Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)

1867-11-14 / 91. szám

dőségben , mint síkságon. Mi világosan mu­tatja , hogy az élőfák mérséklik a hidegnek és melegnek nagy mértékű és hirteleni válta­kozását. Hogy mily hatása van az élőfának a levegő hőmérsékletének túlságos hullámzása akadályozására, hadd álljon itt egy tapaszta­lati tény, mely számokban mutatja ki, hogy a fátlan síkságon mennyivel nagyobb hullám­zása van a levegő temperaturájának, mint fás vidéken. Ugyanis már ifjúkoromban Mármaros me­gyében , de különösen 1863-ban Gräfenberg­­ben tapasztaltam én azt, hogy erdős vidéken, a legmelegebb nyári napon sem melegszik úgy föl, s éjjel nem hűl ki annyira a jég, mint a síkságon. Ezen nyáron tehát Gräfenbergbe menendő lévén, intézkedtem, hogy augusztus hónap minden napján pontosan följegyeztessék a hévmérő állása reggel napkeltekor és délben 1 órakor, s én magam ugyanazt tettem Grä­­fenbergben. S mi lett az eredmény? Rövidség okáért csak 5 napról közlöm a jegyzetek eredményét s az abból kitűnő hul­­lámzási különbséget. A mérések R. szerinti hévmérővel té­tettek. Szentesen Gräfenbergben De voltak napok, melyeken még na­gyobb volt a különbség, p. o.: 22 14° 31° =17° 14° 15°= 1° 23 16° 29° =13° 12° 15°=3° Az egész augusztus hó közép hőmérsék­lete Szentesen reggel~ 14, délben 26° hul­lámzás 12°. Gräfenbergben közép hőmérsék­let reggel 10 %, délben 15­/50 középhullám­zás ~ 4 és 4/5°, ugyanis Gräfenbergben körül­belül V* résznyi a hévmérő ingadozása, mint Szentesen ugyanazon egy időben. És ezt semmi más nem okozhatja, mint az élőfának szerfölötti hiányzása itt, és bő­sége amott. Mert az emelkedett magas fekvés okoz­hat amott hűvösebb légmérsékletet, de hogy itt olyan esetek is történnek, mint 1866-ik május 24-én reggel 4 órakor a hévmérő 2 és 0 fokot mutatott 0 alatt, s az nap dél­után 2 órakor 21° volt a hévmérő állása 0 fölött, azt egyedül a fátlan síkság okozza.C­sak a hideg és meleg sem oly gyorsan, sem oly nagy mértékben, pedig, mint tudjuk, az nemcsak az esetlenségre van nagy befolyás­sal, hanem embernek, állatnak, sőt a nö­vényzetnek egészségére is fölötte ártalmas hatású. Gräfenbergben sokszor megtörténik, hogy május, sőt június hónapokban is 0-én alól leszáll a hévmérő, mégsem öri el a növény­zetet, mivel utána nem következik a másik szélsőség, t. i. a hirtelen beálló nagy me­legség. A múlt években uralkodott májusi fagyok is a fátlan vidékeken okoztak legtöbb kárt. Gondoljuk csak ezekhez még az élőfák­nak azon jó tulajdonságát, miszerint zöld lombjaik a nap sugarainak hatására az em­bernek és állatnak egyaránt káros szénen a levegőt magukba szívják, s a legéltetőbb le­vegőnemet, az előnyt kilehelik, s ekként a gőzkört­séget javítják. Hány olyan beteges ember, — kit vagy valami szerencsétlenség, vagy a századunk első negyedében divatozott egyoldalú nevelési rendszer, — mely a túlfeszített lelki munká­val a gyönge növendék életerejét fölemész­tette , egészségét örökre tönkre tette, s nyerte már vissza egészségét a sűrű erdők élenydús levegőjében? Mikor fátalan vidékünkön egy oly forró és száraz kánikula végén, mint a mostani is volt, és az utóbbi években többnyire valának, harmatcsöppek helyett vastag por lep be min­den tárgyat, midőn a kiaszott mezőkön semmi zöldet nem lát a szem, sőt a magasra fölvert porfellegben a szó teljes értelmében fuldo­kolva úszik ember és állat; midőn több he­tekig nemcsak esők, de még harmatok sem járnak ; a fás vidéken kövér harmatcsöppek csillognak a fák