Szegedi Friss Ujság, 1922. április-június (23. évfolyam, 102-152. szám)

1922-06-23 / 148. szám

XXlil. évfolyam, 148. szám ^ Szeged, 1922 junius 23. « Péntek ★ Egyes szák­t­ár? Koron.­ügyes szám ára mindennap és mindenütt 3 korona HH ELŐFIZETÉSI ÁR HEL­YBEN'/« évre 210 K 1 hóra 70 K VLDÉKEfiVi évre.. 240 K 1 hóra ........................ 80 K SZtEC3­:H33DI ÚJSÁG P O L I T | K A I w A P i n A P Szerkesztésd­: » tuauoaivaia. Szeged, Jókai-atc* 4. szám Talefoo szimok­i U-02 é* 2-SJ rdelős szarkesztö WEINER SÁNDOR KiadatuUijdonok ENDRÉNYI LAJOS nyomda éa u­irlapkiadó vállalata rt l^^azraio RÁCZ ANTAL A műs­­ar kuvik­dárt ötvenéves jubileumát üli, száműzve székhelyétől, Magyarország és Erdély büszkesége, a kiüldözött kolozsvári egyetem. Péter és Pál napján az or­szág minden részéből, a külföldi egyetemekről eljönnek a kiküldöttek, hogy itt Szegeden, Magyarország ideig­lenes déli végvárában ünnepeljék jubi­láló kultúrintézetünket. Eljön Magyar­­ország kormányzója, a magyar kor­mány is, hogy még messzebb virgi­­ztivá tegyék azt a fáklyát, amely bele­világít a keleti és balkáni sivár éj­szakába és mint a ragyogó nap teríti sugarait széjjel azon a mennybolon, amely magyar volt és magyar marad, de ahol vérző magyar szivek, porladó hősök teste fölött ma idegen rongyo­kat ráz a nyári szellő. Szerény, koldus ez az ország. Mindenünket elrabolta Európa zsivány­­bandája, csak egyet nem tudott el­venni, — a tudományt, a kulturált Ez a legnagyobb kincsünk, ez a leg­nagyobb fegyverünk megmaradt lisz­­tán, ragyogón. Hogy ez a fegyverünk azonban erős és éles is maradjon, hogy élni tudjunk vele a tudatlanság, a barbarizmus sátánja elleni küzde­lemben, föl kell vérteznünk az anyagi eszközökkel is, amelyek lehetővé teszik a további fejlődést, a térhódítást, az elkövetkezendő győzelmet. A Ferenc József-tudományegyetem jubileuma napján, június 21-én tartja meg a városháza közgyűlési termében az egyetem barátai körének alakulását. E kör célja a tudomány ápolása és fejlesztése, hogy az egyetem munkáját megértő, méltányló, támogató és az önzetlen kutató tevékenységet élesztő előfeltételek kifejlődhessenek. Tudományos kutató alapot létesít a szűkre szabott vizsgálati eszközök, műszerek, vegyszerek, könyvek beszer­zésére, lehetővé teszi a kutatóknak az egyetemen való kísérletezését. Előadá­sokat rendez az egyetemen folyó ku­tatásokról és a tudomány fontos elő­­íialalásáról számol be és ébren tartja az érdeklődést a tudományos munka iránt. Az egyetemi tanácsa megkér minden polgárt, akinek szívén fekszik a kultúra sorsa, lépjen be ebbe a tudományt­­támogató körbe. A befizetett díjakkal, va­gy adományokkal támogassa a ma­gyar kultúrát, mert ezzel önmagát, hazáját is támogatja. Tagja ennek a körnek mindenki lehet, de minden­kinek lennie is kell. Alapító tag 5000 koronát fizet egy­­szers mindenkorra. Rendes tag évi 100 koronát. Tagul bárhol a kiadott tag­­gyűjtő íveken, vagy az egyetem bár­melyik intézeténél jelentkezni lehet, az alakuló ülésen a helyszíneit. Szegedi polgár, szegedi munkás ne késs támogatni szerény filléreiddel, sze­rény személyeddel a tiszta, az igazi kultúrát, a magyar hazát. Isten áldása az eljövendő szebb jövő lesz támoga­­tásod jutalma. A szegedi közművelődési intézmé­nyek egy olyan korszakalkotó és messze kiható istápolása lesz ez, melyért ben­nünket még késő unokáink is áldani fognak. Adja a magyarok Istene, hogy úgy legyen. N­emzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után nyitotta meg Apponyi Albert korelnök. Napirend előtt­­ Nagy Ernő képviselő m megköveti a Házat a múlt ülésen történt erős kijelentéséért. Az elnök bejelenti, hogy mandátumaikat a beteg Teleki Pál gróf és Szentpály Ist­ván is beküldötték a tegnapi napon. Ezután az igazoló bizottságok terjesztik be jelentéseiket. Az I. sz. bizottság Mok­­csay Zol­án mandátumát találta kifogás alá esőnek. A II. és III. bizottság a man­dátumokat rendbenlevőknek, a IV. bizott­ság pedig Wirth József, Szilágyi József, Strausz István, Paupera Ferenc és Szent­­pály István mandátumait találta hiányo­saknak és a kifogásolt mandátumokat az