Hétfői Rendkívüli Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-04 / 1. szám
1926 január 4 HÉTFŐI UJSAG Hét litott közlés egymés Beniczky Ödön, Gazdasági Bank és Tumbász Béla Immár több mint tizenhárom éve van érvényben az a rendelkezés, amelyen megnevezett tiltott közlésekről intézkedik és tizenhárom év alatt a legritkább esetek közé tartozott, amikor a kötelességét teljesítő újságírói „tilttott közlés” címén a bíróság elé állították. 1925-ben ez a rendszer és szellem egyetlen csapásra gyökeresen megváltozott és minden esetben, egymásután a tiltott közlési perek légióit zúdították a magyar újágírók ellen. A magyar újságírók határozottan állást foglaltak ez ellen és ezt a rendszrt a sajtótörvénnyel ellenkezőnek dekarálták. Ez a rendszer teljesen megbénítja a hírszolgálatot, holott az 1914. évi sajtótörvény első paragrafusa ezeket mondja: „Magyarországon sajtó útján mindenki szabadon terjesztheti gondolatait.“ Volt Szegeden újságíró, aki ellen 10—15 ilyen pert indítottak egymás után, de a szegedi ügyészség több esetben megszüntette az eljárást, január 13-án pedig egy olyan tárgyalási nap következik a szegedi törvényszéken, amikor az egész napi programmal tiltott közlési perek töltik ki, egyetlen újságíó áll a törvényszék elé két ilyen ügyben. Az ügyészség sorozatos tiltott közlésig pert indított Vér György ellen, aki beszámolt a Délmagyarország hasábjain arról, hogy összeomlott a Szegedi Gazdasági Bank, hogy letartóztatták a kurzuslap volt szerkestőjét és hogy Beniczky elítélése után a rendőrközegek fokozott figyelemmel kisérik a volt belügyminisztert, nehogy megszökjön az ország területéről. Sőt a Gazdasági Bank összeomlásáról írt tudósítások miatt egyszerre négy pert indítottak a hírlapíró ellen. Míg voltak olyan esetek, amikor mások ellen megszüntették az eljárást. Az újságíró tehát beszámolt a közélet, eseményeiről, január 13-án pedig hétszer üll egymás után a törvényszék elé. BB Kora tavasszal megkezdik a szegedi dohánygyár átalakítását. A gyártelep egyik épületét bővítik ki egy emelettel Emlékezetes még az az elkeseredett harc, amely a város és pénzügyminiszter között keletkezett néhány hónappal ezelőtt a szegedi dohánygyár megszüntetésének terve körül. A dohányjövedéki központi igazgatóság ugyanis — mint ismeretes — egy szép őszi napon arról értesítette a szegedi szivargyár igazgatóját, hogy elhatározta a szegedi gyár üzemének beszüntetését és így elrendelte a több száz főnyi munkásságnak két heti fölmondással való elbocsájtását. A szegedi szivargyár megszüntetésének a híre nemcsak a közvetlenül érdekelt munkások között keltett nagy megdöbbenést, hiszen a felmondás közvetlenül a tél küszöbén ért közel négyszáz munkáscsaládot, hanem a városban is. Maga a polgármester vezette a dohánygyári munkások száztagú küldöttségét a pénzügyminiszter elé és a polgármester közbenjárásának köszönhető nagyrészben, hogy a pénzügyminiszter tavaszra prolongálta megmásíthatatlannak jelzett elhatározása végrehajtását. Kijelentette azonban a küldöttség előtt, hogy szegedi szivargyárat a szivargyártás terén mutatkozó túlprodukció következtében feltétlenül meg kell szüntetnie, de az üzemet cigaretta gyártásra alakítják át. A polgármesternek azt a kívánságát, hogy az átalakítás ideje alatt is tartsák fenn az üzemet a munkások