Szegedi Napló, 1922. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
kaszban volt Márkus Miksa, a Magyar Hírlap főszerkesztője. Márkus átjött és elmondotta, hogy a közvélemény abban a hitben van, hogy az urak harcot folytatnak egymással, ennek kárát látja az ország és mennyire jobb lenne ezt a harcot megszüntetni. Tisza fölháborodott Márkus elbeszélésén és azt mondotta, hogyan lehet ilyen kicsinyes motívumokra visszavezetni az Andrássy és közte fönnállott ellentéteket, hiszen ezek máris megszűntek, legalább is a külpolitikára vonatkozóan. Ezért ő maga sürgeti, hogy Andrássy legyen külügyminiszter. — Bethlen állításaiból hiányzik a történelemlátás szelleme. Kicsinyes dolgokra akarja visszavezetni a különbséget közte és Tisza között. — Most azt állítják, Rosszietel van a párbaj Bethlen és Andrássy között. Hivatkozhat a kereszténypárt összes tagjaira, hogy Bethlen érdekében exponálta magát és szinte ő volt az, aki kezeskedett Bethlen váltójáért és aki mellette barátaival együtt harcot folytatott. — Talán azt tartják párbajnak, hogy Bethlen lövetett a királyra és én a király mellett maradtam? Gaál Gaszton (a képviselői padsorokból) : Majd a törvény felel erre! Vagy a népre lövetni, az legitimizmus? (A közbeszólásra a balközépen óriási vihar tör ki, úgy, hogy Bottlik alelnök percekig nem tudja helyreállítani a rendet.) Gépészmesterek olcsó és megbízható bevásárlási forrása Ott Sztig Sándor bőrkereskedése és cipősarokgyára Budapest, Vill., Stábly-u. 5. szám. Telefon József 536 (Rókus-kórház mellett) Vidéki megrendelések gyorsan eszközöltetek. 2429 Andrássy Gyula gróf a király visszatéréséről beszél ezután s elmondja, hogy ő mindig a visszatérés ellen érvelt és ezirányban mindenben megegyezett a kormányzóval és a miniszterelnökkel. — Bernolák miniszter olyan kijelentést tett, hogy miért nem akadályoztam meg a király visszajövetelét, ha olyan veszedelmesnek láttam? Én erre azt válaszolom, hogy veszedelmesnek láttuk a visszatérést akkor, amikor nem volt előkészítve, de a helyzet októberben egészen más volt, mint húsvétkor. De különben is, mikor már a király itt volt, számomra nem maradt más, mint hogy a király mellé álljak. Erre hangesküm kötelezett, de eszem is amellett volt, hogy álljak a király mellé. — A miniszterelnök hiába mondja, hogy a helyzet olyan volt, hogy az egész nemzetet veszélyeztette volna létében és érdekeiben, ha a király elfoglalja a trónt. Ha alaposan meggondoljuk a mobilizáció a szerbeknél és a cseheknél nem is volt könnyen keresztül vihető. A király bejövetelekor a kormány képviseletében levő Vasa József kultuszminiszter oda nyilatkozott, hogy a király bejövetelét a kis- és nagyontánt nem nézi jószemmel és hogy a kormány feladata a középeurópai béke fönntartása. Vassnak kijelentettük, hogy felelősséget vállalunk a következményekért. Ha Őfelsége arról fog meggyőződni, hogy a veszélyes vállalkozás súlyos következményekkel járhat a nemzetre nézve, akkor a nemzetet azoknak nem fogja kitenni. — A miniszterelnök azt mondotta, hogy a puccs könnyen a nemzet szétdarabolására vezethetett volna. A mi harcunk az 1921 évi XLVII. t.