levelein s a zöld pázsiton, melyek csak dél felé szállnak föl pára alak­ban, hogy naplemente után azonnal ismét harmatcsepp alakjában kövérítsék a dús nö­vényzetet. Ott por és szénlevegő helyett tiszta élenydús levegőt szív be a tüdő. Midőn az alföldi kutak vize a szárazság miatt kiapad és 12 fokig fölmelegszik, akkor a százados élőfák árnyában 4 foknyi hűs tiszta víz csörgedezik. Messze tértem az elébem kitűzött tárgy­tól, de eszmeláncolatnál fogva azzal mindezek kapcsolatban lévén, úgy vélekedem, hogyha mindezekről meggyőzhetnénk földműves pol­gártársainkat, talán nagyobb előszeretettel vi­seltetnének az élőfák szaporítása iránt. S na­ Alig.Reggel Délb.Hullámz. Reggel Délb.Hull. 5 12° 20° — 8 81/, H'/a= 3% 10 13° 23°= 10 10 17 — 7 15 12° 22° = 10 11 16 12= 5% 20 17° 29°= 12 13 20%= 7% 25 16° 27°= 11 12 15'/a= 37 U­ gyan is itt volna ideje annak, hogy fölkarol­nánk a tömeges faültetéseket. Jól tudom én, hogy gabonatermő alföl­dünknek nem az a rendeltetése, hogy merően erdővé alakíttassák. Én a fatenyésztést csak azon határig óhajtom kiterjesztetni, a­meddig az a gabo­natermelésnek hátrányára nincs, t. i. a szán­tásvetésre nem használható tereket, az utak mellékeit, a birtokok mesgyéit, a nagyobb birtokok tábláinak széleit, városi és tanyai udvarok kerületeit óhajtom én élőfákkal be­­ültettetni, s már igy is csak Szentes város határában 4—5 millió élőfa találna helyet, mely jó gondviselés mellett 10—15 év múlva nemcsak tete­mesen szépítené vidékünket, de climánk javítására is észrevehetőleg jó hatás­sal leendene. Mert a folytonosan dühöngő szárító szelek mérsékeltetnének; az eső nedve nem száradna ki oly hamar; nedves föld fölött a harmatképződés huzamosabban tartó és na­gyobb mennyiségű lenne. A vidékünk fölött megjelenő felhők alantabb járnának, és így nem felhőoszlás, hanem kövérítő esők követ­keznének; mert hogy az élőfák a felhőket maguk felé vonzák, az kétségbevonhatlan, mint azt gräfenbergi levelemben is tapaszta­lati tényekkel igazoltam, s mit Sz. G. ur sem vont kétségbe. Ha földünk fölszine több esőben része­sül, akkor a földár magától megjelenik, mint B. Gy ur helyesen megjegyzé. És igy nézetem szerint nem az a mi teendőnk, a mit Sz. G. ur „a földár hatásá­ról“ írott közlése végén mond, hogy t. i. „ha azt nem akarjuk, hogy az egykori tej­­jel-mézzel folyó Kánaán lakhatlan sivataggá váljék, minél előbb, de minél előbb az alföld egy részét vízzel kell elborítani.“ Én e he­lyett azt mondom: „a fátlan alföldet a lehető legtöbb élőfával kell ellátnunk.“ Az utóbbi években annyira sürgetett, s most már nemzeti kormányunk által célba vett „csatornázásoknak“ is meglesz a maga haszna, mind a közlekedés könnyítésére, mind a szárazság enyhítésére. De ez utóbbi tekintetben én több ered­ményt várok a tömeges faültetésektől, mint a csatornázástól. Mert határunk fekvését ismerve, azt hiszem , hogy magas fekvésű földeinken az irrigativ vagy földöntözés csak bő viz idején, s igy leginkább tavaszszal lenne esz­közölhető, a midőn pedig nem annyira volna rá szükség, mint nyáron. Oroszt Miklós. (Vége következik.) r.frm in. Art vlwl­. „Addig élj , míg a hazának élsz.