érdekében, a pénzügyminiszter nem találta akkor teljesíthetőnek és egy később keltezett leiratában úgy állította be a kérdést, hogy éppen a felmondás tavaszra történt elhalasztása miatt kezdhetik csak meg tavasszal a gyár átalakítását, amikor pedig technikai okokból feltétlenül szünetelnie kell az üzemnek. A pénzügyminiszter rideg álláspontja annakidején nagy meglepetést keltett Szegeden, ahol az illetékesek nyilatkozataiból úgy tudták, hogy a szivargyár cigarettagyárrá való átalakítása nem jelent olyan nagyarányú átalakítást, hogy az üzem — legalább részlegesen — fenntartható ne volna.Most aztán kiderült, hogy tényleg nincs ilyen nagyarányú átalakításról szó, tehát azok a technikai akadályok, amelyekre a pénzügyminiszteri leirat hivatkozik, egyáltalában nem léteznek. A dohányjövedék központi igazgatósága ugyanis kiírta a szegedi dohánygyár átalakítását célzó munkálatokra a versenytárgyalást. A versenytárgyalási felhívás szerint mindössze arról lesz szó, hogy a kora tavasszal megkezdik a dohánygyár 1910-1912- ben épült új épületének egy új emelettel való felemelését. Ez a 3. számú gyárépület 1600 négyzetméternyi kiterjedésű. A dohánygyár egész telepén csak ezen az egy helyen lesz építkezés. Az átalakítás ettől eltekintve azt jelenti, hogy a szivargyártásra használt gépeket a cigarettagyártáshoz szükséges legmodernebb gépekkel cserélik ki. így tehát, mivel technikai akadályokat csak az építkezés okozhat, nem látszik egyáltalában szükségesnek a gyár üzemének felfüggesztése, hiszen ez — ha csak néhány hónapra is — de több száz családot tenne munkanélkülivé. A versenytárgyalás határideje január tizenötödikén jár le. Az addig beérkező ajánlat. A gyár üzemét nem akadályozhatja az átalakítás át a pénzügyminisztériumban, illetve a dohányjövedéki központ igazgatóságának hivatalos helyiségében bontják fel. Értesülésünk szerint az emeletépítésre az összes szegedi építési vállalkozók beadják ajánlatukat, de a munkára számos fővárosi vállalat is pályázik. A szegediek bíznak abban, hogy a pénzügyminiszter korábbi ígéretéhez híven — ezt a szeged munkát szegedi vállalatnak adja ki. Az építkezés — értesülésünk szerint — már a kora tavasszal megkezdődik és három hónapig tar AthiS Új évben! Uj szerencsel! Húzás visszavonhatatlanul 1926 január 26-án. HÉT KILÓ SZINARANY xz ARANYSORSJÁTÉK hÁrom első FŐNYEREMÉNYE: 1 tonyeremény 4 kgr. SZÍNARANY, 1 nyeremény 2 kgr. SZINARANY, 1 nyeremény 1 kgr. SZINARANY, 1 nyeremény 3 wagyon , 300 g búza, 1 nyeremény négyüléses automobil, 1 nyeremény kereszthúros zongora, 1 nyeremény teljesen felszerelt motor kerékpár, 5 nyeremény tejesen felszerelt varrógép, 10 nyeremény teljesen felszerelt kerékpár, 200 nyeremény különféle arany és ezüst tárgy. Egy sort egy ára Jó OOP korona. Új évben! Mindenki: kapható! ÚJszerencse! Korondi és Lichtman cipőkülönlegességek! Pálfy Ferencnél, Kölcsey ucca 1. Royal-szálló mellett Telefon 1g-15, 28 Női, férfi és gyermekcipők! Teveször házicipő ! Legújabb modellü női fekete és barna lack-cipők! Estélyi és báli selyembrokát cipők ! Lesatállktok olcsó árakon ! OCCASIOI OCCASIO I OCCXSIOI OCCXSIO ! Varga Mihály Szeged Hradl ucci 4. Telelőn 469. Mindernemü kötélára, zsineg, zsák, ponyva, szőlőkötöző fonalak és háló * n yAri áron kapható. Modern stylusú fehér és színes