Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)
1867-11-14 / 91. szám
dőségben , mint síkságon. Mi világosan mutatja , hogy az élőfák mérséklik a hidegnek és melegnek nagy mértékű és hirteleni váltakozását. Hogy mily hatása van az élőfának a levegő hőmérsékletének túlságos hullámzása akadályozására, hadd álljon itt egy tapasztalati tény, mely számokban mutatja ki, hogy a fátlan síkságon mennyivel nagyobb hullámzása van a levegő temperaturájának, mint fás vidéken. Ugyanis már ifjúkoromban Mármaros megyében , de különösen 1863-ban Gräfenbergben tapasztaltam én azt, hogy erdős vidéken, a legmelegebb nyári napon sem melegszik úgy föl, s éjjel nem hűl ki annyira a jég, mint a síkságon. Ezen nyáron tehát Gräfenbergbe menendő lévén, intézkedtem, hogy augusztus hónap minden napján pontosan följegyeztessék a hévmérő állása reggel napkeltekor és délben 1 órakor, s én magam ugyanazt tettem Gräfenbergben. S mi lett az eredmény? Rövidség okáért csak 5 napról közlöm a jegyzetek eredményét s az abból kitűnő hullámzási különbséget. A mérések R. szerinti hévmérővel tétettek. Szentesen Gräfenbergben De voltak napok, melyeken még nagyobb volt a különbség, p. o.: 22 14° 31° =17° 14° 15°= 1° 23 16° 29° =13° 12° 15°=3° Az egész augusztus hó közép hőmérséklete Szentesen reggel~ 14, délben 26° hullámzás 12°. Gräfenbergben közép hőmérséklet reggel 10 %, délben 15/50 középhullámzás ~ 4 és 4/5°, ugyanis Gräfenbergben körülbelül V* résznyi a hévmérő ingadozása, mint Szentesen ugyanazon egy időben. És ezt semmi más nem okozhatja, mint az élőfának szerfölötti hiányzása itt, és bősége amott. Mert az emelkedett magas fekvés okozhat amott hűvösebb légmérsékletet, de hogy itt olyan esetek is történnek, mint 1866-ik május 24-én reggel 4 órakor a hévmérő 2 és 0 fokot mutatott 0 alatt, s az nap délután 2 órakor 21° volt a hévmérő állása 0 fölött, azt egyedül a fátlan síkság okozza.Csak a hideg és meleg sem oly gyorsan, sem oly nagy mértékben, pedig, mint tudjuk, az nemcsak az esetlenségre van nagy befolyással, hanem embernek, állatnak, sőt a növényzetnek egészségére is fölötte ártalmas hatású. Gräfenbergben sokszor megtörténik, hogy május, sőt június hónapokban is 0-én alól leszáll a hévmérő, mégsem öri el a növényzetet, mivel utána nem következik a másik szélsőség, t. i. a hirtelen beálló nagy melegség. A múlt években uralkodott májusi fagyok is a fátlan vidékeken okoztak legtöbb kárt. Gondoljuk csak ezekhez még az élőfáknak azon jó tulajdonságát, miszerint zöld lombjaik a nap sugarainak hatására az embernek és állatnak egyaránt káros szénen a levegőt magukba szívják, s a legéltetőbb levegőnemet, az előnyt kilehelik, s ekként a gőzkörtséget javítják. Hány olyan beteges ember, — kit vagy valami szerencsétlenség, vagy a századunk első negyedében divatozott egyoldalú nevelési rendszer, — mely a túlfeszített lelki munkával a gyönge növendék életerejét fölemésztette , egészségét örökre tönkre tette, s nyerte már vissza egészségét a sűrű erdők élenydús levegőjében? Mikor fátalan vidékünkön egy oly forró és száraz kánikula végén, mint a mostani is volt, és az utóbbi években többnyire valának, harmatcsöppek helyett vastag por lep be minden tárgyat, midőn a kiaszott mezőkön semmi zöldet nem lát a szem, sőt a magasra fölvert porfellegben a szó teljes értelmében fuldokolva úszik ember és állat; midőn több hetekig nemcsak esők, de még harmatok sem járnak ; a fás vidéken kövér harmatcsöppek csillognak a fák