Székely Hírmondó, 2020. február (25. évfolyam, 21-40. szám)
2020-02-07 / 25. szám
SZÉKELY Hírmondó 2020. FEBRUÁR 7., PÉNTEK Örömteli akadályfutás a házasság hete Edzeni kell a krízisekre Sokak számára már nagyon várt rendezvénysorozat a sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség által szervezett házasság hete, melynek minden estéjén valami olyan forrás fakad, mely a párkapcsolatot táplálja, hol felszabadult játék, hol felismerések, hol megosztott, megerősítő tapasztalatok, hol „csak" kötetlen, elfogadó együttlét. Az idei programokról Páll Tünde főszervező beszélt. Bodor Tünde - Minden házasságnak megvannak az évszakai, és szinte kötelező módon bekövetkezik egy ponton, hogy a párunkra rá se bírunk nézni, s ilyenkor kézenfekvőnek látszik kilépni a kapcsolatból. De ha felkészülünk erre a pillanatra, mindjárt könnyebb szembenézni a krízissel. Ettől függetlenül, túllépni rajta igencsak nehéz lehet, és nem mindig sikerül külső segítség nélkül. Nálunk még nem megszokott ugyan ezt igénybe venni, de az a célunk, hogy erre ráneveljük az embereket, hiszen ha fáj valamely testrészünk, orvoshoz megyünk, ha fáj a lelkünk, miért ne tennénk? - mondta a családterapeuta képzettséggel is rendelkező vallástanár, Páll Tünde. Az először Angliában kikiáltott házasság hetét 2008 óta egyre több országban, lassan világszerte megszervezik a Bálint naphoz kötődően, illetve annak környékén, azzal a céllal, hogy e kapcsolat örömeit, megtartó erejét felmutassák a fiataloknak, illetve a problémákkal küszködőknek fogódzót nyújtsanak. 2020-ban minden országban közös jelmondata a hétnek a Csapatjáték szerelemmel. Az unitárius egyház rendezvénye vasárnap 11-kor a nyitó istentisztelettel kezdődik, a további estéken 18 órától kerül sor az eseményekre. Hétfőn Balázs Réka és Papp Adolf családterapeuták előadását hallhatják az érdeklődők „Baby on Board” (Baba a fedélzeten) - több csapatjátékos, de hol a szerelem? címmel. Kedden a házasoknak játékos ötpróbás esten kell teljesíteniük, a győztesek egy vendéglőben elkölthető vacsorát nyernek, de minden résztvevőnek szól a Mácsafej zenekar aznapi koncertje, mely szerelmes versekre alapoz. Hagyománnyá vált egy közös filmnézés és a látottak megbeszélése is, idén az Amit még mindig tudni akarsz a szexről című filmet a moziban nézhetik meg (ingyenesen), teljes értékű élvezetben lehet tehát része a résztvevőknek. Csütörtökön, mint az előző években is, kitartó, sokat tapasztalt párok őszinte vallomásaira kerül sor, ezúttal olyanokéra, akik felvállalják azt is, hogy külső segítségre volt szükségük a válságon túllépni. Pénteken a házasság hetének résztvevőit gyertyafényes vacsorára várják a szervezők, vasárnap pedig istentisztelettel záródik a rendezvénysorozat. Mivel épp a 30-40-es, gyermeket nevelő pároknak adhat a legtöbbet a rendezvény, akik viszont elfoglaltságuk miatt nehezebben jutnak el oda, idén is lesz gyermekfoglalkoztató az előadások ideje alatt. Akik az e hét akadályait megugorják, azaz minden este jelen lesznek a rendezvényeken, a hétvégi sorsoláson egy kétnapos wellnessezést nyerhetnek sok extrával, de nemcsak ezért érdemes energiát fektetni a párkapcsolatba... « Tavaly a négygyerekes házaspár is megnyílt: Bíró Attila unitárius lelkész és párja, Annamária Ezerkilencszázöt január végén, a felvilágosodás talán legjelesebb magyar versszerzője halálának századik évfordulóján Móricz Zsigmond mondta, hogy Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom legszerencsétlenebb költője volt. Persze, hozzá