állandó igazolási bizottsághoz tette át. Az ülés felfüggesztése után az elnök­­választásra tértek át. Száznyolcvanöt sza­vazatból 145 szavazattal elnökké Qaál Dasztont választották meg, míg 135 szóval Szcifovszky Béla és 108 szóval Huszár Károly lett alelnök. Jegyzőkké megválasztották Bartos János, Bodó János, Forgách Miklós, Héjj Imre, Perlaki György és Petrovics György kép­­viselőket. Háznagy lett Karaffiáth Jenő. Ezután Apponyi Albert gróf korelnök megköszönte a támogatást és átadta helyét Gaál Gasttonnak. Gaál Gaszton zugó éljenzés és taps között elfoglalja az elnöki széket. — Tisztelt nemzetgyűlés ! Méltóztassa­­nak megengedni, hogy amikor az elnöki széket elfoglalo­n, köszönetet mondjak azért a bizalomért, amellyel most már harmad­ében tisztelnek meg. Nem kívánom a nemzetgyűlés tagjait továbbra is fárasz­­tani, azonban ki kell jelentenem, hogy a tanácskozásokat az 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben más­képp nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásával a legliberáli­­sabban kívánunk eljárni. Nemcsak a ház­szabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tiszteletben tartani, hanem valahányszor kétes vagy eltérő fölfogások között az elnök belátása lesz hivatva dönteni, érvé­nyesíteni kívánjuk a házszabályok szelle­méből folyó, vagy a gyakorlatnak szente­sített hagyományait, szóval kötelezőknek ismerjük el magunkra nézve a parlamen­táris elvek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem volnának kódexbe fog­­lalva. Ezzel gondoljuk a legjobban bizto­síthatni a nemzetgyűlés törvényhozói mű­ködését. A tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésre vonatkozólag a ma­gam részéről Návay Lajos volt elnök értelmezését ezután is alkalmazom, ameny­­nyiben e szakasz alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetet­lennek mutatkoznék. Általában kijelentem, h­ogy teljes tudatában vagyunk azoknak a súlyos kötelességeknek, amelyek reánk, a nemzetgyűlés elnökségére várnak. Az or­szág sivár helyzetében, amelybe a háború, a forradalom és a bolsevizmus garázdálko­dása döntötte s melynek betetőzéseképp ellenfeleink kapzsisága és bosszúvágya óriási erőfeszítést és a civilizált nemzetek megszokott és jogos igényéről való le­mondást kényszerít a nemzet minden ré­tegére, a nemzetfentartó erőknek ■ haza­fi»« érzésű társadalmi rétegeknek polgári erényekben kimagasló, a szenvedőkkel együtt érző, erős szociális érzéstől átita­tott minden osztálynak és pártnak önzés­től menten, a haza és a társadalom iránt minden áldozatra kész konstruktiv együtt­működésére van szükség, mely törekvés­­nek inkarnációja a nemzet képviselőinek gyülekezete, a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Az elnöki székfoglaló után Gaál Gasz­ton köszönetet mond Apponyi Albert kor­­elnöknek és a korjegyzőknek. Ezzel az 1922. június 16-ára összehívott nemzetgyűlést megalakulnak jelenti ki. Erre a nemzetgyűlés tagjai, valamint a közönség felállanak helyeikről és Gaál Gaszton a következőket mondja : — Tisztelt nemzetgyűlés ! Az alatt, amig a törvényhozás szünetelt, megrázó, gyászos esemény sújtotta nemzetünket. A Min­denható kifürkészhetetlen akaratából a­z. évi április 1-én fiatal korában, idegen föl­dön a halál kiragadta az élők sorából IV. Károly őfelségét, Szent István koronájá­nak egykori viselőjét. Gyászos elhunyta az ősi intézményekhez ragaszkodó ország minden polgárában részvétet váltott ki. Mint királynak, tragikus és emberileg mé­lyen megindító sorsát történelmi távlat­ból tárgyilagosan méltatni a későbbi kor feladata lehet. Ma, azaikor mint törvényeksen m­­rgválasztott képviselők egybegyű­l­tünk, kötelességünk az alkalmat megra­gadni arra, hogy a gyászba borult család­­nak a nemzetgyűlés őszinte, mély részvé­tét kifejezzük és tolmácsoljuk előtte a fájdalomnak és megilletődésnek meleg érzését. Javaslom tehát a t. nemzetgyűlésnek, méltóztassék elhatározni, hogy a nemzet­gyűlés IV. Károly őfelségének, Szent István koronája egykori viselőjének elhunyta felett érzett gyásznak jegyzőkönyvileg ad­jon kifejezést és bízza meg a nemzetgyű­lés