Századvég, 2022. március (2. évfolyam, 1. szám)
MŰHELY - DÚRÓ JÓZSEF - BÓKAY DÓRA - JANIK SZABOLCS: Kormányzati stabilitásra ható tényezők a visegrádi országokban
2022. • 1. SZÁM 172 DÚRÓ JÓZSEF - BÓKAY DÓRA - JANIK SZABOLCS their party; (4) other exogenous factors. By applying the theory of dominant and centre parties (Nikolényi, 2004), no significant correlation was revealed between specific government types and government stability. Keywords: government stability, Visegrad, party system, coalition, dominant party, centre party, party politics Bevezetés A kormányzati stabilitás kutatása az elmúlt évtizedekben a politikatudomány egyik fontos területének számít. Ugyanakkor talán meglepő, hogy ezek a kutatások döntően Nyugat-Európára fókuszálnak, a posztszocialista országok nem jelennek meg hangsúlyosan, különösen nem az elmúlt évtizedben. Éppen ezért kutatásunk azt célozta meg, hogy a meglévő szakirodalmi megközelítéseket alkalmazva - és helyenként újragondolva - megvizsgáljuk, milyen tényezők azok, amelyek befolyásolják a kormányzati stabilitást a visegrádi országokban. Az esetek kiválasztása során igyekeztünk nagyjából hasonló politikai rendszerrel és múlttal rendelkező országokat szelektálni. A V4-ek már csak azért is kézenfekvőek, mert történelmileg is közel állnak egymáshoz, ráadásul politikai rendszereik is hasonlóak, sőt a választási küszöb is megegyezik ezen országokban. Két kutatási kérdésünk volt. Az egyik azt célozta, hogy közvetlenül milyen intézményi és egyéb tényezők befolyásolják a kormányok élettartamát a vizsgált országokban. Ennek során igyekeztünk magyarázatot találni azokra az esetekre, amikor egy-egy kormány működésének végét nem a menetrend szerinti parlamenti választás okozta, hanem a koalíció megváltozása, a parlamenti bizalom elvesztése vagy a kormányfő távozása. Másik kutatási kérdésünk pedig arra vonatkozott, hogy a parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve milyen típusú kormányok tudnak a legtovább hivatalban maradni. Ezen kérdés vizsgálatához Nikolényi elméletét hívtuk segítségül, ennek tesztelését folytattuk le. Tanulmányunkban a szakirodalom áttekintése és a módszertani megfontolások (mely kormányokat érdemes vizsgálni, mikor tekinthetünk újnak egy kormányt stb.) bemutatása után valamennyi országot külön tárgyaljuk, 2 Nikolényi, 2004.