Szegedi Híradó, 1891. április-június (33. évfolyam, 90-177. szám)
1891-05-07 / 125. szám
Közgazdaság, Szeged, május 6. Helyi gabonapiacz. A mai piaczon uralkodó lanyha vételkedvet kielégítette az a kevés gabonamennyiség, mely a mai piaczunkra behozatott. Az árakat a következőleg jegyezzük: Búza: 9.20—9.30 Piacz. Mai hetivásárunk meglehetősen forgalmas volt, mert a kirakodó vásár még e hét folyama alatt tart. Baromfi-piaczon a gyenge liba párja 3—3.50 kr., fiók-galamb 20—25 kr. párja, gyenge csirke párja 40—85 kr., nagyobb fiatal tyuk 90— 1.20 kr., kacsa 1.80—2.50 kr., lúd 2 — 2.80 kr., pulyka 5 — 7 frt, hizott lúd 5—7.80 kr. Tojás 11 darab 20 kr. Tehén-, borjú-, bárány- és birka-piaczokon a fiastehén 68—ko frt, borjú 7 —18 frt, birka 5 — 7 frt, bárány 1.50—3.50 kr. darabonkint. Húsárak: Marhahús leves és paprikásnak 48—52 kr., pecsenyének 52—56 kr., borjúhús 48—52 kr., birkahús 38—40 kr. Sertéshús 52—56 kr. klormonkint. Negyed bárány eleje 40—50 kr., hátulja 50—70 kr. Széna-piaczon szép fölhozatal mellett még mindig magas árakon történtek eladások. Egy szekér jó széna 7—10 frt, kocsival 5 — 7 frt, szalma 2.50—3.50 kr., kukoriczaszár 3 — 3.80 kr. Ló-piaczon selejtes jószág volt kiállítva, darabonkint 15—38 frzig. Gyümölcs-piaczon a burgonya kétvékás zsákonkint 1.20—1.30 kr. Bor-placzon a szegedi sötét siller literje 14- 16 kr., világos siller 17 —18 kr. Hal-placzon a vágott hal kilója 1.20 kr., Apró sütni való halak alku szerint. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ülése. Szeged, május 7. A szegedi kereskedelmi és iparkamara tegnap délután öt órakor tartotta meg a városi széképület bizottsági termében május havi teljes ülését. Az ülésen L 1rn Károly elnökölt, előadók voltak : Kulinyi Zsigmond I. titkár és Bakay Nándor II. titkár. A kamarai tagok közül ott voltak : Balogh Ferencz, Beregi Lajos (Vásárhely), Csányi János, Csikós Ignácz, Dudás Sándor (Vásárhely), id. Gál Ferencz, Gál Kálmán, Harcz Lajos, Horovitz Lajos, Kőszegváry Lajos, Lichtenberg Mór, Megyelka József (Vásárhely), Popper L. Mór, Pósz Alajos, Prosznitz Vilmos, Obláth Lipót, Rainer Ferenc, Rainer Károly,Tóth Béla, Weiner Miksa. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnöki jelentések, továbbá az iroda tevékenységéről szóló titkári jelentés tudomásul vétetett. Indítványok: Vass Károly beltagnak a Szeged törvényhatósága által engedélyezett gyári kedvezmények érvényének meghosszabbítására vonatkozó indítványa elfogadtatott. Rosenberg Ede kültag indítványa, melyben oly irányú intézkedést kíván, hogy Csongrád községben a házaló-kereskedés teljesen megszűnjék, nem volt elfogadható, mert a házalás eltiltása közigazgatási fórum elé tartozik. A kereskedelmi minisztériumban éppen foglalkoznak a mozgó kereskedők ügyének megoldásával. Folyó ügyek. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszternek a margarin-gyártás ügyére vonatkozó leiratára a véleményező bizottság javaslata fogadtatott el. Fölolvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény végrehajtási rendeletének tervezetét foglalja magában. Hosszas vita fejlődött ki, melyben részt vettek : Oláth Lipót, Lichtenberg Mór, Prosznitz Vilmos és Weiner Miksa, akik kevés változtatással a miniszteri rendelet mellett nyilatkoztak. A vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag több vidéki város kereskedő-testülete kikérte a szegedi kereskedelmi és iparkamara támogatását. A