“ (Folyt.) Morgue. (Halottház.) Közel a notre da­ntei egyház háta mögött a Szajna partján. Naponként reggeltől estig nyitva. Az ismeretlen talált hullák itt 3 napra szemlére kitétetnek, hogy a rokonok föltalál­hassák. Ellenkező esetben közköltségen temet­­tetnek el. Az épületben 12 ágy van, 6—6 egy sor­ban, melyekre a hullák kiterítve vannak. — Minden ágy fölött csap, melyből a szerencsét­leneket jéghideg vízzel öntözik, hogy a rot­hadás némileg megakadályoztassék. Fölöttük függnek vasrudakon ruhájuk. E szomorú látványt üvegfal választja el a közönségtől. Középszámítással évenként 350 hulla vi­tetik e gyászhelyről sírjába. Palais de Justice. (Törvényszéki csarnok.) A Cité-szigeten boulevarddal. Nyilvános ülés 1193-ig. E nagyszerű épület, mely a Palais de Justice , Sainte-Chapelle , Conciergerie és Prefecture de Police-ből áll, 2-ik Henrik ide­jéig királyi lak volt, később törvénykezési terem. 1618-ban és 1776-ban a dúló türelem­­nek áldozata lett. La tour de l’Horloge a Sebastopol bou­­levardon a Change híd mellett egy hatalmas órával, mely mellett az Igazság és Kegyesség alakjai díszlenek Pillon-tól. Az épület különböző idők építészetét mutatja föl. Az épület homlokzata a Harlay­­utcán az újabb időben végeztetett be és hat allegóriás képlettel díszített. A főbejárat a Piarillerie­ utcában, négy darás oszlop négy szoborral a lépcsőzetnél. De az egészet fö­lülhaladja a faragványokban gazdag templom. A főlépcsőzet vezet a tornácba, hol új­ság- és öltöny­szoba van a palota hivatal­nokai számára. A tornáctól jobbra 216' hosz­­szú és 84' széles Pas Perdus-terem fő. J. Debrosses-től az 1618. tűz után építve. A bebörtönzött 16-dik Lajos emléke látható. Említésre méltó még: Galerie de Saint- Louis és Salles des Audien­­es de la Cour de Cassation. A tizenöt ablakú kápolna (Sainte- Chapelle) egy hajója. Nagyszerű üveg­fest­mények a bibliát és szent Lajos életét tárják elénk. A szíves Rosette 7-dik Károly idejé­ből. Az alsó kápolnában 40 oszlop imposant látvány. Palais du Luxemburg a Vaugirard-utcán naponként 1014-ig látható, kivéve tanács­üléskor. 1615-ben Medicis Mária alatt épült Debrosse-től. A főépület Tournon-utcán egy kápolyás közép­ pavillon­ és két karzattal ösz­­szekötött végpavilionból áll. A homlokzat szobrokkal telt, a nagy udvar 360' hosszú és 210' széles, a többi épület újabbkori. A várkastély forradalom alatt börtönül, most pedig tanácsülésül szolgál. A nagy lépcsőzet vezet az emeletre, fe­lül Debrosse és Sully szobrai. A váró­terem győzelmi és Cicero, Leonidas, Pericles, Cin­­cinatus, Aristides, Solon szobrait mutatja. A követek terme vezet a királyné alvó­szobá­jába, Caesar, 1-ső Napóleon, Reménység, Achil­les és Briseis szobraival díszítve. A következő 1-ső Napoleon terme tör­téneti festményekben gazdag. A trón-terem újabb díszítményekkel. A trón az első császárságból, a Harc és Béke, az Első és Második császárság képei. A karzat fölmutatja az ülés­termet. A falakon bámulandó famunka Saint-Louis és Nagy Károly szobrai. Az oszlopok közt a hír­neves törvényszerzők szobrai. A tetőzeten körül falfestmények aranyo­zott alappal. A képek Blonde-tól. 1) A mint a főrendek Fülöpnek nyújtják a koronát. 2) A toursi rendek 12-ik Lajost megajándékozzák e cím­mel : „Nép atyja.“ A császár magán­terme (Salon de l’Em­­pereur) eme képekkel. A campo-formioi béke, 7-dik János alkotmánya, 3-dik Napóleon be­vonulása, ugyanannak menyegzője. Balra (Salle des Gardes), hol Krisztus a kereszten , gyönyörű festmény Ph. de Cham­­paigne-től, látható. Innét egy lépcsőzeten juthatni a földszinre, hol karzat környezi a kertet az év négy szakainak márvány-szobraival. A Salle du livre d’or mutatja a főrendek címeit. A terem két részből áll, a kisebb kar­zat Medicis Mária Apotheose, a főszála pedig azon képet tárja föl, midőn ugyanaz Francia­­országnak a békét nyújtja. A kápolna 1844-ben