Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1907-02-02 / 28. szám

10 Bőrhibák, Mitesserek I • és vörös arc ellen legjobb a ■ GERLE-féle és nappali éjjeli használatra. Ára 1­kar. Viola-púder, áraikor. Viola-szappan, ára 70 ml. Kapható egyedül a „Kigyó“-gyógyszertárban Szeged, Klaonál-tár sarkin. SZIRTHÁZ. Heti műsor. Szombat délután: Milliárdos kisasszony. „ este : A karácsonyi vers. (Bemutató.) Utána Rákóci. Vasárnap délután: A lovag úr. „ este : Az asszony verve jó. Hétfő : A tolvaj. Kedd: Hoffmann meséi. (Sinkovics Erzsi föllépése). Szerda: A cigánybáró. (Sinkovics Erzsi föl­lépése). Csütörtök: Mirza. Péntek: Bálványok. (Bemutató). Szombat: Bálványok. Vasárnap délután: A sárga csikó. P­este : Bálványok. Hétfő: A koldusgróf. (Turcsányi Olga föl­lépése.) Kedd: A víg özvegy. (Turcsányi Olga föl­lépése). Szerda: A milliárdos kisasszony. (Turcsányi Olga föllépése). Csütörtök: A nőegyesület estélye. Péntek: A harang. (Bemutató). Szombat: A harang. Vasárnap délután: A két pisztoly. P­este : A harang. * A szinügyi bizottság ülése. A szinügyi bizottság pénteken délután öt órakor ülést tartott, amelyen dr. Gaál Endre elnöklésével dr. Gerle Imre, László Gyula, dr. Ujj József, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp bizottsági tagok, Makó Lajos igazgató és Bárdoss Béla osztály­jegyző voltak jelen. A bizottság ülé­sén Makó Lajos igazgató beterjesztette az új színtársulat névsorát, amelyet a jövő héten tárgyalják. Egyéb nem történt. * A színház szubrett nélkül. Makó La­jos igazgató, úgy látszik, úgy, ahogy gon­doskodik a Felh­ő Rózsi távozása folytán előállott műsorzavarokon segíteni. A Rákóci, amelynek úgy sem volt közönsége, két elő­adás után lekerült a műsorról. Felhő Rózsi legjobb szerepeiben Turcsányi Olga fog vendégszerepelni, aki mellett még Sinkovics Erzsi énekesnő is vendégszerepel. Vendég­szerepel azonfelül egy jótékony egyesület javára Küry Klára is. Az énekes újdonság­ban Pásztor Árpád A harang című daljáté­kéban a vezetőszerepet Aldor Julis fogja játszani. * Dérjyné főasszony. A Vígszínház jövő hete meghozza az idei színházi szezon legér­dekesebb irodalmi eseményét, Herceg Fe­renc új darabjának, a „Déryné ifiasszony“ című vígjátéknak a bemutatóját, amelynek előkészületeit már hetek óta a legnagyobb buzgalommal folytatják. A nagy magyar író­nak darabjától most is hatalmas sikert várnak. A táblabíró világ és a fejlődésnek első korát élő magyar színészet érdekes alakjait viszi színpadra Herceg Ferenc, aki nagy erőművé­­szetével Dérynét állítja be vígjátéka hősnő­jéül. Budapesten a címszerepet Varsányi Irén játsza. * Bálványok. A színház legközelebbi drámaújdonsága a Bálvány­ok, Farkas Pál új drámája lesz. SZEGED ÉS VIDÉKE, Szeged, 15­07. február 2., szombat. * Budapesti bemutatók. Pénteken este ke­­r­ült bemutatóra a Király Színházban Pásztor Árpád legendája, „A harang"", melynek női főszerepét Blaha Lujza asszony kreálta. A művésznő hatalmas sikert aratott. Partnere Németh József volt. A darab bájos meséje és földolgozása tetszett a közönségnek a Sardou „La Pite“ című 2 felvonásos vígjá­­tékának, melyet Martos Ferenc A múlt cí­men fordított, szintén pénteken volt a bemu­tató előadása a Nemzeti Színházban. A da­rabot tavaly márciusban hozták színre elő­ször a párisi Renaissance-színházban. A víg­játék a budapesti közönségnek eléggé tetszett. IRODALOM. □ A tanyai földesúr, Damó Oszkár a szegedi írói