Századunk, 1845. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)

1845-04-08 / 28. szám

z ezen merevedt részvétlenség növeszté még inkább az olly inger­lékeny, eleven francziák türelmetlenségét. Én szinte a tömegben ü­llék, s a mindinkább növő ingerültségből könnyen kivehetem, hogy a foglyok már most valódi életveszélyben forognak, s hogy a két rendőr, mihelyt az első erőszak megtörténendik és csak egyike a körülállóknak meg fogja ragadni az arabok bármellyikét, nem­­leend képes a fergeteg meggátlására. Leginkább kitünőnek ingerlő beszédük által nehány markotányosnők (vivaridiéres), különösen egy, elég csinos, ki hihetőleg valamelly nem rég szenvedett vesztesség által elkeseredve, igyekezett minden erővel a körülállókat felinger­­leni. Philippicáját leginkább a 37ik ezrednek egy mellette álló grá­nátosához intéző, ki­vállrott (epoulets) és altisztpaszomány által ki­­tünék, s kit eleve nehány pohár pálinka s forró pillantásai által elég heves hangulatba helyzett. „Hogyan szenvedheti ön, hogy ezen szörnyek, kik önök bajtársait megölték, megcsonkították, most itt csúfot űzzenek önökből. Nézze csak mint kaczagják önöket! Bizonyosan ők azok, kik ma éjjel kalandoztak a tábor körül, s la Violettet és a szép Picardot meggyilkolták a 21-ik ezredből. S íme, itt bámészkodtok, s jó étvágyat kívántok nekik. Ó, csak vol­nék férfi! de ti — nem buzog vér ereitekben — csak csigavérrel birtok!“ — s ezzel a szenvedélyes provencalnő — mert illyennek tanúsító kiejtése — fekete szeméből komor nyilakat szóra a már düh, bor és szerelemtől forró gránátosra, ki már szovitát folytat­ván egyik rendőrrel, kit hátra nyoma, kezét fenyegetőleg kardjára téve állitván, hogy az arabok egyike őt mindenféle illetlen arcz­­torzitásokkal kigunyolja. „Ha engem csúfol, megmutatom a kutya beduinnak, hogy kardommal szintolly ügyesen vágom le nyakát, mint ő szokta — a gazember!“ — Elég hajlandónak is látszék végrehajtani fenyegetését, s neki tüzesedve a markotányosnő vala­mint a többi körülállók beszédei által, kik örömest egyenes be­avatkozás nélkül szerezték volna magoknak illy véres megjutalma­­zás látványát, mindinkább visszaszok­tá a rendőrt. Megkisértém most lecsilapitását, s bizodalmasan közeledvén, s karját fegyverétől gyengéden visszavonván, mondék: „Ezt csak­ugyan nem teendi.“ — S miért nem, ha merem kérdezni? S ki fog engem hátrálni? Talán csak nem ön, idegen uram? — „Ön gránátos?“ — Igen, uram! — „A 37-ik ezredből?“ — Úgy van, uram! — „S káplár?“ — Az vagyok. — „No már, mondom ön­nek, hogy nem hazaadja kardját, s nem bántandja ezen embert.“ — S miért nem, . .. adta ? Miért ne boszulnám meg meggyilkolt bajtársaimat, kiirtván e gonoszt, hogy vágyának véget vessek s vé­rével váltsam meg a vért! Miért ne tenném, miután tábornokaink elfelejtik tenni? — „Miért? Azért, mert soha sem fogom hinni, hogy egy franczia gránátos, a 37-ik ezrednek egy káplárra, tudjon vagy akarjon hóhéroskodni!“ — Igen, de ők, nem tették? — „Ho­gyan? Ön, franczia, ön homályositná nemzete dicsőségét, összeha­sonlítván magát olly nyomorultakkal, kik nem tudják mi a civilisatio ? Sön, franczia, annyira lealacsonyitná magát, hogy fegyvertelen ellenséget kínozzon? Ön fegyverét használná egy védelem nélküli nyomorult vadember ellen? Nem , ezt soha sem hiendem, hacsak nem látom, s remény­em, hogy soha látni nem fogom, a franczia hadsereg dicsőségére.“ — Csodálkozva meresztette reám szemeit, s felére kirántott kardját visszatolván, a markotányosnőhez fordult. — „Margit, az urnak igaza van, ők nem civilisáltak, a koldusok, s mi francziak vagyunk; ez nagy különbség — én gránátos vagyok, s nem leszek hóhér­­ , s daczára borosságnak s a felingerlésnek eltávozok a tömegből, melly maga is a nagyobb számban siet­ve előnyomuló rendőrség által elszélyeztetett.­­ Ez alkalommal azonban hízelkedem magamnak, hogy ad hominem argumentumaim által nem eredrménytelenül védtem illy eldöntő pillanatban a nagy veszélyben forgott arabokat. Adatok a magyar ipar illimódoni kifej­lesztése ügyében. (A czukorgyárosok s gazdák figyelmébe különösen ajánlva.) II. Három hónapi látogatásomnak, mellyet német, franczia, e­z a„"7 SZi*mára 47 — czukorgyárban tettem, főeredménye azon megyőződés, miszerint föltéve a kifőzetendő répa jóságát, az egész czu­kr-gyártás vagy­is a mesterség: egész termésszakban, ha szük­ség ápril. közepéig, folyvást egy képen kívánt bőséggel ugyanazon minőségű átlátszásig tiszta ikrás czukrot állitni elő, főleg a spodium készítésétől s