Szegedi Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1921-10-14 / 234. szám

Szeged, 1921 október 14., péntek Keresztén­y poltUtai napilap. A Magyar Nemzeti Szövetség hivatalos lapja. Előfizetési ára: ^ész évre . . 480.— K Fél évre . . . 240 — , Negy­ed évre . 120.— , Egy hónapra . 40.— , Egyes szám ára 2 kor. korona. Ill­ ik évfolyam, 234. szám. Szerkesztés^ és kiadói hivatal: Szeged, KUrik­a-atca 10. sz. Telefon: 153. Főszerkesztő: DOBAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős: vitéz KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat Részv.-Társ. Megegyezés jött létre a velencei konferencián A magyar kormány a felkelők ellen csak Ausztria engedékenysége esetén léphette­ • Olaszország a legmesszebbmenő engedékenységet tanúsít velünk szemben Sopron és környékére népszavazást rendelnek el A kedd esti értekezlet során Della Toretta márki újabb külön értekez­­­­letet tartott Schober kancellárral, amely körülbelül egy óra hosszáig tartott. A­­ kancellár csütörtökre ha­lasztotta hazautazását. Az osztrák kiküldöttek hajthatatlanoknak mutat­koztak és nem sok hajlandóságot mutattak a tárgyalás folyamán a kér­dés sima elintézésére. A magyar kiküldöttek teljes mér­tékben méltányolták az olasz külügyminiszter nemes céljait és a maguk részéről mindent meg­tettek, hogy a tárgyalások meg­egyezésre vezessenek. Az osztrák és magyar delegátusok Della Toretta márki elnöklete alatt tegnap este és ma folytatták mun­kájukat. Ezen munkáknak eredmé­­nyekép az összes szőnyegre került kérdések beható megvizsgálása után a két delegátus szerencsésen megegyezésre jutott. Arra vonatkozó jegyzékünket, amely­ben részletesen felsorolják az elért eredményeket és azokat a módoza­tokat, még a mai est folyamán meg­fogalmazzák és a meghatalmazot­takkal aláíratják. A megegyezés tegnap este 9 óra­kor jött létre. A jegyzőkönyvet a meghatalmazottak este 11 órakor ír­ták alá. A mai napon formális ülé­sen fejezik be az értekezletet. A megállapodás egyes részleteiről a következőket jelentik Velencéből: 8 nappal azután, hogy a szövet­ségközi tábornoki bizottság megálla­­pította a lefegyverzés megtörténtét, Sopronban és környékén népszavazást tartanak a bi­zottság ellenőrzése mellett, beleértve Ágfalvát és Brenn­­berget is. Ami az Ausztriával szemben tá­masztott pénzügyi követeléseket il­leti, ebben a kérdésbe­n 15 nap múlva tárgyalások indulnak meg Bécsben. Ha a tárgyalások újabb 15 napon belül nem vezetnek ered­ményre, akkor vegyes döntőbizottság fog ebben a kérdésben is dönteni. Olasz lapok a velencei értekezlet lefolyását a következőkép írják le: Della Toretta márki olasz külügy­miniszter nagyjelentőségű beszédé­ben említést tett mindkét küldött­ségről. Kifejtette, hogy milyen súlyos válságot idéznének fel, hogyha az osztrákok makacsul ragaszkodnának a maguk felfogásához és nem en­gednének követelésükből. Schober kancellár ennek ellenére hajthatat­lannak mutatkozott. Kijelentette, hogy Ausztria nem elégedhet meg Nyu­­gatmagyarország formális átadásá­val. Bethlen gróf miniszterelnök és Bánffy Miklós gróf külügyminiszter teljes védelmére keltek a magyar érdekeknek és hangoztatták, hogy a magyar kormány csak akkor léphet fel a felkelőkkel