generáció legifjabb, bár tehet­ségre nézve nem utolsó tagja. Nagyobb hiva­­tottsággal kevesen léptek erre a pályára, amely minálunk Magyarországon még kény­­szerűségből össze van kötve a zsurnaliszta­­sággal. Mi, akik komoly figyelemmel kísér­tük kezdettől fogva Damó szám­ú bontogatá­­sait, szinte félünk tőle, hogy az újságíró benne is megöli az írót, mint annyi másban, akiket kifárasztott a súlyos és sok fizikai fáradtság­gal járó munka. Nagy kár volna érte, mert semmi tekintetben sem tartozik a népies irodalom jeleseinek óriási „utánzó“ táborába. Ez egy undorító tömeg, amely ma­ megfigye­­lésekkel dolgozik és legföljebb rosszul for­mált erőszakos tájszólásokkal akarja pótolni a lényeget, míg Damónak van szeme és ér­zéke hozzá, hogy megrögzítse a zárkózott alföldi ember lelkének őszinte megnyilvánu­lásait. Fejlődésének örvendetes tanújele a „Tanyai földesur"" című kisregénye, amely­ben mélyebben járó eszmékkel foglalkozik. Azt hisszük azonban, hogy kissé el van ha­­markodva a munka, mert markáns, megkapó részletei dacára is mintha vázlatos volna. Aki annyira élethűen tudja beállítani az alak­jait, ilyen nehézkesség nélküli simasággal bonyolítja le a cselekményt, attól joggal re­mélhetünk teljesen tökéletes művet is. Két­ségtelen, hogy újságregényben — pláne ami­kor az elfoglalt í­ó naponta készíti el a fol­­­­tatásokat — nem nyújthat olyan dolgot, mint ha egész tevékenységét szenteli a megírandó mű­nek s ezért hisszük, hogy megírja" még Damó a mostani hosszabb novellát igazi re­génynek. Azért a formás kis könyv igaz gyönyörűséget szerez mindenkinek, aki el­olvassa. Folyékony, színtiszta stílusa is élve­zetes, szociális igazságai pedig gondolkodóba ejtik az embert, hogy lám ni, ez a mi jó szegedi földünk, ahol állítólag nincs semmi változatosság, annyira l­apályos és lapos min­dene, a­mennyi anyagot rejt magában ! Az öreg Tapodó olyan általános típus, amit ez a fiatal író-ember fedezett föl s igyekezett meg­rajzolni ósdi szellemével, világfelfogásával együtt. Hiába játszik a regény pár évtizeddel korábbi időben, a típus azért még most is él Gábor alakjával együtt s tán sosem fogy ki, amig tanyák lesznek örökkön kint élő embe­rekkel. Nem akarjuk föleleveníteni a régi sablonos jóslatot, alkalmazva ezúttal Damóra, hogy ő lesz az, aki idővel, ha kiforrott a te­hetsége s írásművészete is tökéletesedik,­­ nagysikerű színdarabban mutatja be az al­földi népet; azt azonban merjük állítani, hogy még sok meglepetést fog szerezni, ha komoly és alapos munka tárgyává teszi azo­kat a megfigyeléseket, amelyek — úgy tet­szik — önkéntelenül kapják meg a fantáziá­ját, tekintetét. □ Pályanyertes szegedi mű. A Budapesti Kereskedelmi Testület ezer korona pályadíjat tűzött ki A kereskedelmi iskolák fejlesztése címen. A pályadíjat a hattagú bíráló­bizott­­ság a Szeged jeligéjű műnek ítélte oda. A mű szerzője Szmollény Nándor, a Dugonics- Társaság r. tagja, a szegedi állami felső­kereskedelmi iskola kitűnő tanára, aki iro­dalmi tevékenységével eddig is sok sikert ért el. Könyve a kereskedelmi iskolák hiva­tását tárgyalja és a fejlesztésre vonatkozólag tesz értékes javaslatokat TÖRVÉNTKEZÉS. § Elitélt kuruzsló. Konc Sándorné hód­mezővásárhelyi lakosnak két leánya súlyos betegen feküdt. Ezt megtudta Lakatos Já­­nosné koldus cigányasszony s fölkereste Koncnét, hogy majd a leányokat kigyógyitja. Koncné hitelt adott Lakatosné szavainak s