levelein s a zöld pázsiton, melyek csak dél felé szállnak föl pára alakban, hogy naplemente után azonnal ismét harmatcsepp alakjában kövérítsék a dús növényzetet. Ott por és szénlevegő helyett tiszta élenydús levegőt szív be a tüdő. Midőn az alföldi kutak vize a szárazság miatt kiapad és 12 fokig fölmelegszik, akkor a százados élőfák árnyában 4 foknyi hűs tiszta víz csörgedezik. Messze tértem az elébem kitűzött tárgytól, de eszmeláncolatnál fogva azzal mindezek kapcsolatban lévén, úgy vélekedem, hogyha mindezekről meggyőzhetnénk földműves polgártársainkat, talán nagyobb előszeretettel viseltetnének az élőfák szaporítása iránt. S na Alig.Reggel Délb.Hullámz. Reggel Délb.Hull. 5 12° 20° — 8 81/, H'/a= 3% 10 13° 23°= 10 10 17 — 7 15 12° 22° = 10 11 16 12= 5% 20 17° 29°= 12 13 20%= 7% 25 16° 27°= 11 12 15'/a= 37 U gyan is itt volna ideje annak, hogy fölkarolnánk a tömeges faültetéseket. Jól tudom én, hogy gabonatermő alföldünknek nem az a rendeltetése, hogy merően erdővé alakíttassák. Én a fatenyésztést csak azon határig óhajtom kiterjesztetni, ameddig az a gabonatermelésnek hátrányára nincs, t. i. a szántásvetésre nem használható tereket, az utak mellékeit, a birtokok mesgyéit, a nagyobb birtokok tábláinak széleit, városi és tanyai udvarok kerületeit óhajtom én élőfákkal beültettetni, s már igy is csak Szentes város határában 4—5 millió élőfa találna helyet, mely jó gondviselés mellett 10—15 év múlva nemcsak tetemesen szépítené vidékünket, de climánk javítására is észrevehetőleg jó hatással leendene. Mert a folytonosan dühöngő szárító szelek mérsékeltetnének; az eső nedve nem száradna ki oly hamar; nedves föld fölött a harmatképződés huzamosabban tartó és nagyobb mennyiségű lenne. A vidékünk fölött megjelenő felhők alantabb járnának, és így nem felhőoszlás, hanem kövérítő esők következnének; mert hogy az élőfák a felhőket maguk felé vonzák, az kétségbevonhatlan, mint azt gräfenbergi levelemben is tapasztalati tényekkel igazoltam, s mit Sz. G. ur sem vont kétségbe. Ha földünk fölszine több esőben részesül, akkor a földár magától megjelenik, mint B. Gy ur helyesen megjegyzé. És igy nézetem szerint nem az a mi teendőnk, a mit Sz. G. ur „a földár hatásáról“ írott közlése végén mond, hogy t. i. „ha azt nem akarjuk, hogy az egykori tejjel-mézzel folyó Kánaán lakhatlan sivataggá váljék, minél előbb, de minél előbb az alföld egy részét vízzel kell elborítani.“ Én e helyett azt mondom: „a fátlan alföldet a lehető legtöbb élőfával kell ellátnunk.“ Az utóbbi években annyira sürgetett, s most már nemzeti kormányunk által célba vett „csatornázásoknak“ is meglesz a maga haszna, mind a közlekedés könnyítésére, mind a szárazság enyhítésére. De ez utóbbi tekintetben én több eredményt várok a tömeges faültetésektől, mint a csatornázástól. Mert határunk fekvését ismerve, azt hiszem , hogy magas fekvésű földeinken az irrigativ vagy földöntözés csak bő viz idején, s igy leginkább tavaszszal lenne eszközölhető, a midőn pedig nem annyira volna rá szükség, mint nyáron. Oroszt Miklós. (Vége következik.) r.frm in. Art vlwl. „Addig élj , míg a hazának élsz.