Szegedi Híradó, 1863 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1863-04-08 / 28. szám

Ötödik évfolyam.2­8-ik szám. — 1863. Szerdán, ápril 8-án. m­egjelöli: Betenkint kétszer, szerdán és szombaton­­ reggel.­­ Szerk­esztési iroda : Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. E­lőfizetési föltételek: Szegeden házhozhordászat és vidékre postán: Egész évre 8 frt — félévre 4 frt, — év­negyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 50 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. ,hirdetéseU.: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr. kétszerinél 4 kr., többszörinél 3 kr. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igta­­tási díja 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. 3^* Évnegyede­­t, előfizetőinket kérjük az előfizetés megújítására, hogy lapunk további megküldése fönna­kadást ne szenvedjen. A feltételek lapunk homlokán ol­vashatók. Mikép válhat Szeged Magyarország második fővárosává ? (Vége.) 5- ször : Szeged alkalmas helyiségénél és la­kosságának a vágómarha- s sertéskereskedésseli meg­szokott foglalkozásánál fogva, az adriai tengerhez legegyenesebben és legolcsóbban szállíthat ilynemű cikkeket, melyek a városrészére jövedelmezhetnek; hogy azonban a tenger fiainak ízlésére készítessék a sertéshús füstölése, a birkahús besózása, minde­nekelőtt a forgalmi mennyiség és árának kipuhato­­lása alkalmával az ehez értő tengerészekkel szük­ség érintkezésbe jönni, és ezen olyannyira nagy nyereményt ígérő cikkeket hova előbb meghonosítva, forgalomnak adni. Hazánkat a külföld hiréről is csak alig ismeri, s máris Hamburg, Frankfurt és Trieszt e téren puhatolásokat tesznek a száraz húsnak mily mennyiségben leendő kivitele végett, Franciaországból pedig már nagyobb megrendelé­sek is eszközöltettek; talán emlékezni fognak töb­ben olvasóink közül a „Pesti Napló“ március 4-ik számában érintett közleményekre, miszerint „a me­xikói francia hadtestet hazánkból vitt besózott juh­hússal látta el a francia hadügyminisztérium, és ugyancsak egy franciaországi földész Debrecenbe írt levél által abeli szándékát fejezte ki, hogy va­lamelyik közelebbi vásár alkalmával ökör, tehén és sertés vásárlás miatt odaránduland, ha a folyó ár felül a fölszólított által tudósítatnék.“ Magyarország a műveit Európa tartományait nemcsak gabonatermelés-, hanem marhatenyésztés­ben is tetemesen, s mondhatni aránylag rendkívüli nagy mérvben múlja fölül, hogy a tengeri, eledelül használandó, száraz, füstölt és besózott hús egyik főbb kereskedelmi cikkünkké fogja magát kinőni, kétséget alig szenved, é­s ha Szeged jól fölfo­gott irányban e cikkek kiállításában közrehat, kedvező helyzeténél fogva hova előbb első piaccá fog válhatni. 6- szor: Szeged bizonyos termény- és iparcik­kekben már jelenleg is szép előmenetelt vívott ki magának, szükséges, hogy azokat mentül tágabb kiterjedésben növelje, nemesítse és vele Európa főbb piacait megismertesse, m­ilyen többek között a gyümölcs-, paprika- és szappantermelés. Gyü­mölcs a világ piacán csak aszalt állapotban jöhet forgalomba, az aszalás mesterségét tehát el kell sajátítani az ahoz olyannyira értő olaszoktól és belgáktól. Olasz , Spanyolország­ és Belgiumban vannak egész vidékek, hol a nép gyümölcse asza­lásával foglalkozva, egyedül e kereset után kényel­mesen megél. Szegednek olyannyira nemes és íz­letes gyümölcsei jóságukban vetélkednek a neve­zett tartományok gyümölcseivel, s ha az aszalás Szegeden meghonosul s préselt minőségben, apróbb dobozokban a kereskedelemnek átadatik, gyümöl­cseiből jelentékeny hasznot vehet be. A paprika mivel külföldön nem keresett cikk, legyen tehát inkább hazai fogyasztásra szánva, s hogy hírnevét megtarthassa, gond fordítatnék arra, hogy az tisztán s minden téglapor- s több­­féle keveréktől menten adassák át a forgalomnak. A szappangyártás a világkereskedelemben tért foglaló cikk, s bár a szegedi szappan ország­szerte hírnévre vergődött, de alig tudják szegedi szappanosaink, hogy e gyártmányuk — természe­tesen hamisítatlan minőségben — ha világforga­lomba jönne, bizonyára kinyerhetnék vele az egri