fűszerkereskedők és szatócsok is munkaszünetet kívánnak. Kecskemétiek délelőtti 12, pécsiek 1s, nagykőrösiek 12 órától akarják bezárni üzleteiket. A debreczeni kereskedő-ifjak egylete vasárnapra egész napi munkaszünetre kér támogatást. A közös ülés a miniszteri rendeletben foglalt kivételeket pótlólag kiterjeszteni kívánja a fűszer-, szatócs-, liszt- és csemegekereskedőkre, a kofákra, továbbá a dohánytőzsdére, azon szempontból, hogy az állam a dohánymonopóliummal vasárnapra maga se alkosson precedenst. A könyvnyomdász, tömöntő és ezekkel rokonfaju többszörösítő iparok a képesítéshez kötött iparok közé való fölvételét a szegedi kamara pártolja. A szegedi helyiérdekű fa(butor)iparkiállítás bizottsága megkereste a kamarát, hogy faipari készítményeikre vagy szakrajzokra díjat tűzzön ki a kamara. A közös bizottság javaslatához képest 50 főt díj megszavaztatik. A miskolczi kamara átirata, melyben azon fölterjesztésének támogatását kéri, hogy a vármegyei közigazgatási bizottságokban a kereskedelmi és ipari érdekek egy képviselője ülést és szavazatot nyerjen, egyhangú helyesléssel fogadtatik. A szabadkai ipartestület által az építőiparosok munkaerejére készített javaslatra s Szabadka város átiratára az iparosztály javaslatához képest a kívánt vélemény megadatik. Ipar- és kereskedelmi statisztika. A szegedi kereskedelmi és iparkamarának a kereskedelmi miniszter rendeletére készített ipar- és kereskedelmi statisztikai adatai. A kereskedelemügyi miniszter által elrendelt ipar és kereskedelmi statisztikai munkálatoknak a szegedi kamarai területre eső része elkészülvén, ez a tegnapi közös ülésen bejelentetett. Eme nagyobb terjedelmű statisztikai munkából a következő érdekes adatokat közöljük: Van a kamarai területen összesen 27,090 önálló iparos és kereskedő; ezek között 22,269 iparos és 4821 a kereskedő. Az iparosok között van 13,304 képesített ipart űző, 3558 az engedélyhez kötött iparágbeliek, 3307 az egyéb iparágbeliekhez tartozik. A képesített iparágak gyakorlói foglalkozás szerint a következőleg oszlanak meg: Arany- és ezüstműves 57, aranyozó 9, asztalos 1156, bádogos 154, bognár 898, borbély 603, cserepező 12, csizmadia, papucsos és bocskoros 1641, czipész 1146, cukrász 39, esztergályos és kaptafakészítő 112, fésűs 59, gombkötő 10, hangszerkészítő 16, hentes ésszúró 635, kádár 287, kalapos 196, kályhakészítő 21, kárpitos 63, kefekötő 51, kelmefestő 88, kettyűs 14, késes 68, kocsigyártó 13, kosárfonó 121, kovács 1405, könyvkötő 45, köteles 359, kötszövő és hansnyakötő 173, lakatos 406, mázoló, fényező és czimfestő 39, mészáros 443, mézesbábos és viaszöntő 74, nyerges és szíjgyártó 132, órás 69, puskás 6, rézöntő és rézműves 38, sütő 216, szabó és szűrszabó 1744, szappanos és gyertyamártó 79, szobafestő 73, szűcs 362, tímár 82. Az engedélyhez kötött iparágakból van: fogadós 73, korcsmáros 1718, kávéházas 36, kávémérő 35, zsibárus 39, foglalkozást közvetítő és cselédszerző 15, kéményseprő 54, rendes időjárathoz kötött személyszállító 17, bérkocsis 131, hordár intézet 1, építő mester 29, kőműves 584, ács 604, kőfaragó 14. A sem képesítéshez, sem engedélyhez Rozs : 6.60—6.70 Árpa : 6.50—6.60 Zab: 7.00—7.40 Tengeri: 6.50—6.80 SZEGEDI híradó. Csütörtök, 1891. május 7. nem kötött egyéb iparágakon levőkből van: Czukorka-készítő 33, eczetgyártó 23, fazekas 432, fürdős 18, műkertész 26, száraz-, vizi- és szélmalom 1172, szikvizgyár 