Szegedi Uj Nemzedék, 1939. szeptember (21. évfolyam, 199-216. szám)

1939-09-12 / 207. szám

Tömeg­esen menekülnek a magyarok Szlovákiából Szlovákia magatartása aligha használhat Németországnak, amely a nyugalmi állapot híve Kassa, szeptember 11. Szeptember 2-án tömeges menekülés indult meg Szlovákiából Magyarország felé. Ettől kezdve nem múlt el nap a­nélkül, hogy nagyszámú szlovákiai menekültcsoport ne érkezett volna Magyarországra. A múlt hét keddjén több mint 200 menekült­­érke­zett Kassára, szerdán már 300, szombaton pedig 500-ra emelkedett azoknak a menekülteknek a szá­ma, akik Szlovákiából jöttek át. Szombaton és vasárnap — ha nem is olyan nagy számban — de még mindig érkeztek menekültek a magyar határra. A kassai rendőrség idegenellenőrző osztályán állandóan folyik a menekültek kihallgatása. A legutóbb érkezett menekültek nagy része már nem mecenzési és környéki, hanem távolabbi keletszlo­­vákiai területről szökött át.­­Számos menekült érke­­zett Nagyszaláncról. A menekültek legnagyobb része magyar és magyar érzésű német, szlovák kevesebb van közöttük.­­ Megbízható hírek szerint Siebart József mecen­zéfi római katolikus káplánt még mielőtt átszökött volna a határon, a Hlinka gárdisták letartóztatták. A kassai rendőrség idegenellenőrző osztálya további menekülő csoportok érkezését várja. Róma, szeptember 11. A Messagero budapesti tudósítója jelenti, hogy Szlovákiából a magyarok tömegesen menekülnek át Magyarorszá­gra. Az első pillantásra érthetetlen je­lenségnek látszik, úgy látszik azonban, hogy a szlo­vákok kihasználva a német hadsereg támogatását, és mit sem törődve a Berlin és Budapest közötti viszonnyal újra megkezdték a magyarok üldözé­sét. Az elmúlt napokban a szlovákiai magyarok és szepességiek ezrével lépték át a határt a Hlinka gárdisták szeme láttára, akik nem merték őket fel­­tartózítatni. Gróf Esterházy Jánost, a magyar ki­sebbség vezetőjét rendőri felügyelet alá helyez­ték. Mecenzéf környékén csak asszonyok és gyer­mekek maradtak. Budaj­esti körökben a legkínosabb hatást kelti az, hogy a szlovák kormány ellentéteket szít a szlo­vákok és a magyarok között, mit sem törődve azzal, hogy Németország nagy­­súlyt helyez Magyarország barátságára, sőt nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy Magyarország és Németország közé éket ver­jenek. Magyar körök véleménye szerint Szlovákia ezzel a magatartásával aligha használhat Német­országnak, amelynek az az érdeke, hogy a jelen­legi körülmények között külpolitikájának alapvető ■tényezői nyugalmi állapotban legyenek. Megérkesztek, 1940. évbelitl RáDIÓK Díjtalan bemutatás Régi rádióját becserélem. Standard-, Philips-, Orion-, Telefunken , Eka gyártmányok KELEMEN MÁRTON Kelemen­ utca 11. A szlovák propag­andafőnök furcsa rádióbeszéde Pozsony, szeptember 11. Mach Sándor propagandafőnök, s a Hlinka­­gárda főparancsnoka a szlovák rádióban beszédet intézett a gárdistákhoz és többek között ezeket mondotta: — Testvéreinknek a­­lengyel járom alól történt felszabadításával bizonyítékát adtuk annak, hogy nemcsak szóval, hanem tettekkel is elkövetünk mindent valamennyi szlováknak felszabadítása ér­dekében. Annak a kéznek a félreütésével, melyet a lengyel akart nyújtani a magyarnak a szlovák ál­lam­­sírja felett, a magyar remény is megszűnik és örök időkre el van temetve a terv, hogy Szlovákia magyar uralom alá­­kerüljön. A magyarok valahol a Vág mentén ugyanúgy akartak kezet fogni a len­gyelekkel, mint ahogyan Kárpátalja sírja felett nyújtottak kezet eg­ymásnak.