elnökét, hogy erről őszinte mély rész­vétének nyilvánítása mellett a hátramaradt gyászba borult családot megfelelő módon értesítse. A nemzetgyűlés az indí­tányt elfogadja és az elnök ezt határozatként kimondja. Megemlékezik ezután Bernáth Bélának, a múlt nemzetgyűlés korelnökének e hó 14-én történt elhunytáról és indítványozza, hogy a nemzetgyűlés részvétének a mai ülés jegyzőkönyvében kifejezést adjon. Az indítványt a Ház egyhangúlag elfo­gadja. Az elnök napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés június 23-án, délelőtt 10 órakor lesz. A jegyzőkönyv hitelesítése után a gyá- tés délután fél 2 órakor véget ért.­­ Ami a drág­ulás tompításának eszkö­­zeit illeti, tisztában kell lenni azzal, hogy e tekintetben kényszerintézkedéstől, rekvi­­rálástól eredményt várni nem lehet. A magam részéről az árszabályozás egyik leghatalmasabb eszközét a kivitel helyes szabályozásában látom. Megállapíthatjuk, hogy a múlt évi rendszer, amely a tiszt­­kiviteli illetéket pénzben állapította meg, ebből a szempontból nem­­vált be. Az elsők között voltam, aki annak idején a természetbeni illeték mellett foglaltam állást. Erre az alapra helyezkedett a Köz­­élelmezési Tanács is és ezt mint rend­,­szert, a közélelmezési miniszter be is vezette. A természetbeni lerovásnak meg­van az a jó hatása, hogy állandó alapú teremt és biztonságot helyez be a gazda­­sági életbe.­­ Vannak még más körülmén­yek­, am­­e­­lyeket kivitelünk szabályozásánál figyelembe kell venni, t. I. indokoltan kell megállapí­­tani, hogy mely időközben­ és mily mennyi­ségben és minőségben engedhető meg az export. Hangsúlyoznom kell, hogy a drá­gaság kérdésének megoldását részletkér­déssé tenni nem lehet. Az egész gazdasági, pénzügyi, szociális és általános politikának az összműködése és erőssége szükséges ahhoz, hogy az ilyen mi k­­­érdés megold­­ható lehessen. A drágaság okai és annak letörése Budapestről jelentik. Bod János köz­­élelmezési államtitkár a következőkben nyilatkozott a drágaság okairól és tompí­tására alkalmazható eszközökről: " Amikor a múlt évben minden át­menet nélkül áttértünk a szabad átalaku­lás terére, számolni kellett azzal a tény­nyel, hogy az árak gyorsabban, vagy las­sabban, de mindenesetre a világparitás felé fognak törni. Az áraknak az utóbbi időben való, szinte rohamos emelkedésé­hez hozzájárult a koronának időleges le­romlása. A harmadik oka az áremelkedés­nek a heteken át tartó rendkívüli száraz­ságban volt keresendő.­­ A gabonaellátás. A tegnapi minisztertanács elfogadta a gabonarendeletet olyan formában, amint azt Térffy Béla miniszter elő­terjesztette, vagyis, hogy az új termés­­évben is mindenki ellátásban részesül, aki most is benne van az ellátatlanok lisztájában. Az ipari munkások ked­vezményes gabonaellátásának költségét­ azonban az állam átháru­lt a munka­adókra. Az őrlési adó leszállítása folytán előálló különbözet fedezéséről a föld­adó aránylagos felemelésével fog gon­doskodni a kormány. A tegnapi minisztertanács intézkedé­seinek legnevezetesebb része az, amey kimondja, hogy a gabonát nyers álla­potban ezu­tn sem szabad kivinni az országból, a nullás liszt kivitele azon­ban meg van engedve. A nullás Utó megfizetendő kiviteli illetékét ezentúl készpénz helyett búzában kell leróni. Minden 100 kg. nullás liszt után pl. 50 kg. búzát kell leróni az exportőr­nek. A tápéi gyilkosság a fapja előtt Annak idején részletesen közöltük, mi­kép tűnt el Heller Odön festőművész és mikép akadtak holttestére. Heller Odön­­nek ugyanis Tápé alatt Nagyfenékben volt egy kis mintagazdasága. A művész itt töltötte szabad idejének egy részét. A mail év július 13-án azzal búcsúzott el isme­rőseitől, hogy kerékpáron kimegy a tanyá­jára, de estére visszatér. A festő távol­maradása gyanúsnak tűnt fel, mert pontot embertek ismerték. Másnap keresték a tanyán, de azt a felvilágosítást kapták, hogy Heller még az előző napon elindult kerékpárján Szegedre, a festő hozzátar­tozói erre a rendőrségen, jelentést tettek Heller rejtélyes eltűnéséről A rendőrség széleskörű nyomozást in­­ditott meg s megálls­itotta, hogy Hella.

Next