Szeged és Vidéke, 1904. július (3. évfolyam, 209-236. szám)

1904-07-21 / 227. szám

— A százéves osztrák császárság. Augusztus tizenötödike nagy nap lesz az osztrák császárság történetében. Ezen a napon lesz az osztrák császárság százéves. 1804 augusztus 15-én vette föl ugyanis II. Ferencz német-római császár, aki mint ma­gyar király I. Ferencz néven ismeretes, az osztrák császári czimet és ezzel, mint osztrák császár is I. Ferencz lett. A magyar királyi czim kilenczszázéves múltjával szemben tehát az osztrák császári czim, amelyet kormá­nyaink gyöngesége következtében külföldön inkább ismernek, mindössze csak százéves múltra tekinthet vissza. I. Ferencz osztrák császár czime ugyanis csak az 1804. augusztus 15-étől kelt pátensben lépett életbe. Ferenczet tudvalévően Napóleon példája ösz­­tönözte rá, mert Napóleon 1804-ben vette föl a franczia császári czimet. Az 1804. augusztus 15-iki pátens elmondja az osztrák császári czím történetét is. Eszerint augusztus 10-én Bádenből, ahol nyaralt, Bécsbe ment, hogy jelen legyen egy állami tanácskozáson, amelyen Károly királyi herczegen és a nádoron kívül részt vettek az összes minisz­terek, továbbá a magyar királyi, a cseh­­osztrák és az erdélyi kanczellárok, a magyar királyi asztalnok és a magyar országgyűlés elnöke. E tanácskozáson határozták el, hogy Ferencz császár fölveszi az osztrák császári czimet, követve ebben a tekintetben az orosz czár példáját, aki az előtte való szá­zadban vette föl a császári czímet és Franczia­­ország „új uralkodójának“ példáját. A pátens azután az osztrák császár különböző czimeit állapítja meg. Ugyancsak az osztrák hiva­talos lap 1804 szeptember 15 én beszámol arról, hogy Budán is ünnepség volt abból az alkalomból, hogy Ferencz király az osztrák császári czímet fölvette. A budai plébánia­templomban szeptember 9-ét­, vasár­nap ünnepi tederm­ volt, amelyen megjelen­tek a templomban a papság, a főnemesség, a tábornoki kar, a dikasztériák és a városi hatóság fejei. Az istentiszteletet Szabó András kassai megyés püspök celebrálta. Délben lakoma volt a kalocsai érseknél, este ingyen előadás a két színházban, éjjel pedig álarczos bál. Mint Bécsből jelentik, az uralkodó el­határozta, hogy az osztrák császárság száz­éves jubileumát minden külső pompa nélkül, csak egyházi ünnepséggel üli meg. — Mokry Sámuel halála. Alig pár napja temették el Koncz Sándort, a szegedi fa- és fémipari szakiskola kitűnő tanárát és ma gyászlap jelenti, hogy Mokry Sámuel, az intézet igazgatója meghalt. Nyolcz esz­tendeig volt vezetője a szegedi intézetnek a kiváló tanférfi , és ezalatt közbecsülést szerzett számára. Ismert neve volt az or­szágban is. Harminczkilencz esztendős volt; az utóbbi időben sokat betegeskedett. Halá­láról a következő jelentést vettük : A szegedi m. kir. állami fa- és fémipari szakiskola tanártestülete a művezetői kar nevében is mély fájdalommal jelenti Mokry Sámuel szakiskolai igazgatónak Julius hó 20-án, életének 3- ik évében hosszas szen­vedés után történt gyászos elhunytét. A bol­dogult 12-ik éve szolgálta az iparoktatás ügyét s iskolánknak 8 évig volt igazgatója. Mint igazgató tanártársainak igaz jó barátja s a tanuló ifjúságnak szerető atyja volt. Halála, bár neki enyhülést és nyugalmat adott, minket fájdalmasan érint. Úttörő mun­kása volt, ő az iparoktatás ügyének s ennek nagy vesztesége, hogy ily korán kidőlt a sorból. Temetése az orosházai sirkertben Julius hó 21-én reggel 8 órakor lesz. Béke legyen porai fölött! — Szeged város öröksége. Néhány hét előtt jelentettük, hogy Schmidt Sándor műegyetemi tanár, a