Hétfői Rendkívüli Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-04 / 1. szám

1926 január 4 HÉTFŐI­ UJSAG Hét l­itott közlés egymés Beniczky Ödön, Gazdasági Bank és Tumbász Béla Immár több mint tizenhárom éve van érvény­ben az a rendelkezés, amelyen megnevezett tiltott közlések­ről intézkedik és tizenhárom év alatt a legritkább esetek közé tartozott, amikor a kötelességét teljesítő újságírói „tilt­­­tott közlés” címén a bíróság elé állították. 1925-ben ez a rendszer és szellem egyetlen csapásra gyökeresen megváltozott és minden esetben, egymásután a tiltott közlési perek légióit zúdították a magyar új­ágírók ellen. A magyar újságírók határozottan állást foglaltak ez ellen és ezt a rends­zrt a sajtótörvénnyel ellenkező­nek de­karálták. Ez a rendszer teljesen meg­bénítja a hírszolgálatot,­­ holott az 1914. évi sajtótörvény első paragrafusa ezeket mondja: „Magyarországon sajtó útján mindenki szabadon terjesztheti gondolatait.“ Volt Szegeden újságíró, aki ellen 10—15 ilyen pert indítottak egymás után, de a sze­gedi ügyészség több esetben megszüntette az eljárást, január 13-án pedig egy olyan tár­gyalási nap következik a szegedi törvény­széken, amikor az egész napi programmal tiltott közlési perek töltik ki, egyetlen újságí­ó áll a törvényszék elé két ilyen ügyben. Az ügyészség sorozatos tiltott közlésig pert indított Vér György ellen, aki beszámolt a Délmagyarország hasábjain arról, hogy össze­omlott a Szegedi Gazdasági Bank, hogy letar­tóztatták a kurzuslap volt szerkes­tőjét és hogy Beniczky elítélése után a rendőrközegek foko­zott figyelemmel kisérik a volt belügyminisztert, nehogy megszökjön az ország területéről. Sőt a Gazdasági Bank összeomlásáról írt tudósí­­­­tások miatt egyszerre négy pert indítottak a hírlapíró ellen. Míg voltak olyan esetek, ami­kor mások ellen megszüntették az eljárást. Az újságíró tehát beszámolt a közélet­, ese­ményeiről, január 13-án pedig hétszer üll egymás után a törvényszék elé. B­B Kora tavasszal megkezdik a szegedi dohánygyár átalakítását. A gyártelep egyik épületét bővítik ki egy emelettel Emlékezetes még az az elkeseredett harc, amely a város és pénzügyminiszter között keletkezett néhány hónappal ezelőtt a szegedi dohánygyár megszüntetésének terve körül. A dohányjövedéki központi igazgatóság ugyanis — mint ismeretes — egy szép őszi napon arról értesítette a szegedi szivargyár igazga­tóját, hogy elhatározta a szegedi gyár üzemé­nek beszüntetését és így elrendelte a több száz főnyi munkásságnak két heti fölmondás­­sal való elbocsájtását. A szegedi szivargyár megszüntetésének a híre nemcsak a közvet­lenül érdekelt munkások között keltett nagy megdöbbenést, hiszen a felmondás közvetle­nül a tél küszöbén ért közel négyszáz mun­káscsaládot, hanem a városban is. Maga a polgármester vezette a dohánygyári munká­sok száztagú küldöttségét a pénzügyminiszter elé és a polgármester közbenjárásának kö­szönhető nagyrészben, hogy a pénzügyminisz­ter tavaszra prolongálta megmásíthatatlannak jelzett elhatározása végrehajtását. Kijelentette azonban a küldöttség előtt, hogy szegedi szi­vargyárat a szivargyártás terén mutatkozó túl­­produkció következtében feltétlenül meg kell szüntetnie, de az üzemet cigaretta gyártásra alakítják át. A polgármesternek azt a kíván­ságát, hogy az átalakítás ideje alatt is tartsák fenn az üzemet a munkások