szemben, ha az osztrák kormány komoly engedmé­nyeket tesz. Hosszabb vita folyt arról, hogy a felkelőket milyen mó­don lehetne lefegyverezni. A lapok annak a véleménynek adn­ak kifeje­zést, hogy a megegyezés sikere első­sorban azon fordul meg, hogy mi­lyen eszközökkel tudja biztosítani a magyar kormány a megállapodások végrehajtását. Az Abend jelenti: Olaszország nyilvánvalóan kedvez Magyarország­nak, mert benne a délszlávokkal szemben támaszt remél találhatni, sőt arról is beszélnek, hogy Olaszország és Magyarország között formális szerződés jött létre, amelyben Olaszország Magyarorszá­got arról biztosítja, hogy vele szem­ben a lefegyverezés érdekében a legmesszebbmenő előzékenységet fogja tanúsítani. Csau kritika Angliáról Velence, MTI. Az egyik olasz lap hasábjain Ferlonzi kitűnő cikkben ismerteti azokat a nehézségeket, amelyekkel Della Toretta márki ak­ciójának megbirkóznia kellett. A közvetítés során az olasz külügymi­niszter semmiféle komoly támoga­tásban nem részesül szövetségesei részéről. Anglia megtagadta a Ma­gyarországhoz intézett ultimátum ha­táridejének meghosszabbítását és ezzel önmaga fosztotta meg magát egy olyan fegyvertől, amellyel Magyarországot más útra le­hetne kényszeríteni. A kiürítés ugyanis csak formális volt, mert a felkelő csapatok nem hagyták el Nyugatmagyarországot A velencei értekezlet elé minden­féle akadályokat iparkodtak gördí­teni a csehek és a jugoszlávok, akik Középeurópában olasz hegemóniától tartanak. Csonka Magyarország nam­orssig. Egész Magyarorsság menyorsiág. Az olasz zajló rokonszenve A Gazetta Venezia mai csütörtöki száma hosszabb nyilatkozatot közöl Bethlen István grófról. A lap rokon­szenves hangon ír rólunk és emlé­kezteti a külügyminisztert azokra az eseményekre, amelyek az olaszo­kat és magyarokat összefűzték. A Corriera della Sera Bánffy Mik­lós grófot szólaltatja meg. A lapok általában tárgyilagosan ismertetik azokat a politikai és gazdasági szem­pontokat, amelyek a magyar kor­mányt a nyugatmagyarországi kér­désben vezetik. Ausztria intézkedik a határ­­védelméről Az alsóausztriai tartománygyűlés szerdai ülésén több képviselő inter­pellációt terjesztett a kormány elé, felhíva a figyelmet arra a veszélyre, mellyel a magyar „bandák“ fenye­getik az osztrák határt esetleges be­törésükkel. Az ülés folyamán fel­szólalt Mayer tartományi főnök, aki megemlítette, hogy a kormánynak több intézkedést kellett tennie, ame­lyek a határmenti területek védel­mére elkerülhetetlenek voltak, majd kijelentette, hogy az ország délkeleti határának védelme még nem szűnt meg. Javaslat a túlkelők leszereléséra Egy bécsi jelentés szerint, mely a tanácskozás menetének ismertetésé­vel foglalkozik, az osztrák delegáció a tárgyalásokon kijelentette, hogy nem Ausztriának kell bizonyos kon­cessziókat garantálnia, hanem Ausz­triával szemben kell Nyugatmagyar­­ország zavartalan megszerzését és birtokolását, vagyis az országnak a bandáktól való megszabadítását garantálni. A magyar delegáció ebből a célból javaslatokat dolgozott ki. A felcélek proklamációja Ausztriáhól Bécsből jelentik. A nyugatmagyar­­országi felkelők proklamációval for­dulnak az osztrák néphez, melyben a következőket mondják:­­ „Nem vagyunk ellenségei az osztrák nemzeti érzésnek, sőt ellen­­­kezőleg Ausztriával baráti lábon akarunk élni. Mi csak a ti állam­­rendszeretek ellen harcolunk s azt akarjuk, hogy a forradalmi szellem nálatok megszűnjék és hogy az államhatalom nálatok törvényes ke­zekbe kerüljön. Ébredjetek fel kö­zönyösségetekből, vessétek el ma­gatoktól a bilincseket, amelyeket rátok erőszakoltak és térjetek vissza saját országotokhoz és a saját császárotokhoz.