­­ A lengyelek és a magyarok elvették tőlünk, amit csak elvehettek. Anglia és Franciaország ujju­kat sem mozdították, hogy Lengyelország visszaad­ja nekünk azt, amit jogtalanul elvett tőlünk. Ha a­z angolok és franciák a lengyelekkel együtt győzné­nek, akkor nemcsak a most felszabadított szlová­kok, hanem valamennyi szlovák a lengyel, vagy a magyar járom alá kerülne. Ha ennek ellenére még mindig akadnak olyanok, akik izgatnak a szlovák kormány ellen, avagy riasztó híreket terjesztenek, ezek saját magukat nyilvánítják a szlovák nemzet árulóivá és a legsúlyosabb gonosztevővé. Az ilyen gonosztevőkkel, családjaikkal és vagyonukkal a szlovák kormánynak radikális rendet kell terem­tenie. Letartóztatások Szlovákiában Kassa, szeptember 11. Iglóról érkezett jelentés szerint a szlovák ható­ságok vasárnap letartóztatták Wieland Albin bárót, Szász Elemér dr. és Szalóky József dr. szepességi la­kosokat, valamint Opafrini dr. és Holzmann dr. tátrai szanatóriumtulajdonosokat. Valamennyieket Illa­vára szállították. A szlovákok legújabb magyarellenes ak­ciója a magyarság körében nagy elkeseredést keltett. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1939. szeptember 12 kedd Kié a húszezer pengő 7 ! Szeged, szeptember 11. Csaba István csongrádi, magántisztviselő és Adái­i Mihály csongrádi jogszigorló az 1939-ben kezdődő osztálysorsjátékra közösen vet­tek egy negyed sorsjegyet az egyik csongrádi , sorsjegy elárusítónál. A sorsjegyet Csaba István tartotta magánál, Ádám pe­dig csak a sorsjegy szántát jegyezte fel. A sorsjegy árát pontosan kifizették — termé­szetesen közös alapon. Ádám Mihály, tehát február­ 23-án nagy örömmel hallotta a magyar rádió bemondott hírét, hogy az ő közös sorsjegyük a húzás alkalmá­val egyszázezer pengőt nyert. A két fiatalember így a 20 százalékos kincs­tári haszon levonása után is húszezer pengőt n nyert a közösen vásárolt negyedes sorsjegy­­gy€l. Ádám a hír vétele után felkereste Csaba Istvánt és boldogan újságolta, hogy nyertek ,és­­ekkor történt a meglepetés. Csaba István kijelentette, hogy nem, a kö­zös sorsjegy nyert, hanem az ő egyénileg vá­sárolt sorsjegye. Hiábavaló volt minden ellenvetés, magyarázko­dás, vita, Csaba megmaradt állítása mellett Ádám Mihály természetesen n­em nyugodo­tt bele a dologba­. Az érdekes jogi esettel hétfőn foglalkozott a szegedi törvényszéken Háberma­nn egyes bíró. Az ügyben több tanút hallgattak ki. A tanúk többsége azt vallotta, hogy a nyerő szám vol a közösen vásárolt sors­­jegy száma. Az ügyben további bizonyítást rendelt el a törvényszék és a tárgyalást­­elnapolta­. A húsz­ezer pengő pedig egyelőre az­­e­gyi­k bankban, letétbe helyezve várja további sorsát­. Zog Londonba érkezett London, szeptember 11. Zog volt albán király Londonba­­érkezett. Ang­liai tartózkodásának tartama bizonytalan. FILM „5 óra 40** (Magyar filmbemutató a Korzó Moziban) Kétségkívül a siker minden előjelével indul a teljes elismerés útjára az »5 óra­­10« című ,új magyar film, amely már csak azért is az újdonság erejével hat, mert ez az első magyar bűnügyi­ilm. Bátran állíthatjuk, hogy a sikerült magyar filmek első vo­nalában foglal helyet. A történet, a mese is jó, ke­rek egész, valószínű logikai összefüggés van min­den részletében és tele van feszültséggel. Főleg azonban a díszletek és a fényképezés