BUDWEISI CSERÉPKÁLYHÁK ÉS TAKARÉKTŰZHELYCSEMPÉK kaphatók LANDESBERG Szeged, Bocskay ucca 10._______6 Szabó Dezső húga Kecskeméten le akart ugrani a városháza emeletéről. A kecskeméti rendőrség közigazgatási ügyosztályának ajtaján egy 30—35 év körüli hölgy kopogtatott a napokban. Magas, szikár termetén fáradtan lógott összehúzott bélésleten, kopott, fekete kabátja. Elnyűtt, szakadt cipőjén több napos sár szürkült s amint belépett az ajtón, rögtön látni lehetett rajta, hogy valaha jobb napokat látott. Valami sötét tragédia árnya suhant be vele az ajtón . . . Görnyedtre tört, robotba nyútt alakja beleroskadt a székbe, merevfényü szemeiből valami mély fájdalom sirt ki s meggyötört arcon szintén látni lehetett a patkók nyomát, amelyekkel az élet megtaposta. Foltos gyékényszatyrot szorongatott a kezében, tele apró füzetkékkel, valami falusi nyomda hitvány kiállítású, ócska nyomtatványaival. Beszélni kezdett. — Szabó Irén vagyok, Szabó Dezső író húga. A verseimmel járok városról-városra, faluról-falura. A könyörölet, a szánalom alamizsnájából élek hónapok óta, nyomorultan kínlódva. De nem bírom már tovább. Könyörgök, segítsenek rajtam ! Szavai zokogásba fúltak. Fáradt, ráncos arcán fényes csíkokat rajzoltak a nagy meleg könnycseppek. — Csak ezt akarom, semmi mást, — nyögte ki fuldokló hangon és egy iv papirost adott át az ügyosztály vezetőjének. A papiros, a kérvény, a következő: Mélyen Tisztelt Nagyságos Rendőrség! Esedezve kérem, méltóztassanak soraim elolvasni! Tulajdonképen azért jöttem, hogy engedélyt kérjek verseim árusítására, de már nem birom tovább a fagyot járni! Most kérek! Könyörüljenek rajtam! ! 1919 ben menekültem. Az optélás figyelmem elkerülte illetőségét előbb az állam jóvoltából, — mert ide-oda dobált, — majd '■ pedig a lakásmizéria miatt nem szerettem se ma kint vagyok az uccán, kis verseimmel a kezemben. Nyugdijamon az optálás miatt csikorgó télen beszüntették, ami a fedelet biztosította a fejem felett. (Szabó Dezső író húga vagyok.) A határon átvennének Biharkeresztes— Biharpüspökin, mert van ismerősöm. Csak egy város lökne ki! Kolozsvári vagyok, i Esedezem, ha még most egy kényszerútlevelet kaphatnék! Inkább a vonatot is fizetném, csak a formáért. A pesti toloncügyosztály utján igen hosszú ez eljárás s én, kimerült beteg, tönkremennék ott a csirkefogók között. Ha nem kapok, ma leugrom az emeletről! Kecskemét, 1925 december 17. I Kiváló tisztelettel: í Szabó Irén, i volt állami tanítónő, I írónő, román állampolgár. i Szabó Dezső húga a nagy író szegedi tartózkodása alatt Szegeden is járt. Könyöradományokat gyűjtött, hogy az éhenhalástól megmeneküljön és a rendőrséggel többször meggyűlt a baja. Szabó Dezső akkor egy nagy feltűnést keltő nyilatkozatban megtagadta testvérhugát s ezzel együtt megtagadta annak anyagi segítségét is. Most kényszerútlevelet kapott és kitoloncolják Romániába, ha a román hatóságok befogadják. Férfiruhák Aután ego Icsőbbak VAJDA. FARKAS-nál Szeged, Károlyi utca 8. (Városi bérház) Telefon 18—24. Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. 881 Házakat, földbirtokokat, üzleteket legelőnyösebben vehet vagy adhat el SZABÓ iroda által az OEF. eng. Széchenyi-fér 6. Telefonszám : 10-54. Törvényszék szomszédság. BORBUTOROK és filindennemű kárpitosmunkák legolcsóbbak WINTERNÉL .