-c. eltörlésére irányult, amelyet a nemzetre nézve veszedelmesnek találunk, mert ez a törvénycikk a nemzetet forradalmi alapra állítja. Ha önök kimondják hogy a Habsburg-ház elvesztette uralkodói jogát, mégia a királyság elvi alapján állanak, akkor ennek folyománya a királyválasztás és ez a legborzasztóbb konfúzió forrása lehet. Az indemnitást csak három hónapra szavazza meg. Rassay és Berky Gyula személyes kérdésben való fölszólalása után napirendi indítványt tett az elnök A legközelebbi ülés eszerint hétfőn lesz. Az interpellációk során első Sigray Antal grófé Ostenburg őrnagy ügyében. Kérdi a honvédelmi minisztert, hajlandó-e Ostenburg őrnagyot, akinek nagy érdemei vannak a Nyugatmagyarországon közelmúltban lefolyt eseményekkel kapcsolatban, sürgősen szabadlábra helyeztetni, lehetőleg még a bírói eljárás befejezése előtt Belicska Sándor honvédelmi miniszter azonnal válaszol. Örömmel állapítja meg, hogy Ortenburgnak tényleg nagy érdemei vannak a nyugatmagyarországi eseményekkel kapcsolatban, azonban kijelenti, hogy őt a bírói vizsgálat lefolytatása előtt nem helyezheti szabadlábra. Sigray Antal gróf a miniszter válaszát nem veszi tudomásul. Drózdy Győző két ügyben interpellálja meg a földmivelési minisztert. A nagybirtokosok az aratómunkásokkal olyan bérszerződéseket kötnek, amely a teljesített munkával nem áll arányban. A másik az, hogy a földbirtokreformmal kapcsolatban a falusi tisztviselők külön díjakat számítanak föl az igényjogosultaknak. Mayer János miniszter az előbbire azt feleli, hogy kiadott egy rendeletet, amely egyeztető bizottságokat alakít , amelyek békéltető bíróságokká alakulhatnak. A viszszaélést elkövető falusi tisztviselők ellen pedig intézkedni fog. Végül Bánffy Miklós külügyminiszter válaszolt régebbi interpellációkra. Kijelenti, hogy Jugoszláviával egyezmény jött létre, hogy 10—10 kilométeres sávban a gazdák kölcsönösen átmehetnek a másik államterületre földjeik művelése végett.________ Tímörkény Írásaiból.* Második feleséggel. Azt lehetne hinni, hogy papucshősök nincsenek is a valóságban a világon, hanem csak úgy a nyomtatott papiroson, az élclapok szerkesztőinek a kitalálásaiban. Azt pedig még jobban lehetne hinni, hogy ha véletlenül, esetleg, imitt amott, valahol, talán vannak is ilyenféle emberek, de akkor sem található a fajtájuk a tanyákon. Ahol az ember „kend“, az asszony „te“, ahol a családfő a gazda és sohasem férj, hanem bizalmasabban mondva: az én emberöm, tisztelettel mondva pedig: az én uram. Ez is változik többféle formákra. Az én hites uram. Az én jó uram. Az én áldott jó uram, aki fölemelt engem magához. Pedig vannak efféle sorsüldözött halandók kint a tanyaföldek között is, mint a példa mutatja. A példa egy olyan jó közepesforma ember, úgy átesve már az ötvenen, de még azért magabirós, rendben felöltözködve, halad a törvényház folyosóján s a járásbiró ajtaja elé érve, tisztességtudóan * Mutatvány Tömörkény posthumus kötetéből, mely »Célszerű szegény emberek“ címmel most jelent meg a Délmagyarország kiadásában. odaveri az ajtóhoz a keze fejét Többször odaült, de mert a kopogtatásra nem kap belülről hangot, csak benyit, teljes bátortalansággal állván meg a bírói asztal előtt. Forog a kalap a kezében, belső felindulások külső jele gyanánt. — Mondja kend ne — biztatja a bíró. — Aztán mondhatom? kérdezi bizalmas reménységgel a magyar. — Hát. