Szegedi Friss Ujság, 1922. április-június (23. évfolyam, 102-152. szám)
1922-06-23 / 148. szám
XXlil. évfolyam, 148. szám ^ Szeged, 1922 junius 23. « Péntek ★ Egyes száktár? Koron.ügyes szám ára mindennap és mindenütt 3 korona HH ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN'/« évre 210 K 1 hóra 70 K VLDÉKEfiVi évre.. 240 K 1 hóra ........................ 80 K SZtEC3:H33DI ÚJSÁG P O L I T | K A I w A P i n A P Szerkesztésd: » tuauoaivaia. Szeged, Jókai-atc* 4. szám Talefoo szimoki U-02 é* 2-SJ rdelős szarkesztö WEINER SÁNDOR KiadatuUijdonok ENDRÉNYI LAJOS nyomda éa uirlapkiadó vállalata rt l^^azraio RÁCZ ANTAL A műsar kuvikdárt ötvenéves jubileumát üli, száműzve székhelyétől, Magyarország és Erdély büszkesége, a kiüldözött kolozsvári egyetem. Péter és Pál napján az ország minden részéből, a külföldi egyetemekről eljönnek a kiküldöttek, hogy itt Szegeden, Magyarország ideiglenes déli végvárában ünnepeljék jubiláló kultúrintézetünket. Eljön Magyarország kormányzója, a magyar kormány is, hogy még messzebb virgiztivá tegyék azt a fáklyát, amely belevilágít a keleti és balkáni sivár éjszakába és mint a ragyogó nap teríti sugarait széjjel azon a mennybolon, amely magyar volt és magyar marad, de ahol vérző magyar szivek, porladó hősök teste fölött ma idegen rongyokat ráz a nyári szellő. Szerény, koldus ez az ország. Mindenünket elrabolta Európa zsiványbandája, csak egyet nem tudott elvenni, — a tudományt, a kulturált Ez a legnagyobb kincsünk, ez a legnagyobb fegyverünk megmaradt lisztán, ragyogón. Hogy ez a fegyverünk azonban erős és éles is maradjon, hogy élni tudjunk vele a tudatlanság, a barbarizmus sátánja elleni küzdelemben, föl kell vérteznünk az anyagi eszközökkel is, amelyek lehetővé teszik a további fejlődést, a térhódítást, az elkövetkezendő győzelmet. A Ferenc József-tudományegyetem jubileuma napján, június 21-én tartja meg a városháza közgyűlési termében az egyetem barátai körének alakulását. E kör célja a tudomány ápolása és fejlesztése, hogy az egyetem munkáját megértő, méltányló, támogató és az önzetlen kutató tevékenységet élesztő előfeltételek kifejlődhessenek. Tudományos kutató alapot létesít a szűkre szabott vizsgálati eszközök, műszerek, vegyszerek, könyvek beszerzésére, lehetővé teszi a kutatóknak az egyetemen való kísérletezését. Előadásokat rendez az egyetemen folyó kutatásokról és a tudomány fontos előíialalásáról számol be és ébren tartja az érdeklődést a tudományos munka iránt. Az egyetemi tanácsa megkér minden polgárt, akinek szívén fekszik a kultúra sorsa, lépjen be ebbe a tudományttámogató körbe. A befizetett díjakkal, vagy adományokkal támogassa a magyar kultúrát, mert ezzel önmagát, hazáját is támogatja. Tagja ennek a körnek mindenki lehet, de mindenkinek lennie is kell. Alapító tag 5000 koronát fizet egyszers mindenkorra. Rendes tag évi 100 koronát. Tagul bárhol a kiadott taggyűjtő íveken, vagy az egyetem bármelyik intézeténél jelentkezni lehet, az alakuló ülésen a helyszíneit. Szegedi polgár, szegedi munkás ne késs támogatni szerény filléreiddel, szerény személyeddel a tiszta, az igazi kultúrát, a magyar hazát. Isten áldása az eljövendő szebb jövő lesz támogatásod jutalma. A szegedi közművelődési intézmények egy olyan korszakalkotó és messze kiható istápolása lesz ez, melyért bennünket még késő unokáink is áldani fognak. Adja a magyarok Istene, hogy úgy legyen. Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után nyitotta meg Apponyi Albert korelnök. Napirend előtt Nagy Ernő képviselő m megköveti a Házat a múlt ülésen történt erős kijelentéséért. Az elnök bejelenti, hogy mandátumaikat a beteg Teleki Pál gróf és Szentpály István is beküldötték a tegnapi napon. Ezután az igazoló bizottságok terjesztik be jelentéseiket. Az I. sz. bizottság Mokcsay Zolán mandátumát találta kifogás alá esőnek. A II. és III. bizottság a mandátumokat rendbenlevőknek, a IV. bizottság pedig Wirth József, Szilágyi József, Strausz István, Paupera Ferenc és Szentpály István mandátumait