“ T A nyomor elűzi a szegedi egyetemről a diákokat ! A szegedi egyetem felavatása or­szágra szóló fényes ünnepség között már végbement és most itt van az ideje, hogy a Szegedre érkezett egye­temi hallgatók megfeszített munkával folytassák és befejezzék tanulmányai­kat. Ennek azonban oly nagy aka­dályai vannak, hogy a szegedi egye­temet az a veszély fenyegeti, hogy a beiratkozott hallgatók tömeg­esen el­távoznak Szegedről, mert itt a súlyos életviszonyok miatt képtelenek foly­tatni tanulmányaikat. A menekült diákokat Szegeden a legteljesebb ínség és nyomor várta, sokan még a tandíjat sem­ tudták megfizetni. Így történt, hogy az Er­délyből menekült diákok közül mind­össze háromszázan határozhatták el magukat arra, hogy a tanulmányai­kat­ folytathassák. De ezek között is nagy az elkeseredés, mert nem áll rendelkezésükre a legcsekélyebb se­gítség sem. Szandtner Pál egyetemi tanár, a menekültügyi hivatal diák­­védelmi főosztályának fáradhatatlan és lelkes vezetője is hiába küzködik, próbálkozik, nem áll rendelkezésére a legcsekélyebb segítség sem. A legszomorúbb a ruházatuk. A háromszáz diák között kétszáznak nincsen télikabátja. Minden ruháza­tuk abból a pár elnyűtt darabból áll, mit a meneküléskor sikerült ma­gukkal hozniuk. Többnek kilátszik a cipőből a lába. Az elkeseredést természetesen fokozza, hogy Szege­den minden drágább, mint Buda­pesten. A randijuk egy félévre 500 korona. Élelmezésük az internátus­ban egy hónapra 690 korona, la­kásuk 150 korona, de ezt sem tud­ják megfizetni. Háromszáz magyar ifjú, kik szem­beszálltak a román sorozás kénysze­rével, mert nem akartak hazájuk el­len fegyvert fogni, kiknek alig egy­két félévük van már­ hátra a dip­loma előtt és akik az elmúlt tanév­ben bebizonyították, hogy nyomor és példátlan nélkülözések árán is lelkiismeretesen tudtak eleget tenni egyetemi kötelezettségeiknek, ma­holnap kettétört jövővel, állás és otthon nélkül egytől-egyig búcsút mond majd az egyetemnek. Tiltakozás a Központi Sajtóvállala­­tok esetleges Irányváltoztatása ellen A Magyarországi Írók Szövetsége ma délután tartotta meg múlt hétre hirdetett rendkívüli közgyűlését, ame­lyet Milotay István elnök nyitott meg. Beszédében kifejtette, hogy a szö­vetségnek alapszabályszerű kötelessé­ge figyelemmel kísérni a keresztény sajtót. Magyarországon a nemzeti - keresztény újságírók nemcsak úgy fogják fel a viszonyt saját maguk és lapjuk közt, mint egy rideg üzletet, hanem beleviszik magának az elv­nek erkölcsi vonatkozásait. Ezzel kellett számolni, amidőn a kommun A régi árUnV Bika konyhája újból megkezdte főzését. Zónákat, kis reggeli­­nl Clllj­ullal­két, ebédeket, vacsorákat jutányos áron lehet kapni. Tisztelettel Szekeres István ,433 vendéglős, Tisza Lajos-kemt 59. szám. \

Next