Székely Nemzet, 1904 (22. évfolyam, 1-194. szám)

1904-06-17 / 87. szám

4 . Közgazdasági programm. — június 17. II. (V. L.) Mielőtt a földnvelésügyi miniszter prograramját részletezném tovább, nézzük, hogy mit lehetne tenni a gyümölcs- és zöldségkivitelünk érdekében, mely épp oly értékes lehet kisgazdáinkra, mint az elmúlt számban jelzett tejgazdasági szövetkezetek. A magyar kormány által kiküldött egyik szakíró, Londont jelöli mégoly helynek, ahol jó piaczot kaphatna a magyar gyümölcs kivitel. De másrészt az is igaz, hogy addig nem gondolhatunk exportra, míg az értékesítési viszonyokat nem szerveztük. Angliába sikerrel csak úgy exportálhatnánk gyümölcsöt, ha pl. 6—8000 mm. alma kerülne össze egyszerre való szállításra. Erre egy termelő nem képes. Erre csak a termelési szövetkezetek és ha a szövetkezetek száma nagyobb lesz, ha országosan gyümölcskiviteli társulat alakul, leszünk képesek. Akkor az egyes termelők az ő 100—200 láda vagy hordó küldeményeikkel részt vehetnek, hisz az árak úgyis külön aukézió útján adatna el. A fődolog egész hajórakományokat összehozni, miáltal a szállítási díjat gyümölcsünk megbízná. Olvasom és hallom is az oly érvelést, hogy gyümölcseinknek elég jó piacza van benn és Ausztriában ! . . . De előbb-utóbb nehéz lesz a túlterhelt budapesti és bécsi piacokon vevőt találni. És így gondolni kell az összeköttetésre, keresni kell az angol piaczcal való összeköttetést. Hogy gyümölcstermelésünk valósággal nemzetvagyonosodási tényezővé válhat, azt senki kétségbe nem vonhatja. Csak meg kell nézni néhány várost és községet az országban, ahol gyümölcstermelés van, a jólétnek mily fokára jutottak gyümölcseik révén. Hogy a gyümölcstermelés fellendülőben van, azt látjuk, örvendve tapasztaljuk, minél nagyobb a kedv, melyet iránta új és új körökben felkelteni sikerült, annál nagyobb szükség van a termelő és értékesítő szövetkezetekre azért, hogy az első feladataként az okszerű gyümölcsös berendezés körül oktató, irányító szerepet teljesítsen, másodszor, hogy a termelt gyümölcsnek közösen való legelőnyösebb értékesítésére hasson közre. Zöldségkivitelünk mióta a gyors tehervonatokat berendezték, folyton növekszik. A múlt évben kivitelünk hét millió korona volt. A zöldségtermelés nem tartozik a gazdasszonyok hatáskörébe, mert a termelés átlépte a háziszükséglet határait s nagyon kívánatos, hogy a gazdák minél nagyobb érdeklődéssel legyenek iránta. A zöldségek között elsőrendű jelentőséggel bír a zöld bab ! . . . A magyar kereskedelmi miniszter müncheni szaktudósítója, a múlt évben hosszabb hivatalos jelentést tett, amit én itt nem közölhetek, de annyit belőle jelzek, hogy megfelelő szervezés mellett mi is jelentős tért foglalhatnánk ez áru beviteli kereskedelmében. De a zöld babon kívül, megfelelő elhelyezésre találhatna a délnémetországi városokban elsősorban zöld paszuly, hüvelyes zöld borsó, saláta, petrezselyem és ugorka. Nagyban való eladásnál —a jelentés szerint — métermázsánként és átlag zöld babért 24—30, zöld borsóért 20, salátáért 16, petrezselyemért 30 márka és száz darab középnagyságú ugorkáért tíz márka árt lehet elérni. Zöldségáruk nagyban való eladásával foglalkozó délnémet cégek czímei megtudhatók a m. kir. kereskedelmi múzeumban. Mint fennebb is említem, a zöld bab az a termény, melyet kellő szervezet és üzleti megbizhatóság mellett Németország déli városaiban jó áron el tudhatnánk helyezni. Főleg arra kell törekednünk, hogy augusztus végén is tudjunk szállítani, midőn már a dél-német aszály miatt főleg az import látja el a piacot. A kivitelt és a termelés felkarolását a gazdasági egyleteknek kellene kezébe venni. E tekintetben dicsérendő példával megy elől a Szolnokdobokai Gazdasági Egylet. Az, hogy Erdélyben már augusztusban is nagy derek vannak, amik a konyhakerti termelvényeket tönkre teszik, ez nem akadály, mert a dér csak a völgyekbe ereszkedik ; a magasabb fekvésű földeket, jeléül a díszlőtszőlőnek, nem bántja. És így a zöld bab termelésével kísérletezni kell. A földmivelésügyi