megkérte, hogy vizsgálja meg őket. A cigány­asszony hosszan nézegette a beteg leányo­kat, mig végre megszólalt: — Baj, Baj! Bizony, lelkem gyönyörű­sége, a leányai olyanfajta bajban vannak, amin csak az én „tudiásom“ segíthet, majd pedig azt is hozzátette mindjárt, hogy ez a tudás pénzbe kerül. Ilyen módon több ízben csalt ki pénzt, mintegy 150 koronát, továbbá szalonnát, zsírt s más egyéb élelmiszereket. Egy selyem­kendő is kellett volna a cigányasszonynak a gyógykezeléshez“, ámde ekkor már figyel­messé tették Koncnét, hogy a cigányasszony becsapja. Föl is jelentette. Ma volt a szegedi törvényszéken ebben a bűnügyben a főtár­gyalás. A vádlott és a tanúk vallomása után a törvényszék Lakatos Jánosnét csalásért nyolc hónapi börtönre ítélte.­­ Por egy koporsó fölött. Frankó Vil­mos Csanádi lakos örökbefogadta fivérének Vilma nevű 10 éves leányát. A kis Vilm­a, aki ev. ref. vallású volt, néhány héttel ez­előtt meghalt, de amikor a temetésre került volna a sor, Frankó baptista lévén, nem akarta megengedni, hogy nevelt leányát az evangélikus vallás szertartásai szerint helyez­zék nyugalomra. Mindenáron azt követelte, hogy a kis halottnak a baptisták adják meg a végső tisztességet. Frankó a végsőkig el­­lentállt, mire a rnformátus pap csendőrök­kel vitette ki a koporsót az utcára és onnan temette el. De amíg a temetési szertartás tartott, Frankó baptista énekekkel búcsúz­tatta a halottat, amiért is a pap vallás elleni vétség címén följelentette a szegedi járás­bíróságon. Ma volt ebben az ügyben a tár­gyalás, amelyen a bíróság Frankó Vilmost fölmentette. I .­­ Hat hónap egy borjúért. Csány­i József szegedi földrajvesnek nagyon megtetszett szomszédjának, Veszelka Ferencnek a bi­­valyborjúja. Nem is habozott sokáig, hanem áthajtotta a tanyájára. Hogy azután írás is legyen róla, hogy a borjú az övé, hamis adatokkal jáslatot váltott. Rájöttek azonban a turpisságra s a törvényszék elé került. Az ügyészség lopásért és közokirathamisításért emelt Csányi ellen vádat. Ma volt a szegedi törvényszéken ebben a bűnügyben a főtár­gyalás. A törvényszék hat hónapi börtönre ítélte­­'Csányi Józsefet. Az elitélt fellebbezett. bjO ,D a no C "O T3C Cl fi toloncházban. Zöld kocsi előtt. — Schönberger báróné: Tanácsos ur kérem, nem mehetnék gummikerekün­k... A zöld szin nagyon rosszul illik az arcomhoz . .. TESTIEZÉS.­ O „Turul“ labdajáték a szegedi iskolák­ban. Halácsy Antal szegedi származású torna­tanár és vívómester feltalált egy tornajáték­szert és vele kapcsolatos játékot, melyet városunk összes iskoláiban és nevelő intéze­teiben bemutatott. A játék rendkívüli edző, ügyesítő, testfejlesztő, teljesen veszélytelen, nemesen szórakoztató, élesíti a szemeket, jótékonyan hat a tüdőre és gerincoszlopra, egyenletesen foglalkoztatja a végtagokat, könnyen begyakorolható, játszható szobában és szabadban egyenként, kettőnkint vagy tömegesen, játszhatják kicsinyek, nagyok, fiúk és leányok. Versenyzésre is alkalmas. A vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­rendelte a „Turul“ labdajátékszereket 4—4 példányban az ország állami és királyi kö­zépiskolái számára oly célból, hogy a tanuló­ifjúság a „Turul‘-játékban gyakorolhassa magát. A játékeszközök kizárólag Halácsy Antal feltalálónál kapható Szeged, Bécsi­­körút 21. Teljes felszerelés gyermekek ré­szére 6 korona, felnőttek részére 7 korona. 6:0

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék