Szeged és Vidéke, 1917. október (16. évfolyam, 224-250. szám)

1917-10-10 / 232. szám

Lujza belga királyi hercegnő Budapestre érkezett. BUDAPEST, október 10. (Telefon­­jelentés.) Lujza belga királyi hercegnő, aki megkapta a magyar állampolgár­ságot, tegnap este kíséretével, egy úrral, a társalkodónőjével és a szo­balányával Budapestre érkezett. Az állomáson jogtanácsosa, Visontai Soma dr. fogadta a hercegnőt. Egy újságíró előtt a hercegnő örömét fejezte ki, hogy annyi hányódtatás után végre hazára talált. Visontai megcáfolja azt a hírt, mintha Lujza hercegnő kénytelen lett volna megszökni Münchenből. A hercegnő nem is Münchenben, hanem Boroszlóban lakott. Szabályszerűen utazott el. Csak az osztrák határon át nem utazhatott rendesen, mert osztrák földről ki van tiltva. A belügyminiszter nem tekinti el­váltnak a hercegnőt. A magyar ál­lampolgári oklevélben a hercegnő mint Fülöp szász-koburg-góthai her­ceg neje szerepel. Góthában fölbon­­tották ugyan a házasságot, de ezt a mi magánjogunk nem akceptálhatja. Magyar állampolgár házasságát csak magyar bíróság bonthatja föl. Lujza hercegnő az utóbbi időben súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mi­után örökösödési pere még függő­ben van, barátai és hitelezői föntar­­tották. Érdekes, hogy a Bu­stol­­szállóban, ahol Lujza hercegnő megszállt, lakott a mai napig Mattasich-Keglevich­ Géza gróf, aki­nek neve oly sűrűn szerepelt a her­cegnő személyével kapcsolatban. Mattasichnak kényes volt az ügy és elköltözött a szállóból. Adakozunk az elesett flö­­sök özvegyei és árvái ja­vára­­ Hadsegélyező Hivatal fő-­ponztára. Buáapesi: Képviselőiház. aki elégedetlen a hadvezetőséggel. Fogházra ítélt gyárigazgató. BUDAPEST, október 10. ( Telefon­­jelentés.) A szerbiai hadjárat idején Szabó Adolf nagybecskereki sörgyári igazgató Karlován vonatra ült és útitársainak fölháborodással beszélt egy katonai brutalitásról, amelynek ő maga is szemtanúja volt. Ezzel kapcsolatban reprodukálhatatlan sza­vakkal illette a hadsereget és a had­vezetőséget. Az utasok közt levő magasabb rangú tisztek kérdőre von­ták Szabót, aki bocsánatot kért, azonban feljelentést tettek ellene. A nagybecskereki törvényszék a gyár­igazgatót egy hónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. A Kúria ma tárgyalta az ügyet és a törvényszék ítéletét helybenhagyta. HIRDETŐSSBÜt fölvesz a kiadót­iratal, Kálveria­ utca 6. SZEGED És VIDfIBB. 190 október 10 k új orosz kormány tagjainak pártállása. STOCKHOLM, okt. 10. A P. T. U. jelenti: Az uj orosz kormány tagjai pártállásuk szerint így oszlanak meg ! A miniszterelnök, a közlekedés- és földmivelésü­gyi miniszterek forradalmi szocialisták, a belügy-, igaz­ságügy-, közmunka- és élelmezésügyi miniszterek szociáldemokraták, a hadügy, tengerészügyi és okta­tásügyi miniszterek független szocialisták, a pénzügy­­miniszter radikális demokrata, az ipar- és kereske­delemügyi, népjóléti, vallásügyi és állami ellenőrző miniszterek kadettpártiak, a külügyminiszter párton­­kívüli. Az orosz vasutas-sztrájk. STOCKHOLM, október 10. A P. T. U. jelenti. A vasutas-sztrájkban a tegnapi napon semmi válto­zás nem történt. Az országnak a külfölddel való összeköttetése rendben van. A finn vasutasok nem vesznek részt a sztrájkban. Hegy gázos. BERLIN, október 10. A Wolff-ügynökség jelenti . Az angol csatornában tengeralattjáróink újabban négy nagyon megterhelt gőzöst sülyesztettek el. Valamennyi gőzös föl volt fegyverezve. A Dugonics­ Társaság 25 éves jubileuma. Szeged szépmultú irodalmi­ egye­­sülete, a Dugonics Társaság, holnap huszonöt éve, hogy megalakult. El­ismert jelesek díszítik tagjainak név­sorát s irodalmi fölolvasásaival, ki­adványaival értékes küldetést teljesít. Különösen nagy népszerűséget szer­zett fölolvasó üléseivel, amelyek­nek nagy és lelkes közönsége van. Meleg érdeklődéssel, szinte áhítattal gyűlnek össze a fölolvasásokra a szegediek, akiket ezen a téren is érzékenyen megkárosított a háború, amely hosszú szünetelésre kénysze­­rítette a Dugonics-Társaságot. A társaság 1892. október 11-én alakult meg, amiben nagy érdeme van feledhetetlen elnökének, a min­den szép iránt oly nemes érzékű Lázár György dr. polgármesternek. Em­­ire is sokan alusszák már örök álmukat a társaság nevesei közül. A szegedi­­földben pihennek: Reisner János, a város történetének szorgos adatgyűjtője és forrásul szolgáló vaskos könyvbe foglalója, a társa­ságnak volt alelnöke, Békefi Antal, az érdemes és színes tollú novellista, az eleven szellemű hírlapíró, a tár­saság volt titkára. Régen elhunyt már az első alelnök: Lipcsey Ádám, az élces kedvű író, kedves, vidám tréfák szerzője életében és írásaiban, a Borsszem Jankó egykori kitűnő szerkesztője, a társaság első titkára, Kemechey Jenő novellista és hírlap­író, mind a ketten fiatalságuk legszebb éveiben szegedi újságírók. Büszke­ségei voltak a Dugonics-Társaság­nak: Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Pósa Lajos, Gelléri Mór, Sümegi Kálmán, Irányi Dezső, Ma­gyar Gábor, aki a tudományos osz­tálynak volt elnöke, Papp János és még többen. A társaság szervezete újabban át­alakult, a külön tudományos osztály megszűnt. Tisztújító közgyűlésre gyűlnek össze közelebb a tagok, hogy az új igazgató tanács a négy üresedésben levő hely betöltéséről javaslatot tegyen a rendes közgyű­lésnek, amely valószínűleg február­ben lesz. Az utóbbi időben némileg ellany­hult az érdeklődés a társaság iránt, ami a működése hosszú szünetelé­sének érthető következménye, ámde épp a jubileum alkalma ráirányítja a figyelmet a tisztikarra, amely a jövőben bizonyára fokozott munká­val fogja a Dugonics-társaságot megerősíteni a közönség jéi szere­­tetében. Fölhívás Poincaréhez a békefeltételek miatt. GENF, október 9. Renaudel kép­viselő a Hivnanité v­ita Poincaré és Painlevé lelkiismeretére hivatkozva, azt a kérdést intézi hozzájuk, hogy megmondhatják-e tisztán és világo­san a békeföltételeket ? Amíg az ántant nem határozza magát az ilyen mó­don való eljárásra, igazságtalanság a központi hatalmak államférfiait titkolt szándékkal megvádolni. Ki volt a rákospalotai gyilkos? BUDAPEST, október 10. (Tele­­fonjelentés.) Tegnap délután elfog­ták Kispap Józsefet, akit a rákos­­palotai gyilkosság elkövetésével gya­núsítanak. Kispap beismerte, hogy a lopásban részt vett, de a gyilkos­ságot tagadja. Azt hiszi,­ hogy Kré­­mer követte el a gyilkosságot. Kré­­mer háromnegyed órára eltűnt tő­lük és amikor visszatért, igen izga­tottnak látszott. Beszélgetés Ferenc Józseffel az aradi vértanúkról. Október 6-ának megünneplésére Arad irodalmi egyesülete, a Kölcsey­­egyesület, ülést tartott, amelyen ér­dekes beszédet mondott Barabás Béla, aradi főispán. Elmondotta, hogy az első koszorút a vértanuk kivégzésének akkor még jeltelen he­lyére egy lelkes kis csapat tette le, amelynek soraiban ott volt az ő édesapja. Az utolsó koszom még nem készült el, de már van érdekes története. Midőn Barabás Béla a delegáció elnöke volt, az ülésszak harmadik napján társaival együtt a király ven­dége volt. Az ebéd alkalmával a király balján ült s az agg uralkodó élénken társalgott vele. Ez a nyá­jasság, a királyi kegynek ilyen köz­vetlen megnyilatkozása heves dobo­gásba hozta az öreg kuruc szivét s egyik pillanatban valamely különös intuíciónak engedve, beszélni kez­dett Aradról és az aradi vértanuk­ról... A király nem szakította félbe, en­gedte, hogy beszéljen tovább. S Barabás Béla beszélt. Elmondta, hogy az aradi Szabadság-tér martír­­szobra egy ke szómra vár. Egy nagy és jóságos király hatalmas és min­dent expiáló gesztusára, amellyel a kiengesztelődés drága virágait oda­teszi azok emlékére, akik a magyar nemzet szivéh­ez oly közel állanak. Egy percig tartó csend követke­zett,­­ mondja Barabás , de ez a csend megremegtette a szivét, úgy hogy elsápadt bele. Nem tett-e olyat, kérdezte önmagától, amely örökre jóvátehetetlen? Az ősz király halvány arca a hallgatás e perce alatt lassan pirosra gyűlt: — Ezt nekem még igy nem mondta meg soha senki. Köszönöm az őszinteséget. El fog jönni az idő, midőn mindez valóra válhatik. Az ebéd után a szembenülő fő­­udvarmester, Montenuovo herceg lé­pett Barabáshoz s halkan mondotta: — Kérem önt, ne szóljon senki­nek e beszélgetésről. Maradjon ez egyelőre titok. — Nem is szóltam — folytatta Barabás — négy hűséges barátomat kivéve — senkinek a dologról, amig öreg királyunk, Ferenc József élt. Halála most fölold a titoktartás kö­telezettsége alól. Reá és birodalmára vészes fellegek árnyéka borult s jó­akarat a szándékának kivitelére ideje és gondja nem jutott. De ennek a koszorúnak, a Habsburgok koszorú­jának, nem szabad hiányozni az aradi vértanuk szobráról. Boldog reménységgel hisszük, hogy amit az előd nem tehetett meg, meg fogja tenni az utód. Ez legyen az utolsó koszorú a vértanúk szobrán, de en­nek az ideje jöjjön el minél előbb! MMMBMMHnMNMaaMMHMBNlMMMBHMMHaHi Olaszország nem mond le a hódításról. BERN, október 9. Londonból je­lentik: Az olasz nagykövet kijelen­tette, hogy Olaszország a központi hatalmak nyilatkozataiban semmiféle kézzelfogható alapját se látja a bé­ketárgyalásoknak. Olaszország meg­marad követelései mellett a terület­nyerés és az Adria biztosítása tekin­tetében. Olaszországban szó sincsen komoly békemozgalomról.

Next