Szegedi Napló, 1921. október (44. évfolyam, 444-494. szám)

1921-10-14 / 465. szám

Ara 2 korona« Pályaudvaron 2*50 korona. fL0fl2XTÉSI íAS­ tgiu im 720.— fii „ 360.— a*jzid „ 180.— 1*7 hír» GO.­Péntek, 1921 október 14 • ILIV. óvf. 465. szám Megjelenik reggel ál délben. Szerkeszt, és kis Ji b. Dugonics-tér 1 a. sz. Telefon: szerk. 340 kiadásiv. 94 POLITIKAI« KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Sopron és környékén népszavazás lesz . A csehek és a jugoszlávok olasz hegemóniától tartanak. A márki akciójának megbirkóznia kel­lett. A közvetítés során az olasz külügyminiszter semmiféle komoly támogatásban nem részesült szö­vetségesei részéről. Anglia meg­tagadta a Magyarországhoz intézett ultimátum határidejének meghos­­­szabbítását és ezzel önmaga fosz­totta meg magát egy olyan fegy­vertől, amellyel Magyarországot más útra lehetne kényszeríteni. A kiürítés úgyis, csak formális volt, mert a fölkelő csapatok nem hagy­ták el Nyugatmagyarországot. A velencei értekezlet elé minden­A tegnap dali értekezlet során ! Az egyik olasz lap hasábjain Della Toretta márki újabb egy órás j Ferlonzi ismerteti azokat a nehéz­­külön értekezletet tartott Schober­­­ségeket, amelyekkel Della Toretta kancellárral. Az osztrák kiküldöttek hajthatatlanoknak mutatkoztak és nem sok hajlandóságot mutattak a tárgyalás folyamán a kérdés sima elintézésére. A magyar kiküldöttek teljes mértékben méltányolták az olasz külügyminiszter céljait és a maguk részéről mindent megtettek, hogy a tárgyalások megegyezésre vezessenek. A megállapodás egyes részletei­ről a következőket jelenti a MTI.: Nyolc nappal azután, hogy a szö­­vetségközi tábornoki bizottság meg­állapította a lefegyverzés megtör­téntét, Sopronban és környékén népsza­­vazást tartanak a bizottság ellen­őrzése mellett. Ami az Ausztriával szemben tá­masztott pénzügyi követeléseket illeti, ebben a kérdésben 15 nap múlva tárgyalások indulnak meg Bécsben. Ha azok újabb 15 napon belül nem vezetnek eredményre, akkor vegyes döntőbizottság dönt. Maga a megegyezés este 9 óra­kor jött létre. A jegyzőkönyvet a meghatalmazottak este 11 órakor írták alá. A Gazella Venezia csütörtöki száma hosszabb nyilatkozatot közöl Bethlen István grófról. A lap rokon­szenves hangon ír rólunk és emlé­kezteti a külügyminisztert azokra az eseményekre, amelyek az ola­szokat és magyarokat összefűzték. A Corriera della Sera Bánffy Mik­lós grófot szólaltatja meg. A lapok általában tárgyilagosan ismertetik azokat a politikai és gazdasági szempontokat, amelyek a magyar kormányt a nyugatmagyarországi kérdésben vezetik. Az értekezlet lefolyását a következőkép írják le: Della Toretta márki olasz külügyminisz­ter nagyjelentőségű beszédében em­­lítést tett mindkét küldöttségről. Kifejtette, hogy milyen súlyos vál­­ságo­t idéznének föl, hogyha az osztrákok makacsul ragaszkodnának a ma­guk fölfogásához és nem en­gednének követelésükből. Schober ennek ellenére hajthatatlannak mu­tatkozott. Kijelentette, hogy Ausz­tria nem elégedhet meg Nyugat- Magyarország formális átadásával, Bethlen gróf miniszterelnök és Bánffy Miklós gróf külügyminiszter teljes védelmére keltek a magyar érdekeknek és hangoztatták, hogy a magyar kormány csak akkor léphet föl a fölkelőkkel szemben, ha az osztrák kormány komoly engedményeket tesz. Hosszabb vita folyt arról, hogy a fölkelőket milyen módon lehetne lefegyverezni. A lapok annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy a megegye­zés sikere elsősorban azon fordul meg, hogy milyen eszközökkel tudja biztosítani a magyar kormány a megállapodások végrehajtását. féle akadályokat iparkodtak gör­díteni a csehek és a jugoszlávok, akik Középeurópában olasz hege­móniától tartanak.