Századvég, Új folyam, 55. szám - Kontinuitás (2010)
2010 KONTINUITÁS Elsőrendűen az eszmetörténeti jellegű vizsgálódások sajátja, miként írható le a legmegfelelőbben a 18-19. század fordulójának politikai kultúrája. Az eseménytörténet adott (bár részletei végtelenül finomíthatók még, s értékelési szempontjai változhatnak idővel). A társadalomtörténet (legyen az akár a politika társadalomtörténete) halad a maga útján, időről időre tabudöntögető megállapításokkal rukkolva elő a korszakról. Az irodalomtörténetet pedig eddig is alig zavarta az 1795-1830 közti távolnyelvújítási harccal kitöltenie, tásának azonban, amelynek a hagyományos kérdése elsősorkell néznie azzal: elfogadja-e szik elbontani az útból mint a ság, mert volt mivel (például a A politikai gondolkodás kutakontinuitás/diszkontinuitásban címezve van, még szembe máig érvényesnek, vagy igyekmegértést nehezítő akadályt?