“ (Folyt.) Morgue. (Halottház.) Közel a notre dantei egyház háta mögött a Szajna partján. Naponként reggeltől estig nyitva. Az ismeretlen talált hullák itt 3 napra szemlére kitétetnek, hogy a rokonok föltalálhassák. Ellenkező esetben közköltségen temettetnek el. Az épületben 12 ágy van, 6—6 egy sorban, melyekre a hullák kiterítve vannak. — Minden ágy fölött csap, melyből a szerencsétleneket jéghideg vízzel öntözik, hogy a rothadás némileg megakadályoztassék. Fölöttük függnek vasrudakon ruhájuk. E szomorú látványt üvegfal választja el a közönségtől. Középszámítással évenként 350 hulla vitetik e gyászhelyről sírjába. Palais de Justice. (Törvényszéki csarnok.) A Cité-szigeten boulevarddal. Nyilvános ülés 1193-ig. E nagyszerű épület, mely a Palais de Justice , Sainte-Chapelle , Conciergerie és Prefecture de Police-ből áll, 2-ik Henrik idejéig királyi lak volt, később törvénykezési terem. 1618-ban és 1776-ban a dúló türelemnek áldozata lett. La tour de l’Horloge a Sebastopol boulevardon a Change híd mellett egy hatalmas órával, mely mellett az Igazság és Kegyesség alakjai díszlenek Pillon-tól. Az épület különböző idők építészetét mutatja föl. Az épület homlokzata a Harlayutcán az újabb időben végeztetett be és hat allegóriás képlettel díszített. A főbejárat a Piarillerie utcában, négy darás oszlop négy szoborral a lépcsőzetnél. De az egészet fölülhaladja a faragványokban gazdag templom. A főlépcsőzet vezet a tornácba, hol újság- és öltönyszoba van a palota hivatalnokai számára. A tornáctól jobbra 216' hoszszú és 84' széles Pas Perdus-terem fő. J. Debrosses-től az 1618. tűz után építve. A bebörtönzött 16-dik Lajos emléke látható. Említésre méltó még: Galerie de Saint- Louis és Salles des Audienes de la Cour de Cassation. A tizenöt ablakú kápolna (Sainte- Chapelle) egy hajója. Nagyszerű üvegfestmények a bibliát és szent Lajos életét tárják elénk. A szíves Rosette 7-dik Károly idejéből. Az alsó kápolnában 40 oszlop imposant látvány. Palais du Luxemburg a Vaugirard-utcán naponként 1014-ig látható, kivéve tanácsüléskor. 1615-ben Medicis Mária alatt épült Debrosse-től. A főépület Tournon-utcán egy kápolyás közép pavillon és két karzattal öszszekötött végpavilionból áll. A homlokzat szobrokkal telt, a nagy udvar 360' hosszú és 210' széles, a többi épület újabbkori. A várkastély forradalom alatt börtönül, most pedig tanácsülésül szolgál. A nagy lépcsőzet vezet az emeletre, felül Debrosse és Sully szobrai. A váróterem győzelmi és Cicero, Leonidas, Pericles, Cincinatus, Aristides, Solon szobrait mutatja. A követek terme vezet a királyné alvószobájába, Caesar, 1-ső Napóleon, Reménység, Achilles és Briseis szobraival díszítve. A következő 1-ső Napoleon terme történeti festményekben gazdag. A trón-terem újabb díszítményekkel. A trón az első császárságból, a Harc és Béke, az Első és Második császárság képei. A karzat fölmutatja az üléstermet. A falakon bámulandó famunka Saint-Louis és Nagy Károly szobrai. Az oszlopok közt a hírneves törvényszerzők szobrai. A tetőzeten körül falfestmények aranyozott alappal. A képek Blonde-tól. 1) A mint a főrendek Fülöpnek nyújtják a koronát. 2) A toursi rendek 12-ik Lajost megajándékozzák e címmel : „Nép atyja.“ A császár magánterme (Salon de l’Empereur) eme képekkel. A campo-formioi béke, 7-dik János alkotmánya, 3-dik Napóleon bevonulása, ugyanannak menyegzője. Balra (Salle des Gardes), hol Krisztus a kereszten , gyönyörű festmény Ph. de Champaigne-től, látható. Innét egy lépcsőzeten juthatni a földszinre, hol karzat környezi a kertet az év négy szakainak márvány-szobraival. A Salle du livre d’or mutatja a főrendek címeit. A terem két részből áll, a kisebb karzat Medicis Mária Apotheose, a főszála pedig azon képet tárja föl, midőn ugyanaz Franciaországnak a békét nyújtja. A kápolna 1844-ben