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Lép egyet előre a tanyai ember, leszegi a fejét, azután fölszakad belőle sóhajtással a szó: — Hej, tekintetes uram, magának hatalma van ahhoz: osztasson szét bennünket az asszonnyal, mert már nem bírom tovább állni a kegyetlenkedésit. — Hát mit csinál kenddel az asszony ? Fölhúzza a magyar a vállát. Leereszti, megint fölrántja. Ezt a foglalkozást úgy hívják a külső nyelven: panyókára rázza a vállát. Azt mondja az ember: --- Hát itt. Tizenhat esztendő óta az asszonyom, mert második feleség, aztán azóta mindig üt. A bíró kérdezi: — Aztán kend tűri? Megint csak panyókázik az ember s visszakérdezi: — Hát mit csináljak? Faggatja most már a bíró, hogy miféle okok meg bajok eshetnek itten. — Van e család ? — Van, négy kis család van. — Talán szegénység van és az élhetés végett vannak kétféleképen? — Nem mondható, — véli az ember — mert harminchat hold föld van a tanya körül; el lehet rajta lenni. De talán kendnek kemény a kapanyél? — kérdezi a biró — Énnekem? — kérdezi vissza méltatlankodva a magyar. No, akkor itt alighanem másformán áll a dolog. Másfelé lehetnek a hibák elvermelve. A bíró kérdezi: — Kend talán úgy gyakrabban elóvakodik hazulról? Az ember nagyot esik a szén. — Van eset rá, — mondja beismerőleg — hogy nem vagyok mindig jelenleg otthon. Vannak olyan kisféle eltartózkodások. Ahán, hát itt van a bajok vermése. Eljár a vén kutya a háztól. Annak pedig az a törvénye, hogy azt megszokták verni. Mondja a biró a magyarnak: — Nem kellene kendnek épen ilyen nagyon hívőnek lenni. — Már iiért, kérem szépen, — lepődik meg a külső férfiú. A biró csak úgy könnyedén veti oda. — Hát hogy mindig odatartózkodik kend a templomban... A szó azonban szivén találja Mihály sógort. Néz föl is, le is, néz a szoba fölső sarkába, csak épen a biró szemébe nem nézne. — Hát, — mondja — hát.. . ami azt illeti... hogy épen az igazat mondjam, nem a templomba szoktam én járni. Messze van az mitülünk, oda csak kocsival szoktunk járni vasárnap, ha jó idő van. — Hát akkor közelebb mit talál kend? Más asszonyát? Mihály lelegyinti az egész beszédet s elkedvetlenedve mondja: — Nem ártom én az ilyesmibe magamat. Most rászól keményen a biró: — Hát akkor hova a pokolba viszi el kendet az ördög mindig hazulról, mi, vén korhely? Mihály bólint s olyan, mint a megrettent iskolás gyermek. — Az, — feleli elszomorodottan, — az... A kocsmában szoktam én olykor eltartózkodni. — Ejnye, hejnye, — mondja elgondolkozva a biró, — hát hiszen más ember is csak elmen a vendéglőbe olykor, én is csak elmegyök, de azután idején csak hazamegy az ember, mert régi mondás, hogy jó kutya hazajár. Hát kend mért nem óvakodik haza idején ? * SZEGEDI NAPLÓ Vasárnap, 1922 január 15 Ismét magas árakat fizetek ^rilliánt tárg^j^akért, arany, ezüst ékszerekért. £lsőran^u ékszer- és dramahelyemet a k. közönség Ügyekivésre ajánlom. — Szolid árak! FISCKIER K. éki^zerégz Kárász-utca 14. Korzó-kávéház mellett. ffiiSKÜnÉ ritikált forrasztott szemekkel magas áron keresek megvételre H V A f I Klauzál-tér 2 szám. g y 0 n pesa, Kenyérpiac. 24 4 Garantált, jó minőségü Bermann-féle 2422a llerl&nr rubafestéb.« Ára 3 korona. Messy egy fedhetik.Mirigy a terbnitig? Pyram a Ugjobb (ZipS^rím.