találta hiányosaknak és a kifogásolt mandátumokat az állandó igazolási bizottsághoz tette át. Az ülés felfüggesztése után az elnökválasztásra tértek át. Száznyolcvanöt szavazatból 145 szavazattal elnökké Qaál Dasztont választották meg, míg 135 szóval Szcifovszky Béla és 108 szóval Huszár Károly lett alelnök. Jegyzőkké megválasztották Bartos János, Bodó János, Forgách Miklós, Héjj Imre, Perlaki György és Petrovics György képviselőket. Háznagy lett Karaffiáth Jenő. Ezután Apponyi Albert gróf korelnök megköszönte a támogatást és átadta helyét Gaál Gasttonnak. Gaál Gaszton zugó éljenzés és taps között elfoglalja az elnöki széket. — Tisztelt nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy amikor az elnöki széket elfoglalon, köszönetet mondjak azért a bizalomért, amellyel most már harmadében tisztelnek meg. Nem kívánom a nemzetgyűlés tagjait továbbra is fárasztani, azonban ki kell jelentenem, hogy a tanácskozásokat az 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másképp nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásával a legliberálisabban kívánunk eljárni. Nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tiszteletben tartani, hanem valahányszor kétes vagy eltérő fölfogások között az elnök belátása lesz hivatva dönteni, érvényesíteni kívánjuk a házszabályok szelleméből folyó, vagy a gyakorlatnak szentesített hagyományait, szóval kötelezőknek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem volnának kódexbe foglalva. Ezzel gondoljuk a legjobban biztosíthatni a nemzetgyűlés törvényhozói működését. A tartós rendzavarással szemben való rögtöni intézkedésre vonatkozólag a magam részéről Návay Lajos volt elnök értelmezését ezután is alkalmazom, amenynyiben e szakasz alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. Általában kijelentem, hogy teljes tudatában vagyunk azoknak a súlyos kötelességeknek, amelyek reánk, a nemzetgyűlés elnökségére várnak. Az ország sivár helyzetében, amelybe a háború, a forradalom és a bolsevizmus garázdálkodása döntötte s melynek betetőzéseképp ellenfeleink kapzsisága és bosszúvágya óriási erőfeszítést és a civilizált nemzetek megszokott és jogos igényéről való lemondást kényszerít a nemzet minden rétegére, a nemzetfentartó erőknek ■ hazafi»« érzésű társadalmi rétegeknek polgári erényekben kimagasló, a szenvedőkkel együtt érző, erős szociális érzéstől átitatott minden osztálynak és pártnak önzéstől menten, a haza és a társadalom iránt minden áldozatra kész konstruktiv együttműködésére van szükség, mely törekvésnek inkarnációja a nemzet képviselőinek gyülekezete, a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Az elnöki székfoglaló után Gaál Gaszton köszönetet mond Apponyi Albert korelnöknek és a korjegyzőknek. Ezzel az 1922. június 16-ára összehívott nemzetgyűlést megalakulnak jelenti ki. Erre a nemzetgyűlés tagjai, valamint a közönség felállanak helyeikről és Gaál Gaszton a következőket mondja : — Tisztelt nemzetgyűlés ! Az alatt, amig a törvényhozás szünetelt, megrázó, gyászos esemény sújtotta nemzetünket. A Mindenható kifürkészhetetlen akaratából az. évi április 1-én fiatal korában, idegen földön a halál kiragadta az élők sorából IV. Károly őfelségét, Szent István koronájának egykori viselőjét. Gyászos elhunyta az ősi intézményekhez ragaszkodó ország minden polgárában részvétet váltott ki. Mint királynak, tragikus és emberileg mélyen megindító sorsát történelmi távlatból tárgyilagosan méltatni a későbbi kor feladata lehet. Ma, azaikor mint törvényeksen mrgválasztott képviselők egybegyűltünk, kötelességünk az alkalmat megragadni arra, hogy a gyászba borult családnak a nemzetgyűlés őszinte, mély részvétét kifejezzük és tolmácsoljuk előtte a fájdalomnak és megilletődésnek meleg érzését. Javaslom tehát a t. nemzetgyűlésnek, méltóztassék elhatározni, hogy a nemzetgyűlés IV. Károly őfelségének, Szent István koronája egykori viselőjének elhunyta felett érzett gyásznak jegyzőkönyvileg adjon kifejezést és bízza meg a nemzetgyűlés elnökét, hogy