­­ A soproni népszavazás egyformán fog vonatkozni Sopron városára és környékére, beleértve Ágfalvát és Brennburgot is és nyolc nappal azután fog bekövetkezni, hogy a soproni szövetségközi tábor­noki bizottság megállapította a le­fegyverzés megtörténtét. Am­i az átadás következtében Ausztriával szemben támasztott pénzügyi köve­teléseket illeti, ebben a kérdésben 15 nap múlva újabb tárgyalások indulnak meg Bécsben. Ha ezek a tárgyalások újabb 15 napon belül nem vezetnének eredményre, akkor vegyes döntőbizottság fog a kérdés­ben határozni. Debrecen akarja a vegykisérleti állomást• Holtpontra jutottak az eddigi tárgyalások. — Szeged elveszíti az intézményt, ha nem lesz résen. — Az elkedvetlenedett intézeti igazgató. Az egyetem elnyerésének régi harca emlékezetes még Szeged és Debrecen között. A vetélykedés még a kolozsvári egyetem elhelye­zésénél is folytatódott, legújabban pedig ismét fölvetődött egy másik, nem kevésbé fontos intézet elhe­lyezése kapcsán. A mezőgazdasági vegykisérleti állomás, amelynek székhelyévé Sze­gedet jelölte ki a földmivelésügyi miniszter, az ismeretes pénzügyi és gazdasági akadályok miatt nem va­lósítható meg hamarosan. Az állo­mást a város és az állam között már létrejött szerződések szerint a vegyvizsgáló állomással kötik össze, helyéül az újszegedi kenderakadé­miát jelölték ki, mintegy negyven , hold területet is felajánlott meg­felelő bérösszeg ellenében a város, most már az egészében kidolgozott program megvalósítására került volna a sor. A földmivelésügyi miniszter a létesülő intézmény igazgatójává ki is nevezte Juhász Árpádot, aki több ízben járt is Szegeden, hogy meg­kezdje a szervezés munkáját azonban semmit sem szervezhe­tett. Elsősorban azért, mert nem kaphatott lakást, a lakáshivatalhoz több ízben benyújtott igényeit vis­­­szautasították és azt felelték neki, hogy elégedjék meg egyelőre ideig­lenes szállodai lakással, mert ma minden lakást az egyetem profes­­­szorainak és tisztviselőinek tartanak fönn. Ez a körülmény méltán elkedvet­lenítette az igazgatót, akinek nincs módjában családjától távol szállo­dai szobában megkezdeni a szerve­zés nagy munkáját. Elutazott Sze­gedről és elutazásával természete­sen szünetelnek is a megvalósítás munkálatai. Míg az ügyek így fordultak Sze­geden, addig a rivális Debrecen, amelynek szintén rendkívüli nagy érdeke a fontos vegykisérleti ál­lomás elhelyezése, régen van és mindent előkészít, hogy a megfe­neklett szegedi próbálkozások után, tekintélyes anyagi megajánlások árán, lehetőleg azonnal elhelyezze az állami intézetet. Jól értesült debreceni szakférfiak már befeje­zett ügynek tekintik az állomás helyének miniszteri megváltoztatá­sát, arról is szó van, hogy a deb­receni egyetem az állomás létesí­tésével azonnal fölállítaná az ott is óhajtott mezőgazdasági fakultást, amely közös érdeke mindkét város­nak és mindkét egyetemnek. Bár a tervek keresztülvitelére nem sok reménye lehet a debrecenieknek, hiszen Szegedre nézve kötelező erejű szerződések szólanak ez el­len, jellemző mégis a