érdekében, a pénzügyminiszter nem találta akkor teljesíthe­­tőnek és egy később keltezett leiratában úgy állította be a kérdést, hogy éppen a felmon­dás tavaszra történt elhalasztása miatt kezd­hetik csak meg tavasszal a gyár átalakítását, amikor pedig technikai okokból feltétlenül szünetelnie kell az üzemnek. A pénzügyminiszter rideg álláspontja annak­idején nagy meglepetést keltett Szegeden, ahol az illetékesek nyilatkozataiból úgy tud­ták, hogy a szivargyár cigaretta­gyárrá való átalakítása nem jelent olyan nagyarányú át­alakítást, hogy az üzem — legalább részle­­gesen — fenntartható ne volna.­­Most aztán kiderült, hogy tényleg nincs ilyen nagyarányú átalakításról szó, tehát azok a technikai akadályok, amelyekre a pénzügy­miniszteri leirat hivatkozik, egyáltalában nem léteznek. A dohányjövedék központi igazga­tósága ugyanis kiírta a szegedi dohánygyár átalakítását célzó munkálatokra a verseny­­tárgyalást. A versenytárgyalási felhívás szerint mindössze arról lesz szó, hogy a kora ta­vasszal megkezdik a dohánygyár 1910-1912- ben épült új épületének egy új emelettel való felemelését. Ez a 3. számú gyárépület 1600 négyzetméternyi kiterjedésű. A dohány­gyár egész telepén csak ezen az egy helyen lesz építkezés. Az átalakítás ettől eltekintve azt jelenti, hogy a szivargyártásra használt gépeket a cigarettagyártáshoz szükséges leg­modernebb gépekkel cserélik ki. így tehát, mivel technikai akadályokat csak az építke­zés okozhat, nem látszik egyáltalában szük­ségesnek a gyár üzemének felfüggesztése, hiszen ez — ha csak néhány hónapra is — de több száz családot tenne munkanélkülivé. A versenytárgyalás határideje január tizen­ötödikén jár le. Az addig beérkező ajánlat.­ A gyár üzemét nem akadályozhatja az átalakítás­ ­át a pénzügyminisztériumban, illetve a dohányjövedéki központ igazgatóságának hi­vatalos helyiségében bontják fel. Értesülésünk szerint az emeletépítésre az összes szegedi épí­tési vállalkozók beadják ajánlatukat, de a mun­kára számos fővárosi vállalat is pályázik. A sze­gediek bíznak abban, hogy a pénzügyminiszte­r korábbi ígéretéhez híven — ezt a szeged munkát szegedi vállalatnak adja ki. Az építke­zés — értesülésünk szerint — már a kora ta­vasszal megkezdődik és három hónapig tar AthiS Új évben! Uj szerencsel! Húzás visszavonhatatlanul 1926 január 26-án. HÉT KILÓ S­ZINARANY xz ARANYSORSJÁTÉK hÁrom első FŐNYEREMÉNYE: 1 tonyeremény 4 kgr. SZÍN­ARANY, 1 nyeremény 2 kgr. SZINARANY, 1 nyeremény 1 kgr. SZINARANY, 1 nyeremény 3 wagyon , 300 g búza, 1 nyeremény négyüléses automobil, 1 nyeremény kereszthúros zongora, 1 nyeremény teljesen felszerelt motor kerékpár, 5 nyeremény te­jesen felszerelt varrógép, 10 nyeremény teljesen felszerelt kerékpár, 200 nyeremény különféle arany és ezüst tárgy. Egy sort egy ára Jó OOP korona. Új évben! Minden­k­­­i: kapható! ÚJszerencse! Korondi és Lichtman cipőkülönleg­ességek­! Pálfy Ferencnél, Kölcsey ucca 1. Royal-szálló mellett Telefon 1g-15, 28 Női, férfi és gyermekcipők! Teveször házicipő ! Legújabb m­odellü női fekete és barna lack-cipők! Estélyi és báli selyembrokát cipők ! Lesatállktok olcsó árakon ! OCCASIOI OCCASIO I OCCXSIOI OCCXSIO ! Varga Mihály Szeged Hradl ucci 4. Telelőn 469. Mindernemü kötélára, zsineg, zsák, ponyva, szőlőkötöző fonalak és háló * n yAri áron kaphat­ó. Modern stylusú fehér és színes BUDWEISI CSERÉPK­ÁLYHÁK