a külön szen­záció. Egészen elsőrendű. Néhány prem­ierplán meg­közelíti a franciák tökéletes fényképezési techni­káját. És ez nagy eredmény. Dicséret érte Tóth Endrének, a rendezőnek, Kiss Ferencnek, a művé­szeti tanácsadónak és E­rben István operatőrnek. Ha a magyar filmgyártás ezen az úton halad, ilyen mű­vészi célokat tűz maga elé, akkor, de csakis ekkor van létjogosultsága. Az »5 óra 40« méltán nyert díjat a velencei biennálén. A szereplők kitűnő iram­ban viszik a cselekményt, legfeljebb azt­­libáztat- ttatjuk némileg, hogy itt-ott a kelletténél halkabbra hangolták a beszédet, így helyenkint érthetetlen. Meglepően jó és nagyvonalú Tasnády Fekete Mária, Hibátlan Kiss Ferenc, Uray Tivadar, Vaszary Piri, Greguss Zoltán, Egyed Lenke, Köpeczy-Boócz La­jos, Hajmássy Miklós, Rácz Vali és Hernády Gizi. Makay Margit ellenben egyelőre még idegenül mo­zog a vásznon. A kisérőműsor jó. A Kors­ó Mozi igazgatóját elismerés illeti azért, hogy ezt ,a kitűnő filmet Magyarországon először Szegeden hozták ki. ­ Gaál Ferenc a Kardoss-színtársulat titkára. Gaál Ferenc, ,a szegedi Városi Színház éveken át­­volt közkedvelt, szimpatikus titkára, a jövő sze­zonra Kardoss Géza színtársulatához szerződött ve­zető és szervező titkári minőségben. Kardoss a stag­­gione-rendszer A­ csoportjának egyik direktorá, ak,­ mint ilyen két hónapig Szegeden is játszan­i fog tár­sulatával. Bizonyosra vesszük, hogy Gaál Ferenc a Kardoss-társulatnál is hamarosan nélkülözhetetlen lesz. ( Adófelszólamlási tárg­yalások A szegedi II. számú adófelszólamlási bizottság szeptember 13-án a következő fellebbezéseket tár­gyalja: Neufeld Sámuel és Neufeld József, Osztrovszky utca 24, Kisss Nándor, Margit utca 30, Wintemitz Márton Petőfi Sándor sugárút 18, Göncz­y Elek Attila utca 9, özv. Iritz Józsefné Margit utca 28, Robicsek Pál, báró Jósika utca 14, Havass János Kossuth Lajos sugárút 8, Drucker Dezső Margit utca 30, Patzauer Sándor Margit utca 4, Biró Ro­zália Mikszáth Kálmán utca 14, özv. Gál Mi­ksá­­né Korona utca 6, Grünwald Sándor Marsill utca 21, Grosser Izidor Löw Lipót utca 2, Liptáik­ Gábor Tisza Lajos körút 91, Gerle Sándor Aradi utca 5, Spitzer Adolf Löw Lipót utca 15, dr. B­illa Izi­­dorné Tisza Lajos körút 32, Beck Izidor Polgár utca 16, Fekete Nándor Kossuth Lajos sugárút 18, dr. Rósa Pálné, Mikszáth Kálmán utca 4, Duschák Margit Margit utca 12, Bréda Ignácz Polgár utca 17, Adler Lászlóné Korona utca 9 és Moskovctz La­jos Zászló utca 11. Ugyancsak a II. számú adófelszólamlási bizott­ság szeptember 14-n a következő fellebbezéseket tárgyalja: Czakó Kálmán Vitéz utca 15, Bari Jáni­s Len­gyel utca 23, Muharszky András Hóbiártbasa utca 47, Szabó László Árvíz utca 37, Ökrös Erzsi Szent­­három­ság utca 29, Balogh Márton Attila utca 2, Csonka Györgyné Petőfi Sándor sugárút 7, Orosz József Kistiszta utca 4, Gera András Felsővá­rosi ft. 69, Kocsis János Sándor utca 38, Csíkos Ferenc Bi­hari utca 38, Vörös Ferenc Szilléri sor 32, Kecske­méti Sándor Szilléri sugárút 33, özv. Somogyi Pé­­terné Kossuth Lajos sugárút 58, Papp Pál Béke utca 1, Maróthy Ferencné Mikszáth Kálmán utca 22, Nagy István Attila utca 2, Gáspár Zoltán Ko­rona utca 4, Fülöp Mártonné K­iss Ida Petőfi Sán­dor­­sugárút 31, Erdődy János Kossuth Lajos su­gárút 66, Hirth János Polgár utca 24, Pálinkás Gyula Kálvária utca 6, Horváth József Boldog­asszony sugárút 25 és Vizessy Máténé Középkikötő­sor 3.

Next