Szeged és Vidéke, 1904. július (3. évfolyam, 209-236. szám)
1904-07-21 / 227. szám
— A százéves osztrák császárság. Augusztus tizenötödike nagy nap lesz az osztrák császárság történetében. Ezen a napon lesz az osztrák császárság százéves. 1804 augusztus 15-én vette föl ugyanis II. Ferencz német-római császár, aki mint magyar király I. Ferencz néven ismeretes, az osztrák császári czimet és ezzel, mint osztrák császár is I. Ferencz lett. A magyar királyi czim kilenczszázéves múltjával szemben tehát az osztrák császári czim, amelyet kormányaink gyöngesége következtében külföldön inkább ismernek, mindössze csak százéves múltra tekinthet vissza. I. Ferencz osztrák császár czime ugyanis csak az 1804. augusztus 15-étől kelt pátensben lépett életbe. Ferenczet tudvalévően Napóleon példája ösztönözte rá, mert Napóleon 1804-ben vette föl a franczia császári czimet. Az 1804. augusztus 15-iki pátens elmondja az osztrák császári czím történetét is. Eszerint augusztus 10-én Bádenből, ahol nyaralt, Bécsbe ment, hogy jelen legyen egy állami tanácskozáson, amelyen Károly királyi herczegen és a nádoron kívül részt vettek az összes miniszterek, továbbá a magyar királyi, a csehosztrák és az erdélyi kanczellárok, a magyar királyi asztalnok és a magyar országgyűlés elnöke. E tanácskozáson határozták el, hogy Ferencz császár fölveszi az osztrák császári czimet, követve ebben a tekintetben az orosz czár példáját, aki az előtte való században vette föl a császári czímet és Francziaország „új uralkodójának“ példáját. A pátens azután az osztrák császár különböző czimeit állapítja meg. Ugyancsak az osztrák hivatalos lap 1804 szeptember 15 én beszámol arról, hogy Budán is ünnepség volt abból az alkalomból, hogy Ferencz király az osztrák császári czímet fölvette. A budai plébániatemplomban szeptember 9-ét, vasárnap ünnepi tederm volt, amelyen megjelentek a templomban a papság, a főnemesség, a tábornoki kar, a dikasztériák és a városi hatóság fejei. Az istentiszteletet Szabó András kassai megyés püspök celebrálta. Délben lakoma volt a kalocsai érseknél, este ingyen előadás a két színházban, éjjel pedig álarczos bál. Mint Bécsből jelentik, az uralkodó elhatározta, hogy az osztrák császárság százéves jubileumát minden külső pompa nélkül, csak egyházi ünnepséggel üli meg. — Mokry Sámuel halála. Alig pár napja temették el Koncz Sándort, a szegedi fa- és fémipari szakiskola kitűnő tanárát és ma gyászlap jelenti, hogy Mokry Sámuel, az intézet igazgatója meghalt. Nyolcz esztendeig volt vezetője a szegedi intézetnek a kiváló tanférfi , és ezalatt közbecsülést szerzett számára. Ismert neve volt az országban is. Harminczkilencz esztendős volt; az utóbbi időben sokat betegeskedett. Haláláról a következő jelentést vettük : A szegedi m. kir. állami fa- és fémipari szakiskola tanártestülete a művezetői kar nevében is mély fájdalommal jelenti Mokry Sámuel szakiskolai igazgatónak Julius hó 20-án, életének 3- ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogult 12-ik éve szolgálta az iparoktatás ügyét s iskolánknak 8 évig volt igazgatója. Mint igazgató tanártársainak igaz jó barátja s a tanuló ifjúságnak szerető atyja volt. Halála, bár neki enyhülést és nyugalmat adott, minket fájdalmasan érint. Úttörő munkása volt, ő az iparoktatás ügyének s ennek nagy vesztesége, hogy ily korán kidőlt a sorból. Temetése az orosházai sirkertben Julius hó 21-én reggel 8 órakor lesz. Béke legyen porai fölött! — Szeged város öröksége. Néhány hét előtt jelentettük, hogy Schmidt Sándor műegyetemi tanár, a