26, szitás 57, takács 608, üveges 90, vésnök 6. A különböző vegyes iparágakból, mint halász, hajós, fuvaros sat. van 2244. Ezek ugyan a kamarai iroda által némileg részletesebben föltüntetve vétettek föl, de a hivatalos kimutatásra szánt rovatok nem engedtek külön felvételt. A fölsorolt iparágakon kívül, a külön készített kimutatás szerint van a kamarai területen: 79 gőzmalom, 13 gőzfűrész, 82 téglagyár és 57 egyéb gyár, összesen 231 gyári iparvállalat. Ezek nem foglaltatnak benn a fenti létszámban. Új vezértitkár. Mint egy tegnapról kelt bécsi sürgöny jelenti, az Osztrákmagyar bank főtanácsa Leonhardt elhalálozása következtében megüresedett vezértitkári állásra a bank eddigi főkönyvvezetőjét, Mecenseffy Emilt nevezte ki. Ugyancsak a bank főfelügyelője, a Szegeden is ismeretes Salmhofer Emilt nevezte ki központi felügyelővé. A tiszai halászat. Az országos vízépítészeti hivatal legutóbbi jelentéséből közöljük ezt a tiszai halászatról szóló érdekes részt. A Tisza szabályozása előtt, sőt még a hatvanas évek közepén is, a tiszai hal jóformán az egész országot elárasztotta. A halállomány roppant megfagyásának első és fő oka a régi árterületek mentesítése. Noha azonban mintegy három millió holdnyi terület vonatott el a folyók kiöntései elől, mégis több mint százezer holdat képviselnek magának a Tiszának medre és hullámterei ; miért is még mindig nagy közgazdasági érdek fűződik a Tisza folyó halászatához, kivált ha képesek lesznek azt jelenlegi állapotából kiemelni és virágzásra juttatni. Méltán megvárható a vízépítészettől, mely eddigelé a Tisza halászatára nagy csapásokat mért, hogy a jövőben ezen őstermelési ágat ne veszélyeztesse, sőt iparkodjék olykép építeni, hogy a halászat érdekére figyelem legyen. A Rajna szabályozásával jóformán teljesen kipusztították a rajnai lazaczot, más német folyókban pedig kiölték a mederrendezések által a bő halállományt. E tény felkeltötte az illető szakférfiak figyelmét, alaposan kezdték a kérdésttanulmányozni s mikor tisztában voltak az okokkal és a segítségül kínálkozó eszközökkel, erélyesen kezelték az ügyet. Ma már a Rajnában több a lazacz, mint valaha, mit legjobban igazol, hogy ára közel egy negyedére szállott. A többi német folyókban is, melyeket ezideig kezelés alá vettek, kiváló eredményeket értek el. Anglia és az Egyesült Államok virágzó halászatot teremtettek szabályozás alá vett folyóikon. Mindezen államok azonban meglevő vízi építkezéseiket tetemes költséggel úgy átalakították, hogy a halászat érdekeinek is megfeleljenek. Ki van jelölve tehát az út, melyen nekünk is haladnunk kell és közgazdasági hibát követnénk el, ha a Tiszaszabályozás körül megindítandó nagyszabású építkezéseknél figyelmen kívül hagynék a halászat érdekeit. Ha a tervezésnél figyelemmel lesznek a szükséges berendezésekre, elhelyezésekre, jóformán minden költségtöbblet nélkül szolgálhatják ki a halászati szempontokat is. Az országos vízépítészeti és talajjavítási hivatal rendelkezésére álló halászati felügyelőségnek egyik legfőbb és legelső teendője a Tisza halászatát tanulmányozni, hogy az építkezések részletes tervezésénél a szükséges irányítást megadhassa. Máris történt e téren egy lépés, amennyiben tavaly az öszszes tiszai társulatoknak meghagyatott, hogy az anyaggödröket kössék össze a Tiszával. Ily módon nemcsak a halzsengék milliói mentetnek meg a pusztulástól, hanem az anyaggödrök is gyorsabban föliszapoltatnak.