erről őszinte mély részvétének nyilvánítása mellett a hátramaradt gyászba borult családot megfelelő módon értesítse. A nemzetgyűlés az indítányt elfogadja és az elnök ezt határozatként kimondja. Megemlékezik ezután Bernáth Bélának, a múlt nemzetgyűlés korelnökének e hó 14-én történt elhunytáról és indítványozza, hogy a nemzetgyűlés részvétének a mai ülés jegyzőkönyvében kifejezést adjon. Az indítványt a Ház egyhangúlag elfogadja. Az elnök napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés június 23-án, délelőtt 10 órakor lesz. A jegyzőkönyv hitelesítése után a gyá- tés délután fél 2 órakor véget ért. Ami a drágulás tompításának eszközeit illeti, tisztában kell lenni azzal, hogy e tekintetben kényszerintézkedéstől, rekvirálástól eredményt várni nem lehet. A magam részéről az árszabályozás egyik leghatalmasabb eszközét a kivitel helyes szabályozásában látom. Megállapíthatjuk, hogy a múlt évi rendszer, amely a tisztkiviteli illetéket pénzben állapította meg, ebből a szempontból nemvált be. Az elsők között voltam, aki annak idején a természetbeni illeték mellett foglaltam állást. Erre az alapra helyezkedett a Közélelmezési Tanács is és ezt mint rend,szert, a közélelmezési miniszter be is vezette. A természetbeni lerovásnak megvan az a jó hatása, hogy állandó alapú teremt és biztonságot helyez be a gazdasági életbe. Vannak még más körülmények, amelyeket kivitelünk szabályozásánál figyelembe kell venni, t. I. indokoltan kell megállapítani, hogy mely időközben és mily mennyiségben és minőségben engedhető meg az export. Hangsúlyoznom kell, hogy a drágaság kérdésének megoldását részletkérdéssé tenni nem lehet. Az egész gazdasági, pénzügyi, szociális és általános politikának az összműködése és erőssége szükséges ahhoz, hogy az ilyen mi kérdés megoldható lehessen. A drágaság okai és annak letörése Budapestről jelentik. Bod János közélelmezési államtitkár a következőkben nyilatkozott a drágaság okairól és tompítására alkalmazható eszközökről: " Amikor a múlt évben minden átmenet nélkül áttértünk a szabad átalakulás terére, számolni kellett azzal a ténynyel, hogy az árak gyorsabban, vagy lassabban, de mindenesetre a világparitás felé fognak törni. Az áraknak az utóbbi időben való, szinte rohamos emelkedéséhez hozzájárult a koronának időleges leromlása. A harmadik oka az áremelkedésnek a heteken át tartó rendkívüli szárazságban volt keresendő. A gabonaellátás. A tegnapi minisztertanács elfogadta a gabonarendeletet olyan formában, amint azt Térffy Béla miniszter előterjesztette, vagyis, hogy az új termésévben is mindenki ellátásban részesül, aki most is benne van az ellátatlanok lisztájában. Az ipari munkások kedvezményes gabonaellátásának költségét azonban az állam áthárult a munkaadókra. Az őrlési adó leszállítása folytán előálló különbözet fedezéséről a földadó aránylagos felemelésével fog gondoskodni a kormány. A tegnapi minisztertanács intézkedéseinek legnevezetesebb része az, amey kimondja, hogy a gabonát nyers állapotban ezutn sem szabad kivinni az országból, a nullás liszt kivitele azonban meg van engedve. A nullás Utó megfizetendő kiviteli illetékét ezentúl készpénz helyett búzában kell leróni. Minden 100 kg. nullás liszt után pl. 50 kg. búzát kell leróni az exportőrnek. A tápéi gyilkosság a fapja előtt Annak idején részletesen közöltük, mikép tűnt el Heller Odön festőművész és mikép akadtak holttestére. Heller Odönnek ugyanis Tápé alatt Nagyfenékben volt egy kis mintagazdasága. A művész itt töltötte szabad idejének egy részét. A mail év július 13-án azzal búcsúzott el ismerőseitől, hogy kerékpáron kimegy a tanyájára, de estére visszatér. A festő távolmaradása gyanúsnak tűnt fel, mert pontot embertek ismerték. Másnap keresték a tanyán, de azt a felvilágosítást kapták, hogy Heller még az előző napon elindult kerékpárján Szegedre, a festő hozzátartozói erre a rendőrségen, jelentést tettek Heller rejtélyes eltűnéséről A rendőrség széleskörű nyomozást inditott meg s megállsitotta, hogy Hella.