emeltetett és freskókban díszéig. A gyűlésterem (Salle de reunion) mutatja Krisztust a kereszten, a szent Szűz a kereszt tövében, az utolsó vacsora Philipp de Champaigne-tól. Az ülésteremből széles tornác vezet a könyvtárba, hol Eugéne Delacroix mesterműve látható. A kastély keleti része képezi a mu Musée du Luxembourg. A legújabb idők fesményei és faragványainak tárháza. Bemenet a Vaugirard-utcán, hétfőt kivéve, naponként 1004-ig nyitva van. Festmények : Rosa Bonheur-től: A szántó ökrök 19. Szénagyűjtés 20. Cour-tól: Caesar halála 42. Eug. Delacroix-tól: Dante és Virgil a Styxen 54. Vérfürdő Scio-szigeten 55. Paul Delaroche-től: 4 dik Ede gyermekei 59. Robert-Fleury-től: Egyházi beszéd Medicis Katalin és 9 dik Károly jelenlétében 1561-ben 151.Horac-Vernet-től: Páris védelme 1814-ben az oroszok ellen 180. Valdani Raphael 182. Faragványok: Bonnasieux-től: Ámor 210. Cavelier-től: A Gradiusok anyja 214. Jouf- Croy-től: Venus 227. Mailett-től: Agrippina és Caligula 229. Schroder-tól : Ámor egy hervadt rózsával 239. Néhány rézmetszet van még Desnoyers és Pollet-től. Jardin du Luxembourg (luxemburgi kert) reggeltől estig nyitva, nyáron kedden és szombaton katonai zene. Fekszik a hasonnevű kastély mellett J. Debrosse-től rendezett. Az európai diszvirágokat összehalmozva látjuk itt a forró égöviekkel s a sétálókat kellemesen lepi meg a vízművekkel üdén tartott levegő. Medicis kútja is itt pompázik, valamint a Lédai. A karzaton 20 márvány alak, Franciaország nevezetes asszonyai. A füvészi kert déli részén esik két üvegházzal. A nagy karzaton föllelhető a kávéház is. A faiskola szép sétányt nyújt Lesueur szobrával. Az Observatoire sétányon emeltetett 1853. Ney emléke, ki 1845. november 15-dikén itt agyonlövetett, Pantheon, hasonnevű téren. Az egyház 1764-ben emeltetett a francia forradalomban Pantheon név alatt, a leghíresebb férfiak számára. 1851-ben az isteni szolgálatra átadatott. A homlokzat felirata: Aux Grands hommes la patrie reconnassainte. Gyönyörű szobrok díszítik David d’Augers-től. A haza nyújtja a borostyánt a leghíresebb férfiaknak. Balra: Mirabeau, Fenélon , Manuel, Cuvier, Lafayette, Voltaire és Rousseau, jobbra: 1-ső Napoleon. A bemenet előtt a szent szűz és Attila. Belseje négy hajóra, 3 kupolyára, melynek ketteje freskókban mutatja föl szent Genovéva történetét. 231 lépcső vezet a kupolyába, és a karzatról bő kilátás nyílik. Jobbra esik a nagyszerű sírbolt, mely jól viszhangozza a szemlélő lépteit. Saint Etienne du Mont. Ez egyház a Pantheon mellett szent Genovéva terén van. Különböző századok építészetét mutatja föl. Belseje három hajóra van. Ékítményekben gazdag, a chorus mestermű, a festmények kitűnőek. — Itt gyilkoltatok meg 1856-ban Libour érsek Vergertől. (Folytatás következik.) Lendvai Ottila: Helybeli újdonságok. * A kaszinó-egylet tisztújító közgyűlése múlt vasárnap délután ment végbe; az eredmény következő: elnök lett ismét Vadász Manó; alelnök: Fiuk Ferenc; igazgató: Molnár Pál; jegyző: Őrhalmy Lajos ; pénztárnok: Keméndy Nándor; könyvtárnok: Csermelényi Iván. — Választmányi tagok: Dobó Miklós, Takács Mihály, Magyar János, Pálfy Ferenc, Aigner Károly, Löw Lipót, Bója Gergely, Babarczy József, Wéber György, Zsótér Andor, Osztrovszky József, Burger Zsigmond, Balás Mihály, Lichtenberg Mór, Krebsz Mihály, Heszlényi József, Kéménczy Adalbert, Gál Ferenc, Molnár Márton, Leffter Mihály, Taschler József, Felmayer Antal id., Kárász Benjamin, Hoffer Károly. — E