Szegedi Napló, 1895. december (18. évfolyam, 287-309. szám)
1895-12-01 / 287. szám
. - 1■4'umh 287. Szeged, vasárnap Szegedi Napló ban ez idő szerint még nem tartja elfogadhatónak. Nem fogadja el Holló Lajos hat javaslatát sem, mert a mostani bajokat orvosolhatónak tartja azzal is, ha az inkompatibilitásról szóló törvényt teljes szigorral végrehajtják. Egy órára járt már az idő, midőn Horváth Gyula hosszadalmas, színtelen beszédét befejezte, a napirendre való tekintettel tehát elnök indítványozta, hogy a vita folytatását halasszák el a hétfői ülésre. Ezután a ház a múlt szombati ülésről hátramaradt kérvények tárgyalásához fogott. Selmecz-Bélabánya város közönségének a betegápolási költségek államosítása kérvénynél Farbaky István, Ugron Zoltán, Perényi Zsigmond báró és Kun Miklós felszólalásai után a ház többsége a beadott indítványokkal szemben a kérvénybizottság javaslatát fogadta el. A sorjegyzék 58—61. sz. a. igtatott kérvényekre vonatkozólag a ház a bizottság álláspontjára helyezkedett; a sütőmunkások kérvényénél Tompa Antal a bizottság javaslatát oda kívánja módosítani, hogy a kérvény „pártolólag és sürgősen“ adassék ki a kereskedelmi miniszternek. A ház a bizottság javaslatát fogadta el. Többrendbeli kérvény elintézése után, egy kis házszabályvita támadt a törvényszéki szolgákezetéseik javítása iránt beadott kérvényénél. A kérvényhez hozzá akar szólani Szentiványi Árpád is, de elnök, tekintve azt, hogy ilyen természetű kérvény az ülésszakban már tárgyaltatott, a házszabályok 195. §. értelmében nem engedi meg az ujóbbi tárgyalást. A házszabályhoz erre hozzászólottak Ugron Gábor, Szederkényi Nándor, Lukács Gyula és mire az elnök a már már széles mederben nekiinduló házszabály vitának azzal vetett véget, hogy a kérdés tárgyalását felfüggesztő s annak legközelebbi tárgyalására be fogják szerezni az adatokat, hogy ilyen természetű kérvényt mikor tárgyalt legutoljára a ház. Öt perez szünet után az interpellácziókra adandó válaszok kerülnek sorra. Bizonyos latin közmondás, amely a halról s a hal romlásának okozati összefüggéseiről beszél, a halnak minden baját a hal fejétől származtatja. Ennek a hüllőnek, amelyről most itt szóbeszéd létezik, több feje van. Ezek a világ előtt nem látszanak. A világ előtt csak a káplán úr látszik, meg a főtisztelendő Molnár irodavezető, aki igazgatja a káplánokat s akit ebbeli működéséért Komárom városa kitagadott. Azonban csak a capite. Föltétlenül el kell tagadnunk azt az elvet, hogy a közkatonák kezdik meg a háborút. Nem. A háborút mások intézik, még csak nem is a hadvezérek, hanem a diplomaták. Itt is a káplán urak mögött, sőt fölött vannak ezek a sima, borotvált arczú emberek, e modern Proteusok, akik az országos színpadon játszák a háttérben maradó intrikus szerepet. Íme, egyszerre mily nagy megindulás! Egyszerre miként rohannak vérteikhez, fegyvereikhez a lovagok, s hiába kiáltja a legfelsőbb vezér: béke van, békét akarok — ők nem akarnak, ők ezt nem teljesitik s törekvéseik folyamán elkövetkezik e részint áldatlan, részint nevetséges küzdelem. ♦ A harcz szép. Valamely hadvezér mondta, hogy a bábom isteni találmány. Részben igaza van. A háború szép és nagy dolog, akkor, ha ideálok szolgálatába szegődik. Az ideál természetesen valami eszme s a háború annál szebb, minél kevesebb önös érdek származik a küzdőkre ez eszme megvalósításából. Az északamerikai polgárháború azért neveztetik a föld kerekségén lefolyt harczok legszebbjének, mert az északiak nem is maguk részére, hanem a maguk kárára valósítottak meg egy nagy, magasztos eszmét, a rabszolgafölszabadítást. A vén Európa ilyesmit még nem látott. Itt az emberek önérdekből küzdöttek, mert hiszen elvégre a szabadság is csak önérdek. De ideális, nagy, égi. Valamint aztán a csizmaorrnak ellentéte a csizmasarok, akkor az ilyen ideális csatáknak ellentéte az önző háború. Nálunk nincsenek rabszolga-emberek, de rabszolgaságban hevert századokon át a gondolat. Mikor nyűgeiből szabadulni igyekezne, föltámad ellene egy nagy fekete tábor. Nem annyira a fölszabadult gondolatoktól rémült meg e had, mind inkább a papi javak szekularizálásától, amit aggódva sejt. Oda vezet vissza mind e nagy tülekedni készülés, mind e háború, melyet a káplán urak az ő bánatos kiáltványaikkal megindítani igyekeztek. Természetes, hogy a szegény káplánoknak az ő hatszáz forintjukkal, hiányos reményeikkel végtelen kevés közük van dúsgazdag fölötteseikhez, de hát náluk az ilyen plakátum-szerkesztés is gradus ad Parnassum, illetve ad episcopatum s a hátul álló, ügyesen elbújt magasabb intézők kezében úgy mozognak a fötisztelendő Molnárok, mint Kratay Maschik színházában a Paprika János, aki agyonveri a