hasonlóan még mások is nyomorogtak, de talán ő az egyedüli, akinek életében nem gyűlt fel számára a könyvkiadás csillaga, még halála előtti hónapokban is a fővárosban cenzorok után járt, hogy engedélyezzék verskötete megjelenését. És lám, mi is elkövettük a nagy hibát: úgy suhant el mellettünk elhunyténak kétszáztizenötödik évfordulója, hogy meg sem emlékeztünk Róla! Pedig szinte páratlan verszenéje, költeményeinek lüktetése, lejtése úgy elzsongat, azokat olvasván, mint az ő korában az irodalomra éhes olvasókat. Mit tudunk, mit tudnak a mai könyvszeretők, a versolvasó ifjak az egyesek által isteni tehetséggel megáldottnak, a szerelmi érzés legavatottabb kifejezőjének tartott debreceni költőről, drámaíróról, népdalgyűjtőről, újmódi eszközökkel oktató tanítóról, aki minden bizonnyal az elsők között volt, akik írásaikból próbáltak megélni. Ez nem ment. Ezért vette nyakába a világot, jobban mondva az országot, gyűjtött, tanított, írt, udvarolt. S közben születtek a versek, a drámák, eposzok, iskolai színjátszók előadásai, országgyűlési feljegyzések, simogató és kemény kritikák. Mindenben a szépet, a jót kereste, s úgy nézett ki, meg is találta, amikor Komáromban megismerkedett Vajda Juliannával. Az a pár hónap, amenynyit együtt szórakozhattak végig, csodálatos korszaka életének. És születtek egyre-másra a varázslatos Lilla-versek, amelyeknek hangulatát, zengését nemigen múlta felül más költő, de a csalódást, a kedves elveszítésének fájdalmát sem tudta senki úgy elsírni, mint Csokonai. Nagyon fiatalon ment el, s ebben is Petőfihez meg József Szegény Csokonai Attilához mérhető, költészetük pedig úgy következik egymás után, mintha valaki megtervezte volna. Gyerekkora, de iskolás évei sem voltak felhőtlenek. Az aránylag jó anyagi körülmények megszűntek, amikor édesapja meghalt, s a városszéli kis ház, amely búvóhelyet, de dolgozószobát is jelentett számára, a véghez közeledő élet peremén egyszerűen leégett, még nagyobb kétségbeesést hozva magával ez a tragédia. Hiába volt tanulói körök elfogadott központja, humoros események kitalálója és kivitelezője, sem az iskolai szigort, sem a megtörtént szabálysértéseket nem tudta kivédeni. A vándorlások évei alatt korai Petőfiként jár egyik településről a másikra, egyik iskolából a másikba, városról városra, főúrtól főúrig, de nem ismerték fel vagy el, hogy tulajdonképpen költőzseni próbálja magát és írásait ajánlani, kiadatni. S így járt a szerelemmel is: a viszonzott érzések nem nyomtak latban a lány szüleinél, amikor távol volt Komáromtól, hirtelen férjhez adták Juliannát egy gazdag kereskedőhöz. Ez megalázó volt, sírta el magát gyönyörű, érzelmi telítettséggel megírt utolsó, Lillához címzett levelében. És a kényszer hajtotta bele az utolsó nagy versének megírásába: a nagyváradi gróf Rhédey Lajosné temetésére őt kérték fel búcsúvers írására, a fizetséghez tartozott viszont az is, hogy személyesen ő mondja azt el a temetésen. 1804 áprilisa nem volt barátságos, a gyengén öltözött költő megfázott, s pár hónap múlva, 1805. január 28- án tüdőgyulladásban halt meg, mely betegséget akkor nem tudták gyógyítani. Lilla ötvenöt évvel élte túl, 1855. február 15- én halt meg hetvennyolc évesen, kétszeri házasság után. Debrecen egyik csendes, kicsi terén megragadó szobor áll, rajta csupán ezzel a szóval: LILLA. Azt írták, amikor elhunyt a kedves, hogy szekrényében, a féltett női fehérneműk alá bedugva átkötött paksamétát találtak, rajta ezzel a felirattal: Lilla-versek.« Dr. Péter Sándor KULTÚRA