ÉS TAKARÉKTŰZHELYCSEMPÉK kaphatók LANDESBERG Szeged, Bocskay ucca 10._______6 Szabó Dezső húga Kecskeméten le akart ugrani a városháza emeletéről. A kecskeméti rendőrség közigazgatási ügy­osztályának ajtaján egy 30—35 év körüli hölgy kopogtatott a napokban. Magas, szikár termetén fáradtan lógott összehúzott bélés­­leten, kopott, fekete kabátja. Elnyűtt, szakadt cipőjén több napos sár szürkült s amint be­lépett az ajtón, rögtön látni lehetett rajta, hogy valaha jobb napokat látott. Valami sötét tragédia árnya suhant be vele az ajtón . . . Görnyedtre tört, robotba nyútt alakja bele­roskadt a székbe, merevfényü szemeiből valami mély fájdalom sirt ki s meggyötört arcon szintén látni lehetett a patkók nyomát, amelyekkel az élet megtaposta. Foltos gyé­kényszatyrot szorongatott a kezében, tele apr­ó füzetkékkel, valami falusi nyomda hit­vány kiállítású, ócska nyomtatványaival. Beszélni kezdett. — Szabó Irén vagyok, Szabó Dezső író húga. A verseimmel járok városról-városra, faluról-falura. A könyörölet, a szánalom ala­mizsnájából élek hónapok óta, nyomorultan kínlódva. De nem bírom már tovább. Könyör­­gök, segítsenek rajtam ! Szavai zokogásba fúltak. Fáradt, ráncos arcán fényes csíkokat rajzoltak a nagy meleg könnycseppek. — Csak ezt akarom, semmi mást, — nyögte ki fuldokló hangon és egy iv papirost adott át az ügyosztály vezetőjének. A papiros, a kérvény, a következő: Mélyen Tisztelt Nagyságos Rendőrség! Esedezve kérem, méltóztassanak soraim elolvasni! Tulajdonképen azért jöttem, hogy engedélyt kérjek verseim árusítására, de már nem birom tovább a fagyot járni! Most kérek! Könyörüljenek rajtam! ! 1919 ben menekültem. Az optélás figyel­­­­mem elkerülte­ illetőségét előbb az állam jóvoltából, — mert ide-oda dobált, — majd '■ pedig a lakásmizéria miatt nem szerettem s­e ma kint vagyok az uccán, kis verseimmel a­­ kezemben.­­ Nyugdijam­­­on az optálás miatt csikorgó télen beszüntették, ami a fedelet biztosította a fejem felett. (Szabó Dezső író húga vagyok.) A határon átvennének Biharkeresztes— Biharpüspökin, mert van ismerősöm. Csak egy város lökne ki! Kolozsvári vagyok, i Esedezem, ha még most egy kényszerútle­­velet kaphatnék! Inkább a vonatot is fizetném, csak a formáért. A pesti toloncügyosztály utján igen hosszú ez eljárás s én, kimerült beteg, tönkremennék ott a csirkefogók között. Ha nem kapok, ma leugrom az emeletről!­­ Kecskemét, 1925 december 17. I Kiváló tisztelettel: í Szabó Irén, i volt állami tanítónő, I írónő, román állampolgár. i Szabó Dezső húga a nagy író szegedi tar­tózkodása alatt Szegeden is járt. Könyörado­­­­mányokat gyűjtött, hogy az éhenhalástól meg­meneküljön és a rendőrséggel többször meg­gyűlt a baja. Szabó Dezső akkor egy nagy feltűnést keltő nyilatkozatban megtagadta test­­vérhugát s ezzel együtt megtagadta annak anyagi segítségét is. Most kényszerútlevelet kapott és kitolon­colják Romániába, ha a román hatóságok be­fogadják. Férfiruhák Aután­­ e­go Ics­ő­bb­ak VA­JDA. FARKAS-nál Szeged, Károlyi utca 8. (Városi bérház) Telefon 18—24. Hitel­képes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. 881 Házakat, földbirtokokat, üzleteket legelőnyösebben vehet vagy adhat el SZABÓ iroda által az OEF. eng. Széchenyi-fér 6. Telefonszám : 10-54. Törvényszék szomszédság. BORBUTOROK és filindennemű kárpitosmunkák legolcsóbbak WINTERNÉL .

Next