. A tiszújítási ülés megnyittatván, s a hivatalnokok a 16. §. értelmében hivatalaikat letevén, mindenek előtt a tisztújítási jó rendet tárgyazó törvényczikkeket tartozik az elnök felolvastatni. 32. §. A kijelölést az elnök olvassa fel. Ezt végig csendesen kihallgatni mindenki köteleztetvén, a ki ezt bármikép akadályozná, mint széksértő, s illetőleg rendzavaró tekintessék, s a büntető törvénykönyvben a széksértés ellen határozott büntetés alá nyomban vétessék. 33. §. Ha a tanácskozmányon megállapított kijelölés meg nem tartatnék, eziránt észrevételt tenni a tanácskozmány tagjainak joga, egyszersmind kötelessége. Ha a tanácskozmány által kijelöltek, vagy a kitűzöttek közül valamellyik a kijelöltetést el nem vállalná, vagy más hivatalra előbb elválasztatnék, helyébe az elnökség a tanácskozmány által ajánlottak közül sor szerint mást kijelölni tartozik. A kijelölteken kívül másra szavazni nem lehet. 34. §: A kijelölő elnök mindegyik kijelölt vezeték és keresztneveit könnyen olvasható nagyobb betűkkel egyformán jegyezve, ugyan olly színű külön táblába teszi bele, miilyen színű láda van annak szavazatai számára rendelve, és azt le is zárja. E táblák a szavazási teremen kívül annyi helyen kifüggesztetnek, ahány felé a szavazás történik. Ezzel a szavazás nyomban elkezdődvén, mindvégig igy folytatandó. 35. §. A szavazók helységsorban s az összeírási betű rendben hivandók, és egyenként bocsátandók a szavakat szedő választmány elébe. Kinek a hiteles összeírás szerint van szavazata, a választmány elnökétől nyert szavazatjegyet a ládák egyikébe beletenni, vagy ha szavazni nem kívánna, azt nyomban visszaadni köteles. Kiről ellenkező bizonyíttatik be, a választmány hiteles jelentésére az illető bíróság által kimondandó ítélettel azon egész tisztujitás alatt szavazat jogától megfosztandó. 36. §. Ki a tisztújító megyében lakik, csupán azon kerület vagy járásbeliek között szavazhat, mellyben lakhelye fekszik. Birtokuk helyzetéhez képest csak megyén kívüli lakosok szavazhatnak. 37. §. Ha valaki ellen bebizonyul, hogy bármi móddal kezébe jött több szavazatjegyeket vetett valamellyik ládába, vagy azon egy hivatalra több helyen is szavazott, a 34. §-ban érdeklett szavazatvesztésén felül, mint a jó rendet megháborító, minden belevetett golyó, vagy más jegyért egy, és egy hónapi fogság büntetésben a választmány köteles jelentésére, azonnal elmarasztassék és nyomban le is tartóztassék. 38. §. Szavazás alkalmával a csalfaság esetében a szavazás azon helységbeliek által, mellyhez a többszörösen szavazó tartozott, ismétlendő leszen. 39. §. Mindegyik hivatalra tett szavazás elvégeztével a ládák a közgyűlés előtt felnyittatván, a kire legtöbb szavazat esett, az elnök megválasztottnak nyilatkoztatja. (Vége következik.) »Vlaci* Alfierinak Pozsonyban találtató 1510-ik évi mestermüve, mellyet eddig sem kül- sem belföldi irók nem említenek. *3 Si proplus stes, Te capiet magis. Hor. Mindent feledségbe sodor az idő rohama, mit nem a lángész remekelt. A mestermü daczol a feledés mély örvényén, mint az ég legszebb csillagzata, ragyog a hatalmas múlás éjei fölött; halhatlanítja szerzőjét, kiteremtő lelke tiszta lángjával a tökélyért lángolt; dicsőíti a nemzetet, mellynek magvából a nagy remeklő származott. Mi maga a sebes idő egyéb, mint az örök tünés névtelen szárnyasa, ha barázdáiban ritka remekség kalászi nem érleltetvék. *) Ponori Thewrewk József „Utazás naplójából.11