nevet. Adnánk tehát nagyobb lendületet ez ipar­ágnak, terjesztenék ki ebeli gyárainkat szélesebb alapra, hogy a külföldnek megmutathassuk, misze­rint ez iparágban Szeged mily nevezetes szerepet játszik, miáltal, míg egyrészt az illető gyárnokok közvetlen anyagilag szép előhaladásnak örvendhet­nének, másrészről Szeged erkölcsi emeltyűit köz­vetve jelentékenyen támogatnák. Elősorolhatnék még több tárgyat, melyek Szeged emelésére tényezőkül szolgálnának, de a fenebb mondottakra helyezek legnagyobb súlyt, annyival is inkább, mert ha egyszer e város elérte azon helyzetet, hogy kér kívánta polcra küz­dötte magát és mint elsőbb rendű kereskedelmi pont a főbb és nagyobb városok soraiban helyet foglaland, a többi magától, önként következik; önként következik t. i., hogy főreál, gazdászati és kereskedelmi iskolák viruljanak falai között; önként következik, hogy a város építkezésében csínt, ízlést és kényelmet tanúsítson. De Róma sem épült egy nap, mindenhez idő kell, azonban időn kívül még más is. Midőn a halhatatlan nagy gr. Széchenyi Pes­ten a tiszaszabályozási első nagygyűlést tartotta, lehet, hogy a tárgy szokatlansága miatt, az érde­keltek némelyike annyit össze-vissza hadonázott, egyik javaslattal a másikba ütközve, a cifra frá­zisok egymást érték, míg a nagy gróf elnöki székében a viták menetét szokott nyugalommal szótlan végig hallgatva, ekép nyilatkozott: Uraim! önök javaslatát nem értem, de annyit merek állí­tani, hogy a tiszaszabályozás nagy művének kivi­teléhez három tényező kívántatik, (halljuk! halljuk!) t. i. pénz, pénz és megint pénz. És igaza volt a nagy grófnak, mert oly vál­lalatoknál, hol Széchenyi állott az ügy élén, egyéb nem is kivántatott. De Szegeden még más is kell, t. i. teremtő erő, ki az ügy élén zászlótartóként állva, a válla­latba lelket leheljen, — kell vállalkozási szellem és rendületlen akarat, — kellenek lelkes honfiak, kik az ügyet az érdekeltség külön rétegeinél nép­szerűvé tegyék, és kell néhány százezer forint. A pénzt — mely nem is áldozat, hanem in­kább gazdag, mondhatni uzsorára kiadott tőke — megszerezni, úgy hiszem, nem nagy feladat, ha t. i. a vállalatot rendületlen akarat vezényli; ha pedig e miatt kellenek az ügynek hajótörést szen­vedni, úgy Szeged, lehet, hogy századok során át sem emelkedhetik azon polcra, hova et a te­remtés, mint édes gyermekét kiszemelte. De hát hol vannak az eszközök, mikép le­hetne az ügynek lendületet, életet adni? — kérde­zik talán némelyek. — Könnyen, csak akarjuk. Azon időben, midőn a táblabiró politika in florikus uralkodott, nem találkozott széles e hazá­ban egy árva ember, ki az ügyek élén édes ha­zánk fölvirágzására, a művelt európai államok in­tézményeihez közeledve, hazánk el­haladására tett volna valamit, a míg a nagy szellem, gróf Szé­chenyi István a láthatáron fölemelkedve, hazánkat, mondhatni gyorsan, szunnyadó helyzetéből kiemel­ve, azt mind szellemi, mind anyagi tekintetben a műveltség és jólét fokához közelebb terelte. Mint practicus férfiú szerette a practicus népet, tisztelte különösen Anglia szokásait s intézményeit, miért is Angliát vette hazánk átalakulásában mintaképül, mert tudta, hogy az angol nemzet nagy és hatal­mas, de tudta azon eszközöket is, hogy miáltal lett nagy és hatalmas; fölismerte t. i., hogy egyes ember — hacsak nem absolut uralkodó — mit sem, vagy igen keveset vihet ki, tudta, hogy a társa­dalmi , vagyis egyleti tér van kijelölve arra, mely­nek útján leginkább közrehatni lehet, — ismerte az angol clubbokat és azoknak a hazára kifolyó jótékony hatásait; első gondjai közé sorolt tehát, hazánkban a pesti clubb fölállítását, mit ő nemzeti kaszinónak nevezett el. Kaszinót teremtett, hol az értelmiség egybegyülve, kedélyes eszmecsere mel­lett érdekes tárgyak szülemlettek, a verseny tá­madt egyről-másról, a nagy gróf themát tett föl s a környezet, mint megannyi apostolként, annak megérlelését a hazában elősegíté. Kövesse Szeged is a nagy szellem intő pél­dáját, clubbokban érlelje meg, mit kivitelre jónak, üdvösnek lát. A kaszinó legyen azon helyiség, hol az értelmiség csoportozatokra fölosztva, a város