Dugonics-Társaság tu­dományos osztályának tagja jobblétre szen­­derült. Az elhunyt professzor fia, Schmidt Béla ma fölkereste Lázár György dr. polgár­­mestert, a Dugonics-Társaság elnökét és néhai édesapja irodalmi munkáinak külön lenyomatát a Somogyi-könyvtár részére, a Budapest környékén gyűjtött ásványgyűjtemé­­nyét, v­alamint a szegedi árvíz alkalmával gyűjtött emléktárgyait pedig a város múzeuma részére fölajánlotta. Az elhunyt hagyatéká­ban hátramaradt 5500 kötetből álló ásványtan és krisztallográfiai szakkönyvtárat pedig meg­vételre ajánlotta Schmidt Béla Szeged városá­nak. A könyvtár becsértékét közelebb szak­értőkkel fogja megállapíttatni és a becsléshez képest fog az árra vonatkozólag ajánlatot tenni. — Bocskay-szobor Böszörmény­ben. A hajduvárosok mindig előljártak a hazafiságban és a kegyelet nyilvánításában. Hajdúnánáson az őszszel fölállítják Kossuth szobrát és most a város képviselőtestülete 2000 koronát szavazott meg a Hajdúböször­ményben fölállítandó Bocskay-szoborral . A vasutasok izgatása. Aradról jelentik lapunknak : Aradon tegnap az a rém­hír volt elterjedve, hogy az államvasutak mozdonyvezetői a sztrájk háromhónapos for­duló napján beszüntetik a munkát. Kacsó Gyula mozdonyvezető, a volt 13-as bizott­ság tagja, amióta föl van függesztve állásá­tól, beutazta ugyanis az egész országot s érintkezésbe lépett valamennyi mozdony­­vezetővel, állítólag azért, hogy a fölfüggesz­­tése folytán bekövetkezett helyzetén a sztrájk­ról szóló vörös könyv elárusításával segítsen. Az igazgatóság azonban, hogy minden eset­leges zavaroknak elejét vegye, a tegnap éjszakára rendkívüli intézkedéseket tett. Min­den üzletvezetőség székhelyén, így Szegeden is, beható tanácskozások voltak, amelyre be­hívták az egyes forgalmi főnököket is. Ezen tanácskozások alapján tegnap éjjelre a kö­vetkező intézkedések történtek országszerte: 1. Minden személyszállító vonatot, amely déltől fogva elindult, egy-egy vonatvezetésre képesített mérnök kísért. 2. Távirat ment az összes állomásfőnökökhöz, melyben utasítot­ták őket, hogy az éjjelre várható menetrend­­változás miatt minden állomásfőnök tartozik felügyeleti szolgálatot teljesíteni és a vonatok rendes közlekedéséért az állomásfőnök sze­mélyesen felelős. 3. Minden üzletvezetőségi központban éjjelre is távirószolgálatot ren­deztek be. 4. Megkeresték az egyes helyőr­ségeket, hogy megfelelő erőt helyezzenek készenlétbe a sztrájk esetén való interven­­czióra. Amiként azonban a következmények mu­tatták, a féle­lm hiábavaló volt, mivel a sztrájk nem tört ki. — A szegedi rendőrség fekete könyve. A rendőrség egyik rendkívül tevé­keny, régi tisztviselője, Bende Antal tb. al­­kapitány valóban értékes munkát fejezett be most. Elkészítette a rendőrség fekete könyvét, amely a­ rovott multu egyének nevét tartal­mazza. Ez a fáradságos munka már négy éve foglalkoztatja a rendőrség eme buzgó tisztviselőjét, aki most végleg befejezte ezt a fáradságos művet. A munka összeállításánál Mecsér József börtönigazgató engedélyével a kerületi börtönben is folytatott vizsgálódást Bende és így nem csupán Szeged és kör­nyékének, hanem a szegedi kerületi börtön­ben éveken keresztül elzárva levő büntetett előéletűek neve is bekerült a négy kötetre rugó lajstromba. Ezt a hézagpótló és a rendőri nyomozatnak nagy szolgálatot tevő munkát bemutatta Bende mindkét főkapitány­nak és Lázár György dr. polgám­esternek is. Biztosan hiszszük, hogy e régi szorgal­mas tisztviselővel szemben fáradságos­ mun­kásságáért méltányos eljárást tanúsítanak az illetékes tényezők. — Rémhír a koleráról. Nagyvándról