Dugonics-Társaság tudományos osztályának tagja jobblétre szenderült. Az elhunyt professzor fia, Schmidt Béla ma fölkereste Lázár György dr. polgármestert, a Dugonics-Társaság elnökét és néhai édesapja irodalmi munkáinak külön lenyomatát a Somogyi-könyvtár részére, a Budapest környékén gyűjtött ásványgyűjteményét, valamint a szegedi árvíz alkalmával gyűjtött emléktárgyait pedig a város múzeuma részére fölajánlotta. Az elhunyt hagyatékában hátramaradt 5500 kötetből álló ásványtan és krisztallográfiai szakkönyvtárat pedig megvételre ajánlotta Schmidt Béla Szeged városának. A könyvtár becsértékét közelebb szakértőkkel fogja megállapíttatni és a becsléshez képest fog az árra vonatkozólag ajánlatot tenni. — Bocskay-szobor Böszörményben. A hajduvárosok mindig előljártak a hazafiságban és a kegyelet nyilvánításában. Hajdúnánáson az őszszel fölállítják Kossuth szobrát és most a város képviselőtestülete 2000 koronát szavazott meg a Hajdúböszörményben fölállítandó Bocskay-szoborral . A vasutasok izgatása. Aradról jelentik lapunknak : Aradon tegnap az a rémhír volt elterjedve, hogy az államvasutak mozdonyvezetői a sztrájk háromhónapos forduló napján beszüntetik a munkát. Kacsó Gyula mozdonyvezető, a volt 13-as bizottság tagja, amióta föl van függesztve állásától, beutazta ugyanis az egész országot s érintkezésbe lépett valamennyi mozdonyvezetővel, állítólag azért, hogy a fölfüggesztése folytán bekövetkezett helyzetén a sztrájkról szóló vörös könyv elárusításával segítsen. Az igazgatóság azonban, hogy minden esetleges zavaroknak elejét vegye, a tegnap éjszakára rendkívüli intézkedéseket tett. Minden üzletvezetőség székhelyén, így Szegeden is, beható tanácskozások voltak, amelyre behívták az egyes forgalmi főnököket is. Ezen tanácskozások alapján tegnap éjjelre a következő intézkedések történtek országszerte: 1. Minden személyszállító vonatot, amely déltől fogva elindult, egy-egy vonatvezetésre képesített mérnök kísért. 2. Távirat ment az összes állomásfőnökökhöz, melyben utasították őket, hogy az éjjelre várható menetrendváltozás miatt minden állomásfőnök tartozik felügyeleti szolgálatot teljesíteni és a vonatok rendes közlekedéséért az állomásfőnök személyesen felelős. 3. Minden üzletvezetőségi központban éjjelre is távirószolgálatot rendeztek be. 4. Megkeresték az egyes helyőrségeket, hogy megfelelő erőt helyezzenek készenlétbe a sztrájk esetén való intervenczióra. Amiként azonban a következmények mutatták, a félelm hiábavaló volt, mivel a sztrájk nem tört ki. — A szegedi rendőrség fekete könyve. A rendőrség egyik rendkívül tevékeny, régi tisztviselője, Bende Antal tb. alkapitány valóban értékes munkát fejezett be most. Elkészítette a rendőrség fekete könyvét, amely a rovott multu egyének nevét tartalmazza. Ez a fáradságos munka már négy éve foglalkoztatja a rendőrség eme buzgó tisztviselőjét, aki most végleg befejezte ezt a fáradságos művet. A munka összeállításánál Mecsér József börtönigazgató engedélyével a kerületi börtönben is folytatott vizsgálódást Bende és így nem csupán Szeged és környékének, hanem a szegedi kerületi börtönben éveken keresztül elzárva levő büntetett előéletűek neve is bekerült a négy kötetre rugó lajstromba. Ezt a hézagpótló és a rendőri nyomozatnak nagy szolgálatot tevő munkát bemutatta Bende mindkét főkapitánynak és Lázár György dr. polgámesternek is. Biztosan hiszszük, hogy e régi szorgalmas tisztviselővel szemben fáradságos munkásságáért méltányos eljárást tanúsítanak az illetékes tényezők. — Rémhír a koleráról. Nagyvándról jelentik. A