testvérváros általános közhangulatára az a lel­kes megajánlás és a kultúrérdeke­­ket szolgáló költséges, de végtele­nül hasznos intézmény pártolása. Az egyetemavató ünnepségek lázá­ban a jól megérdemelt pihenésnek nem szabad addig tartani, amíg a rendkívül szükséges intézetet ki­rántják a lábunk alól; legkevésbé sem borulhatnak föl a tervek egyet­len lakás kiutalásán. *« * ^ V* '< * ^1 V * ^ V* '» * ^1 ” V*­ A város üzemi részvénytársasága. Az igazgatóság élére csak belső ember kerülhet. — Ha a főszámvevőt bízzák meg — meg kell válnia eddigi munka­körétől. Megírta a Szegedi K­­apló, hogy a város üzemeinek gazdaságos ki­használása érdekében tervezetet dolgoztatott ki a tanács, mikép lehetne az eddig különálló üzemeket egységes kezelés alá vonni és m­égis kivenni a nehézkes közigazgatási ügykezelésből ? Scultéty Sándor főszámvevő a tervezetet kidolgozta és a tanács elé terjesztette. Részleteit ismertet­tük már, lényege az, hogy részvény­­társasági mintára igazgatóság ve­zetné a nagyjában két csoportra, műszaki és gazdasági csoportokra osztott üzemeket. (Közvágóhíd, vízmű, téglagyár, gőzfürdő. — Hús­üzem, kenyérüzem, köztisztasági, bodomi és halgazdaságok.) A tanács természetesen közgyűlés elé fogja vinni a jelentős pénzügyi újítást és ezt megelőzőleg még e héten le­­tárgyaltatja a tervezetet a pénzügyi és jogügyi bizottságokkal Megkérdeztük Scultéty Sándor főszámvevőt a tervek megvalósításá­ból eredő személyzeti változásokról. — Tulajdonkénen nem is nevez­hető az új szervezet részvénytársa­ságnak, mondotta a főszámvevő, csak a szerkezete egyezik meg vele. Az üzemek élén a jelenlegi vezetők maradnának ugyanazzal a feltételek­kel, mint eddig, de az elszámolás és az ellenőrzés átmenne az igaz­gatóság kezébe, amelynek élén egy vezérigazgató állana. Hogy ennek föltétlenül belső városi embernek kell lenni, az kétségtelen, viszont az illető kénytelen lesz megválni eddigi beosztásától, mert az igaz­gatói teendők ellátása egész mun­kásságot kíván. Mindez természetesen végső dön­tésre a közgyűlés elé tartozik, az eredményes városi gazdálkodás pedig ettől a döntéstől függ, amely után remény van arra, hogy véget­­érnek a híres üzemi ráfizetések. Kilátás van ezzel kapcsolatban arra is, hogy a város egyes üzemeinek élére rendelt vezetők az arányos fizetési feltételeket nyerjék el és megszűnjenek a három­negyedmilliós évi jutalékok, valamint a havi ezer­­koronás üzemi segélyek is. A kisgazdapárti határozat hatása csak Bethlen hazaérkezése után mutatkozik Tomcsányi megint nem mond le. A kisgazdapárti értekezlet hatása akkor tisztázódik csak, ha Bethlen István gróf külügyminiszter a ve­lencei konferenciáról hazaérkezik. Akkor dől el, hogy a kisgazdapárt Rubinek—Schandl csoportja, amely mint a déli kiadásunkban közölt tudósításból ismeretes, az elfoga­dott tíz pont ellen szavazott, — kilép-e a pártból és a keresztény­­párttal s a disszidensekkel lép-e benső szövetségre. Ezek a képvise­lők egyébként csütörtökön értekez­letet tartottak, amelyen már meg­tárgyalták a kérdést. Meg kell jegyezni, hogy a nemmel szavazók között olyanok is vannak, akik már most kijelentették, hogy továbbra is a kisgazdapártban maradnak, mert ők csupán a módosítások tárgyalása mellett voltak, anélkül, hogy a tíz pontot egészében elvetni akarnák, pont Sokat beszélnek különösen a fiú másodikának elfogadásáról, • HH-rm I'

Next