gyűlés egyéb tárgyairól jövő számunkban. Lapunk szerkesztője és főmunkatársa, az ellenük indított sajtóperben, f. hó 16-ára vannak megidézve a pesti sajtóügyi vizsgáló bíró elé. Amint látszik tehát, nem sokat késedelmeznek a dologgal. Annál jobb, hadd legyen mielőbb vége. * A helybeli színházban közelebb Hirthog Mária asszony, a nemzeti színház tagja fog vendégszerepelni. * A színlap itt még soha nem látott rendkívüli mutatványt ígér, melynek neve: „Kalospintechromochrene“ (szépszínű vizforrás). E mutatvány a víznek villanyossággali összeköttetése által jön létre s számtalan képletben vizforrást állít elő, melynél különböző színben s rendkívüli fényben látható a viz emelkedése és esése s egyéb tünemény, melyet csak a villanyosság hatalma képes előidézni. A viztüneménynyel a föltaláló dr. Linke berlini tanár ismerteti meg a közönséget. Mutatványai már több városban tetszésben részesültek. * Balogh János ur a kereskedelmi s iparbank pénztárnokságáról lemondván , ez állomásra Heinrich Sándor ur választatott meg. * Heckenast Gusztáv kiadásából be- kinetett hozzána: „a forradasom költészete.“ Költemények és közlemények az 1848—49-ki szabadságharc idejéből a következő szerzőktől: Arany János, Bajza József, Berecz Károly, Bernáth Gáspár, Bérczy Károly, Bozzay Pál, Czuczor Gergely, Csomaközy, Dózsa Dániel, Erdélyi János, Garay János, Gyulai Pál, Hiador, Lauka Gusztáv, Lévay József, Lisznyay Kálmán, Medgyes Lajos, Mentovich Ferenc, Pap Endre, Petőfi István, Petőfi Sándor, Sárossy Gyula, Szász Károly, Székács Pál, Székely József, Szelestey László, Szemere Miklós, Tompa Mihály, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Vahot Sándor, Vajda János, Vecsei Sándor, Vörösmarty Mihály, Zalár, Jókai Mór és Vasváry Pál. A gyűjteményt a szerkesztő Áldor Imre rövid értekezése zárja be. — A becses könyv ára 2 frt. Az adószedői hivatalban fölmerült sikkasztások folytán foganatba vett vizsgálat eredménye — mint értesülünk — eddigelé mintegy 20.000 frt hiányt tüntet elő, azonban e tetemes hiány nem tekinthető egészben sikkasztásból eredetinek, miután oly hibára bukkantak, hogy tetemes mennyiségre rugó adóösszeg kivetése elmulasztatott. Ez is elég nagy hiba, mit gond lesz helyrehozni. * A múltkor közöltük, hogy mily kevés tűzifakészlettel van városunk ellátva, mai nap már az összes ölfakészlet nem több 1094 öl kemény és 200 öl lágyfánál. * Az országos közmunkaváltsági adó összeírására vonatkozólag az e végre kiküldött összeíró bizottmányok részére következő utasítás adatott ki: Összeírandók : a vonó állatok, illetőleg lovak és igás ökrök birtokosai , világosan följegyezvén azok számát a közlött összeirási jegyzék rovatai alapján. 2. Öszszeirandó minden 60 éven aluli és 16 évet túlhaladott férfi minden kivétel nélkül, annak kitételével, várjon az illető háztulajdonos-e, vagy lakó, mely első esetben 6, az utóbbiban 4 gyalognap fölrovandó lesz. Kivételek a kézi közmunkakötelezettség alól: a) a 16 évet meg nem haladt és a 60-ik évet túlhaladt férfiak, kivévén azon esetet, ha 90 ik évet meghaladt családfőnél egy kenyéren élő 16 éves férfi családtag vagy férfi létez, mely esetben az első 6, illetőleg 3 napot, a családtag pedig vagy szolga 3 napot tartozik megváltani, b) A nők egyátalában, kivévén, ha azoknál egy kenyéren élő férfi-családtag létez, mely esetben ez ama helyett a 6, illetőleg 3 napot szolgálni tartozik, c) Minden vallásfelekezetű papok, nyilvános iskolatanítók személyeikre