mikénti használásától függ. Maga Bosquet, a tirle­­monti Vanden Borghe van Benkom-féle gyár tapasztalásokban szer­fölött dús igazgatója, megvallotta, miként ő noha 8 év óta készíté a gyárhoz megkívántató égett csontlisztet vagy spodiumot, még­sem puhatolható ki mindekkorig: mi lehet valódi oka annak, hogy a spodium hatása külön időben nem ugyanaz, sőt nem ritkán 50°­ változó? Hogy tehát magát e részben biztosítsa, évek óta kettőz­tetek mennyiségben alkalmazza a spodiumot, minek ő olly nagy nyomatékot tulajdonit, hogy elválásunkkor nem feledé a következő figyelmeztetést intézni hozzám: Si vous voulez faire du sucre, n' épargnez pas le noir. Hogy a spodium czukor­készitésnél szerfö­lött nagy jelentékkel bir, minden czukorgyáros igen is jól tudja, s majd mindnyájan, kikkel eziránt szóltam, panaszkodtak az égett csontliszt nem mindig állandó hatályossága felől, mint a melly vegyszer szinetlen s könnyen sűríthető tiszta nedvek előállítására elkerülhetetlenül szükséges; arról azonban legtöbbnek mint szinte magamnak is alig volt sejtelmök, hogy a spodium készítése s mi­kénti alkalmazása részben akadályozni szokta a czukor nyál­ka- vegy nyirkosság kifejlődhetését, s igy a tulajdonképeni tisz­ta czukor minő mértékbeni előállitása nagy részben a bevegyitett spodium hatásától függvén, ezen vegyszer fontossága ez által is szerfölött nagyobbodik, mivel tudva levő dolog, miszerint ollykor 1 °­ C nagyobb vagy kisebb tiszta czukor-mennyiség billenti nyere­ség vagy veszteség felé a mérleget. *) Mit előbb csak homályo­san sejtek, kétségtelen bizonyossággá vált rám nézve azon fölvilá­gosító közlések után, miket Wrede és társa halberstadi gyárukban Schatten gyárostól hallok; tán egyedül ő az, kinek sikerült az égett csontliszt változékony ható­erejének természetével megis­­merkedni, a ki ennélfogva ez iránt legbiztosb útmutatóul tekinthető. Mindazon gyárakban, hol az ő tapasztalása igazolta javaslatai el­­fogadtatvák s életbe léptek, biztos nyugodtság vehető észre a kü­lönnemű munkálatok körében; siker jutalmazza ott a fáradalmakat — az illy gyárak intézőji (jobbára maga a gyártulajdonos) vagy az illető katlanügyelők (Sudmeister) egyhangúlag állíják, hogy midőn a czukor­folyadékot színes nyirkos és meszes részecskék­től kell megtisztítni, a Schatten által készített spodium segítségével nemcsak marhavér s egyéb illyetén tisztító szerek nélkülözhetők, hanem az egész eljárás sokkal egyszerűbb, biztosabb s könnyebb, a siker pedig mindig állandó. Épen ittlétemkor lépett vele alku­dozásba a spodiummali bánásmódot iletőleg egy olly (wagbäuseli) gyár, mellyben naponkint 4000 mázsányi répa szokott földolgoz­tatni. * **) Kevés reményem lehet az iránt, hogy a spodium-készités s haználás titka velem közöltessék, miután nevezett Schatten a teen­dő közlésért olly magas jutalmi díjt kívánt, minőt egyes gyár meg nem adhat, csekélyebb díj esetére pedig föltételeket szabott a do­log titokban tartására nézve, minőkbe beleegyeznem lehetlen volt. Már hinni kezdem, hogy iparszaki kirándulásom a czukorgyártás körében nem éri el kívánt czélját, midőn Lichtl korszerű s gya­korlati lehetőség tekintetéből is igen ajánlatos terve egy felállítan­dó spodium-készitő részvényes társaság iránt tudtomra esett. A vállalat czélja: a meglevő s még keletkezhető czukorgyárnak spo­dium szükségét állandóul előállitni, s az erre megkivántató csont­mennyiségnek egyazon kézbe történő összevásárlása által ezen el­­kerülhetlen kellék mérsékfölötti árkeletének elejét venni. Ezen je­les terv életbelépte által legyőzetnének mindazon nehézségek, mellyek a czukorügy kifejtésénél eddigelé leginkább akadályai voltak, s azért mind a czukorgyár-tulajdonosoknak, mind az illy gyárvállalatokba bocsátkozni szándékozó földesuraknak azon kel­­ l*) Érthetőbbé válik ez állítás következő példa által: Hogy a költségek födözve legyenek, 100 ft. répa után 4 ft. tiszta czukor volna nyeren­dő ; ha tehát a nyert czukor- mennyiség nem , de 5 fontra üt ki — egy font tiszta nyereségül jut, ha pedig a mondott répa-mennyiség 6 fontot ad , már ekkor a tiszta haszon 2 font, tehát még egyszer olly nagy. **) Ugyan Schattennek köszönhető azon készítvény, mellynek segítségé­vel a répa czukrosságát meghatározhatni. Egy illy gépet magammal hoztam, és szívesen ajánlom szolgálatomat azoknak, kik romlatlan ré­pát — vizsgálat végett — mártius 20 áitl hozzám bérmentve küldenek (országút Sebastiani ház 640 sz.) a tett vizsgálat eredményéről Írás­beli tudósítás szóland.

Next