te­­kintélyes­ átalakulására vonatkozó egyes tárgyakat szakmakép tervezze, megvitassa és apostolként, a polgárságnál annak megérlelését elősegítve, a városi hatósággal karöltve, tetté varázsolja. És én nem látom át, hogy mi nehézség rej­lenék abban,­­ ha szilárd akarat vezényli lépte­inket, — miszerint a tevékenység mezején a min­den jóra és szépre olyannyira fogékony magyar faj, az előgördülő nehézségeket leküzdve, Szeged jövendőjére kellékeit tényezőket tettleg támogassa; nem látom át, hogy mi nehézség rejlenék abban, ha az intelligentia köréből apróbb egyletek alakul­nának , melyekből példa egyik feladatául tűzné ki a szabályozás mi módoni véghezvitelét, a másik a kereskedelem és ipar megszilárdítását, harmadik a gyümölcsaszalás, negyedik a pácolt, sós hús készítésének meghonosításában stb. fürkészni, véle­ményezni, megérlelni s tetté varázsolni. És én hiszem és tollamat is azon édes meg­győződéssel teszem le, hogy ezen hasznos tárgyról nem hiába értekeztem, hogy Szeged lelkes fiai szülővárosuk, a vidék és a haza érdekében, az intő kor szelleme által támogatva és vezényelve, szilárd elhatározással odahatni törekednek, hogy Szeged városát, már a sors által is nagyra és szépre kijelölt helyiséget, egy tekintélyes és Ma­gyarországhoz méltó második fővárossá emeljék. Képessy József: Hazai mozgalmak. Szeged, ápril 6. —yi. Nemzetünk jólétét szivén viselő minden hazafi bizonyosan a legmélyebb örömmel kiséri azon haladást, melyet a magy. földhitelintézet tesz, melynek leendő működése e lapok múlt és folyó évi számaiban is több oldalról volt megismertetve. Úgy hiszszük tehát, hogy csak kedves dolgot cse­lekszünk, midőn haladásának egyik újabb mozza­natát akarjuk­­. olvasóinknak bemutatni. A dolog természetéből következik, hogy ez intézetnek a maga elé kitűzött cél elérhetése végett az ország központjától távol annál több vidéki or­gánumokra van szüksége, minél tágabb térre ter­jed ki működése. Ezeknek életbeléptetése két mó­don lett volna létesíthető: vagy fizetéses ügynökö­ket fölállítani, kik az intézet érdekeit különböző vidékeken előmozdítsák, vagy pedig e végre ma­gukból a vidéki birtokosokból bizottmányokat ala­kítani. A földhitelintézet ez utóbbi módnak adta az elsőséget, és pedig egyfelől költségkímélés te­kintetéből, másfelől és leginkább azért, mivel e birtokosok, mint az intézet tagjai, a kölcsönös jótállás érdekénél fogva is, maguk lesznek arra leginkább hivatva, hogy az intézetet működésében, ügyvitelének könnyítése által támogassák. Az igazgatóság jelenleg e vidéki bizottmá­nyok alakításával foglalatoskodik. Az elnökség márt. 30-án kelt levele által minden bizottmány területe körében egyes birtokosokat kért föl az első megalakításra. Nem tartjuk fölöslegesnek e levél tartalmából a következő pontokat kiemelni : „E bi­zottmányok feladata lesz : közvetítő lenni az inté­zet vezető orgánumai s a kölcsönért folyamodók közt; ez utóbbiaknak a szükséges útbaigazítást megadni, részekre a kellő mintákat kiszolgáltatni, s e közvetítés által őket az üzérek visszaélései el­len megóvni. Az intézet irányában pedig felada­tuk : az igazgatóság részéről eléjök terjesztett kér­désekre szabatos és hű fölvilágosítást adni; ha a telekkönyvi kivonatokra nézve aggályok forogná­nak fönn, azoknak valódiságáról s hibátlanságáról a telekkönyv megtekintése által meggyőződést sze­rezni; ha az intézet becslője hozzájuk utasítatnék, öt irány­adással és tettleges közreműködéssel támo­gatni; a feleknek az intézet által megállapított kölcsönt azon esetben, ha erre fölkéretnek, kiszol­gáltatni; per vagy végrehajtás esetében az intézet érdekeinek képviselésére alkalmas ügyvédet, zárlat esetében pedig alkalmas zárgondnokot hozni javas­latba; az adósok halasztási kérelme fölött, s ha végrehajtási eljárás következtében valamely jószág haszonbérlése lenne eszközlendő, a haszonbérlet föltételei iránt véleményt adni, végre az adandó utasításhoz képest kielégíteni az intézet adósainak azon magán­hitelezőit, kiket azok e végett az in­tézethez utaltak.“ A vidéki bizottmányok feladatá­nak e rövid vázlata is eléggé igazolja, miért akart

Next