jelentik. A rettenetes forróság okozta ezernyi baj mellé megérkezett egy sötét képű, ijeztő rém is, a kolera. A margittai vic­inálisról jött utasok egész komolysággal beszéltek tegnap arról, hogy a szomszédos Szilágy megye községeiben kolerás megbetegedések­ fordultak elő, sőt haláleset is történt. A rémhír persze nagy megdöbbenést okozott és siettünk utána járni, hogy mi igaz belőle és honnan eredt. Kitűnt, hogy nem egészen alaptalan a híresz­telés, bár a szörnyű járványt egyelőre nem lehet konstatálni. Amint egyik táviratunk hírül adja, Szilágy-Nagy­falu községben — Bihar megye határán — óriási járvány dúl. Negyven megbetegedés történt és három halál­eset. Az orvosok hastífusznak minősítik a járványt, sokat beszélnek azonban arról, hogy a betegek közt kolerához, vagy kolerinhez hasonló tünetek között szenvedők is vannak. Innen ered a szilágyi koleráról szóló hír, amelyik mindenesetre elég komoly ahoz, — ha tényleg tífuszról van is szó — hogy a hatósá­gok megtegyék a legszigorúbb óvó intéz­kedéseket. — Az elhagyott gyermekek vé­delme. A szegedi állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa a helybeli gyermekmenhely kötelékéből távozó gyermekek ügyét a szivén viseli és mindent elkövet, hogy ezeknek megélhetése biztosittassék. Már eddig is sike­rült itt Szegeden és a szomszéd városokban több­­13—15 éves, a menhely kötelékéből távozó gyermeket iparosok, kereskedők és gyárosokhoz tanonczul elhelyezni. Mindig van néhány 13—15 éves gy­ermek, aki ipa­ros- vagy kereskedő-tanonczul mehet s igy nagy szolgálatot teljesítenek az iparosok és kereskedők a gyermekvédelmi ügynek is, akik szükség esetén tanonezért személyesen vagy írásban a gyermekmenhely igazgató­főorvosához fordulnak. — Az utczák tisztasága. Tehát mégis csak jól sejtettük, hogy mihelyt Rainer József főkapitány elhagyja a várost, azonnal változás megy végbe az utczák tisztaságá­ban. Ma délelőtt a belváros utczáin meg­jelentek a vizes kocsik (amelyeket eddig csak azokban az utczákban lehetett látni, ahol magasabb rangú városi tisztviselők laknak) és többször végiglocsolták a poros utakat, így azután a nagy szél daczára a belvárosban még sem volt olyan por, mint máskor szo­kott lenni. Ez azonban csak délelőtt volt így. Délután már megint sehol sem látta a lakos­ság a locsoló kocsikat, amelyeknek pedig egész nap, szünet nélkül kellene működniök s nem csupán a belvárosban, hanem alsó-, felsővároson és rókuson is. Most a rókusi templom környékén az utcza csupa por és szemét. Azonkívül azt a panaszt is emelik a köztisztasági v­állalkozó markos alkalma­zottai ellen a Stefánián sétálók, hogy a sétánya alatt levő rakparti utat este 9 órakor, tehát mikor legtöbb ott a közönség, akkor söprik legnagyobb buzgalommal, egyáltalán nem törődve azzal, hogy az ottlevők szinte ful­dokolnak a portól. Mindezeket figyel­mébe ajánljuk a főkapitány helyettesének s nem csalódunk, ha azt hiszszük, hogy segíteni fog a bajokon. — Halálozás. Egy régi iparosember holttestét vitték ki ma utolsó útjára. Hirhá­­ger Antal, a szegedi iparosok régi törzsökös tagja tegnap elhunyt 49 éves korában. Hir­­hágert ma temették el; temetésén sok részt­vevő közönség jelent meg. — Jóváhagyott alapszabály. A földmivelésügyi miniszter az Öttömös és vi­déki gazdakör alapszabályait jóváhagyási zá­radékkal ellátta. — Petrarca-ünnep. A halhatatlan szonettek s a kínos hosszúságú, latin eposz poétájának ünnepére gyűlt ma egész Olasz­ország Arezzoba. Most volt hatszáz éve, hogy a csodálatos költő megszületett, az az óriási SZEGED ÉS VIDEKJE. SzEged, 1904. csütörtök, júl­us 21.

Next