rettenetes forróság okozta ezernyi baj mellé megérkezett egy sötét képű, ijeztő rém is, a kolera. A margittai vicinálisról jött utasok egész komolysággal beszéltek tegnap arról, hogy a szomszédos Szilágy megye községeiben kolerás megbetegedések fordultak elő, sőt haláleset is történt. A rémhír persze nagy megdöbbenést okozott és siettünk utána járni, hogy mi igaz belőle és honnan eredt. Kitűnt, hogy nem egészen alaptalan a híresztelés, bár a szörnyű járványt egyelőre nem lehet konstatálni. Amint egyik táviratunk hírül adja, Szilágy-Nagyfalu községben — Bihar megye határán — óriási járvány dúl. Negyven megbetegedés történt és három haláleset. Az orvosok hastífusznak minősítik a járványt, sokat beszélnek azonban arról, hogy a betegek közt kolerához, vagy kolerinhez hasonló tünetek között szenvedők is vannak. Innen ered a szilágyi koleráról szóló hír, amelyik mindenesetre elég komoly ahoz, — ha tényleg tífuszról van is szó — hogy a hatóságok megtegyék a legszigorúbb óvó intézkedéseket. — Az elhagyott gyermekek védelme. A szegedi állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa a helybeli gyermekmenhely kötelékéből távozó gyermekek ügyét a szivén viseli és mindent elkövet, hogy ezeknek megélhetése biztosittassék. Már eddig is sikerült itt Szegeden és a szomszéd városokban több13—15 éves, a menhely kötelékéből távozó gyermeket iparosok, kereskedők és gyárosokhoz tanonczul elhelyezni. Mindig van néhány 13—15 éves gyermek, aki iparos- vagy kereskedő-tanonczul mehet s igy nagy szolgálatot teljesítenek az iparosok és kereskedők a gyermekvédelmi ügynek is, akik szükség esetén tanonezért személyesen vagy írásban a gyermekmenhely igazgatófőorvosához fordulnak. — Az utczák tisztasága. Tehát mégis csak jól sejtettük, hogy mihelyt Rainer József főkapitány elhagyja a várost, azonnal változás megy végbe az utczák tisztaságában. Ma délelőtt a belváros utczáin megjelentek a vizes kocsik (amelyeket eddig csak azokban az utczákban lehetett látni, ahol magasabb rangú városi tisztviselők laknak) és többször végiglocsolták a poros utakat, így azután a nagy szél daczára a belvárosban még sem volt olyan por, mint máskor szokott lenni. Ez azonban csak délelőtt volt így. Délután már megint sehol sem látta a lakosság a locsoló kocsikat, amelyeknek pedig egész nap, szünet nélkül kellene működniök s nem csupán a belvárosban, hanem alsó-, felsővároson és rókuson is. Most a rókusi templom környékén az utcza csupa por és szemét. Azonkívül azt a panaszt is emelik a köztisztasági vállalkozó markos alkalmazottai ellen a Stefánián sétálók, hogy a sétánya alatt levő rakparti utat este 9 órakor, tehát mikor legtöbb ott a közönség, akkor söprik legnagyobb buzgalommal, egyáltalán nem törődve azzal, hogy az ottlevők szinte fuldokolnak a portól. Mindezeket figyelmébe ajánljuk a főkapitány helyettesének s nem csalódunk, ha azt hiszszük, hogy segíteni fog a bajokon. — Halálozás. Egy régi iparosember holttestét vitték ki ma utolsó útjára. Hirháger Antal, a szegedi iparosok régi törzsökös tagja tegnap elhunyt 49 éves korában. Hirhágert ma temették el; temetésén sok résztvevő közönség jelent meg. — Jóváhagyott alapszabály. A földmivelésügyi miniszter az Öttömös és vidéki gazdakör alapszabályait jóváhagyási záradékkal ellátta. — Petrarca-ünnep. A halhatatlan szonettek s a kínos hosszúságú, latin eposz poétájának ünnepére gyűlt ma egész Olaszország Arezzoba. Most volt hatszáz éve, hogy a csodálatos költő megszületett, az az óriási SZEGED ÉS VIDEKJE. SzEged, 1904. csütörtök, júlus 21.