szakállas zsidót s ezzel általános elégtételt szolgáltat a megsértett jogrendnek. Ah igen, fölülről mozognak ők, az említett oknál fogva. Minden néppárti, igazabban papvagyon-párti mozgalom oda nyúlik vissza, e kiáltványozás nem más, mint töltésépítés a szabadgondolkozás ellen, nehogy kicsapjon a medréből. Ám e töltések már egy évszázad előtt elszakadtak Francziaoszágban s miután nincs nap lénia nélkül, itt is akadhat olyan lénia, melylyel e töltésépítők kezére ütnek. Ma ugyan erre ki sem gondol, bár kétségtelen, hogy az ősök, amidőn az ország egy számottevő részét papvagyonnak adták, nem okvetlen cselekedtek helyesen. De hiszen az ősük mást is tettek. Egyik királyukat elkergették, másikat bezárták, a harmadiknak kiszúrták a szemeit s több efféle helytelen dolgokat műveltek, de azért mégis csak ők tartották fenn helylyel-közzel ezt a nagy darab országot s ma senkinek sem jut az eszébe, hogy amit ők tettek, az megbolygattassék. * Ám jó. Vélt vagy valóságos jogait mindenki védheti, sőt bolond, aki nem védi. Hanem bizon annak a védelemnek bizonyos intelligens formák között kell mozognia, ha A keresk. és iparkamarából. Teljes ülés. Szeged, november 30. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma délután tartotta teljes ülését, melyről a következő tudósítást adjuk : Elnök : Gál Ferenci kamarai elnök. Előadó és jegyző: Kulinyi Zsigmond kamarai titkár. Jelen voltak az ülésen: Rainer Ferencz és Weiner Miksa osztályelnökök. Adók István, Bába Sándor, Csányi János, Gál Kálmán, Granselly László, Lichtenberg Mór, Milkó Jakab,Jbláth Lipót, Popper L. Mór, Szarvady Lajos, Schütz János, Tóth Péter, Wagner Gusztáv, Winkler Mór beltagok: Beregi Lajos, Megyelka József, Száraz Nagy Sándor (H.-M.-Vásárhely), Csirszka Konrád (Bezdán), Pausits János (Szabadka) kültagok. Elmaradásukat kimentették: Rainer Károly beltag, Szmollényi Nándor levelező tag. Az elnöki és titkári jelentések tudomásul vétele után a kamara áttért a napirend ügyeinek tárgyalására, melyek közül fölemlítjük a következőket: Mindszent község piaci helypénzszabályzatának véleményezése előtt a teljes ülés több adat beszerzését határozta el. Véleményt adott a kamara arról, hogy az elektromos világítási és erőátvitel vezetékek létesítésével foglalkozó ipari képesítés is engedélyhez köttessék, megjegyezvén, hogy az ezen iparral már gyakorlatilag foglalkozókra nézve megfelelő átmeneti intézkedések érvényesüljenek és hogy ezek az ily iparral működő szakmunkásokra is kiterjesztessenek. Felterjesztést határozott el a kamara több vetőmag-vizsgáló állomás létesítéséért és az áruforgalmi statisztikához szükséges árunyilatkozatok kiállításának a czímzettekre nézve leendő megkönnyítéséért. A tárgy fölött élénk vita folyt, melyben Csányi János, Oláh Lipót, Gál Ferencz, Weiner Miksa és Lichtenberg Mór vettek részt. Nem támogatja a teljes ülés a kolozsvári kamara azon kezdeményezését, hogy vidéki városokban is engedtessék meg az ipartestületeknek iparágak vagy iparcsoportok szerint való alakítása, mert nem tartja kívánatosnak az iparatestületek elemeinek szétforgácsdását, amint a kerületben eddig fennálló huszonhat testület megalakulása és erőteljes működése éppen az egységes szervezkedésnek köszönhető. Tudomást vett a teljes ülés a temesvári kamara által létesített kiviteli irodáról és megbízza az elnökséget, hogy annak működéséről tüzetesebb tájékozást szerezvén, arról a szükséghez képest újabb előterjesztést tegyen. Tudomásul vette a kamara a kamarák pécsi országos értekezletének határozatait, a Budapesten tervezett gyarmatáru-, és detail-kereskedői kongresszus napirendjét és a kerület törvényhatóságai közül hét részére megválasztotta az ipartanácsok tagjait. A szegedi ipartanácsba megválasztottak rendes tagoknak : Prosznitz Vilmos, Rainer Károly, póttagoknak : Szarvady Lajos, Császár József. Kamarai székház építése. Elvileg már az októberi ülésen elhatározta a kamara, hogy diszes székházat épít és erre vonatkozólag részletes előterjesztést tett most az elnökség, jelezvén, hogy az építés czéljára azon telek átengedését kéri a várostól (a Vörösmarty- és Deák Ferenczutczák sarkán), melyet a Loyd-társulatnak ajándékozott volt, épp a mai napon, 1895. novem Tóber 30-án lejáró építkezési kötelezettséggel, továbbá, hogy tájékozást szerzendő az építkezési szükségletről és annak költségeiről, megbízta Vig Albert műépítészt, hogy a megjelölt telekre vázlatot készítsen oly emeletes épületről, melynek emeletén a kamara helyiségei, földszintjén pedig a titkári és szolgai lakás helyezendő el. E vázlat elkészülvén, azt az elnökség bemutatja mint olyant, melynek keretében a tervezett építkezés megoldandó lesz és 1895. deczember 1.