emeltetett és fres­kókban díszéig. A gyűlésterem (Salle de reunion) mu­tatja Krisztust a kereszten, a szent Szűz a kereszt tövében, az utolsó vacsora Philipp de Champaigne-tól. Az ülés­teremből széles tornác vezet a könyvtárba, hol Eugéne Delacroix mester­műve látható. A kastély keleti része képezi a mu­ Musée du Luxembourg. A legújabb idők fesményei és faragványainak tárháza. Beme­net a Vaugirard-utcán, hétfőt kivéve, napon­ként 1004-ig nyitva van. Festmények : Rosa Bonheur-től: A szántó ökrök 19. Szénagyűjtés 20. Cour-tól: Caesar halála 42. Eug. Delacroix-tól: Dante és Virgil a Styxen 54. Vérfürdő Scio-szigeten 55. Paul Delaroche-től: 4 dik Ede gyermekei 59. Ro­bert-Fleury-től: Egyházi beszéd Medicis Kata­lin és 9 dik Károly jelenlétében 1561-ben 151.Horac-Vernet-től: Páris védelme 1814-ben az oroszok ellen 180. Vald­ani Raphael 182. Faragványok: Bonnasieux-től: Ámor 210. Cavelier-től: A Gradiusok anyja 214. Jouf- Croy-től: Venus 227. Mailett-től: Agrippina és Caligula 229. Schroder-tól : Ámor egy her­vadt rózsával 239. Néhány rézmetszet van még Desnoyers és Pollet-től. Jardin du Luxembourg (luxemburgi kert) reggeltől estig nyitva, nyáron kedden és szombaton katonai zene. Fekszik a hason­nevű kastély mellett J. Debrosse-től ren­dezett. Az európai diszvirágokat összehalmozva látjuk itt a forró égöviekkel s a sétálókat kellemesen lepi meg a vízművekkel üdén tar­tott levegő. Medicis kútja is itt pompázik, valamint a Léda­i. A karzaton 20 márvány alak, Francia­­ország nevezetes asszonyai. A füvészi kert déli részén esik két üvegházzal. A nagy karzaton föllelhető a kávéház is. A faiskola szép sétányt nyújt Lesueur szobrával. Az Observatoire sétányon emeltetett 1853. Ney emléke, ki 1845. november 15-dikén itt agyonlövetett, Pantheon, hasonnevű téren. Az egyház 1764-ben emeltetett a francia forradalomban Pantheon név alatt, a leghíresebb férfiak szá­mára. 1851-ben az isteni szolgálatra átadatott. A homlokzat felirata: Aux Grands hommes la patrie reconnassainte. Gyönyörű szobrok díszítik David d’Augers-től. A haza nyújtja a borostyánt a leghíresebb férfiaknak. Balra: Mirabeau, Fenélon , Manuel, Cuvier, Lafa­yette, Voltaire és Rousseau, jobbra: 1-ső Napoleon. A bemenet előtt a szent szűz és Attila. Belseje négy hajóra, 3 kupolyára, mely­nek ketteje freskókban mutatja föl szent Genovéva történetét. 231 lépcső vezet a ku­polyába, és a karzatról bő kilátás nyílik. Jobbra esik a nagyszerű sírbolt, mely jól visz­­hangozza a szemlélő lépteit. Saint Etienne du Mont. Ez egyház a Pantheon mellett szent Genovéva terén van. Különböző századok építészetét mutatja föl. Belseje három hajóra van. Ékítményekben gazdag, a chorus mestermű, a festmények kitűnőek. — Itt gyilkoltatok meg 1856-ban Libour érsek Verger­től. (Folytatás következik.) Lendvai­ O­t­tila: Helybeli újdonságok. * A kaszinó-egylet tisztújító köz­gyűlése múlt vasárnap délután ment végbe; az eredmény következő: elnök lett ismét Va­dász Manó; alelnök: Fiuk Ferenc; igazgató: Molnár Pál; jegyző: Őrhalmy Lajos ; pénztár­nok: Keméndy Nándor; könyvtárnok: Cser­­melényi Iván. — Választmányi tagok: Dobó Miklós, Takács Mihály, Magyar János, Pálfy Ferenc, Aigner Károly, Löw Lipót, Bója Ger­gely, Babarczy József, Wéber György, Zsó­­tér Andor, Osztrovszky József, Burger Zsig­­mond, Balás Mihály, Lichtenberg Mór, Krebsz Mihály, Heszlényi József, Kéménczy Adalbert, Gál Ferenc, Molnár Márton, Leffter Mihály, Taschler József, Felmayer Antal id., Kárász Benjamin, Hoffer Károly. — E gyűlés egyéb tárgyairól jövő számunkban.­­ Lapunk szerkesztője és főmun­katársa, az ellenük indított sajtóperben, f. hó 16-ára vannak megidézve a pesti sajtóügyi vizsgáló bíró elé. Amint látszik tehát, nem sokat késedelmeznek a dologgal. Annál jobb, hadd legyen mielőbb vége. * A helybeli színházban közelebb Hirth­og Mária asszony, a nemzeti színház tagja fog vendégszerepelni. * A színlap itt még soha nem látott rendkívüli mutatványt ígér, melynek neve: „Kalospintechromochrene“ (szépszínű vizforrás). E mutatvány a víznek villanyossággali össze­köttetése által jön létre s számtalan képletben vizforrást állít elő, melynél különböző színben s rendkívüli fényben látható a viz emelkedése és esése s egyéb tünemény, melyet csak a villanyosság hatalma képes előidézni. A viz­­tüneménynyel a föltaláló dr. Linke berlini tanár ismerteti meg a közönséget. Mutatványai már több városban tetszésben részesültek. * Balogh János ur a kereskedelmi s iparbank pénztárnokságáról lemondván , ez állomásra Heinrich Sándor ur választatott meg. * H­e­cken­ast Gusztáv kiadásából be- k­inetett hozzána: „a forradasom költészete.“ Költemények és közlemények az 1848—49-ki szabadságharc idejéből a következő szerzőktől: Arany János, Bajza József, Berecz Károly, Bernáth Gáspár, Bérczy Károly, Bozzay Pál, Czuczor Gergely, Csomaközy, Dózsa Dániel, Erdélyi János, Garay János, Gyulai Pál, Hiador, Lauka Gusztáv, Lévay József, Lisznyay Kál­mán, Medgyes Lajos, Mentovich Ferenc, Pap Endre, Petőfi István, Petőfi Sándor, Sárossy Gyula, Szász Károly, Székács Pál, Székely József, Szelestey László, Szemere Miklós, Tompa Mihály, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Vahot Sándor, Vajda János, Vecsei Sándor, Vörösmarty Mihály, Zalár, Jókai Mór és Vas­­váry Pál. A gyűjteményt a szerkesztő Áldor Imre rövid értekezése zárja be. — A becses könyv ára 2 frt.­­ Az adószedői hivatalban fölme­rült sikkasztások folytán foganatba vett vizs­gálat eredménye — mint értesülünk — ed­­digelé mintegy 20.000 frt hiányt tüntet elő, azonban e tetemes hiány nem tekinthető egész­ben sikkasztásból eredetinek, miután oly hi­bára bukkantak, hogy tetemes mennyiségre rugó adóösszeg kivetése elmulasztatott. Ez is elég nagy hiba, mit gond lesz helyrehozni. * A múltkor közöltük, hogy mily kevés tűzifakészlettel van városunk ellátva, mai nap már az összes ölfakészlet nem több 1094 öl kemény és 200 öl lágyfánál. * Az országos közmunkaváltsági adó összeírására vonatkozólag az e végre ki­küldött összeíró bizottmányok részére követ­kező utasítás adatott ki: Összeírandók : a vonó állatok, illetőleg lovak és igás ökrök birtoko­sai , világosan följegyezvén azok számát a köz­­lött összeirási jegyzék rovatai alapján. 2. Ösz­­szeirandó minden 60 éven aluli és 16 évet túlhaladott férfi minden kivétel nélkül, annak kitételével, várjon az illető háztulajdonos-e, vagy lakó, mely első esetben 6, az utóbbiban 4 gyalognap fölrovandó lesz. Kivételek a kézi közmunkakötelezettség alól: a) a 16 évet meg nem haladt és a 60-ik évet túlhaladt férfiak, kivévén azon esetet, ha 90 ik évet meghaladt családfőnél egy kenyéren élő 16 éves férfi családtag vagy férfi létez, mely esetben az első 6, illetőleg 3 napot, a családtag pedig vagy szolga 3 napot tartozik megváltani, b) A nők egyátalában, kivévén, ha azoknál egy kenyéren élő férfi-családtag létez, mely eset­ben ez ama helyett a 6, illetőleg 3 napot szolgálni tartozik, c) Minden vallásfelekezetű papok, nyilvános iskolatanítók személyeikre

Next