minisztérium gyümölcsészeti osztálya készséggel segíti abban a termelőket, hogy a külföldön legkeresettebb és legjobb áron értékesíthető zöld babból a szükséges vetőmagvakat a termelők beszerezhessék. Visszatérve a miniszter nyilatkozataira, a háziipar fejlesztésére gondot fordít , és arra is kiterjeszti figyelmét, hogy a háziipari termékeket értékesíteni lehessen. E czélból tárgyalásokat folytat arra való tényezőkkel. Hazánk túlnyomólag földműveléssel foglalkozó állam lévén, a mezőgazdasági termelésre nagy behatással van az adók kérdése. De azon azért nem csodálkozhatni, hogy a minisztererre nem terjeszkedett ki és elégségesnek tarta azt hangoztatni , hogy az adóreformnak különösen a kisebb exisztenciák megélhetésére kell a súlyt helyeznie. Minthogy az adókérdés csak az összes ágazatokra kiterjedőleg oldható meg helyesen és igazságosan ; másrészt, minthogy a pénzügyminisztériumban e tekintetben előkészítő munkálatok folynak , ennélfogva e kérdésben fölmenthette magát a miniszter attól, hogy részletezésbe menjen. Azt az eszmét, hogy az asszonyokat is fölvegyék a gazdasági földmívesiskolákba, nem helyeslé ugyan a miniszter, de szükségesnek tartá, hogy a nekik való gazdasági ismeretekre gyakorlati módon oktattassanak. Ilyenek a méhészet, selyemtenyészet,kertészkedés, zöldségtermelés, tejgazdaság, baromfitenyésztés. Az ilyen irányú tanfolyamokra eddig is sok nő jelentkezett és így az továbbra is fentartandó. A székely akció ügyében a fölszólalás alapja a székely kirendeltség jelentése és javaslata volt. Ez még nem programmja a miniszternek, előbb mint mondá, még ezt a javaslatot egy értekezlet fogja megvitatni és állást csak azután foglal. Nem ment e folyton annak taglalásába sem bele, hogy kell-e egy külön székelyföldi jelzálogintézet a meglevő nagy intézetek mellett, ezt a kérdést is majd az értekezleten vitatják meg. Majd rátért a miniszter a boritál adóra, helyesli annak leszállítását, foglalkozik a hús-sertés és baromfitenyésztéssel, a kazein-gyártás kérdésével is foglalkozik. A népiskolákra vonatkozó törvényjavaslat keretében a tanulók gazdasági irányú kiképzése megoldást fog nyerni, addig is a néptanítók részére szervezett gazdasági ismétlő tanfolyamok, a népies gazdasági téli előadások, végül a mintagazdaságok útján terjesztett gyakorlati ismeretek szolgálják a czélt. Szándéka különben a miniszternek, hogy a mezőgazdasági munkálatok szünetelése alatt a gazdasági tiszt- XXII. évfolyam. Sepsiszentgyörgy, péntek, 1904. junius 17. ---------*-------------—-a Szerkesztőségi iroda: Cepei-Szent-György, Létatér-utcza 6. szám, hot, a lap szellemi részét illető közlemények küldendók. Kéziratok varu adatnak vissza. fir: Hely hon házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . 20 korona. Félévi-. . . 10 korona. Negyedévre . . fi korona. nii-(loinényol dijii: 4 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 12 fillér. lúl. szám. 87. szám. •-----------------------------------a Kiadóhivatal: Jókai-mumita-részvény-társulat hovA az iliSsiUsi féartle is hirdetitek bérmentesen küldendők. Reklaturezték a lap kézbesítését illetőleg a megfelelő postahivatalhoz intézendők. Nyílttól- sora 30 fillér. A hirdetmények 3 nyilberok díja előre fizetendő. Bérmentatlan levelek nem fogadtatnak el.----------------------------------HU POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP.fegyesítik hetenként négyszer, hétfőn szerdán, pénteken fe szombaton. Pénzküldeményeknél czélszerűbben postautalványok használhatók. \ \----------- .1 ■ ■■i... I p ■I A „SZÉKELY NEMZET" TÁRCZÁJA Jókai a magyar szellem életében.*) Irta: Benthy Zsolt. Mikor tanszékemet 1882-ben elfoglaltam, egyetemi tanári működésem küszöbén az a szomoru kötelesség hárult reám, hogy tanítványaimnak Arany János halálát jelentsem. Ezen a helyen meg kellett élnem azt a napot is, mikor íme annak a nagy triásznak, mely a magyar költői szellem legmagasabb emelkedését, legigazabb kifejezését és legfényesebb dicsőségét képviseli,ol ő tagját, Jókai Mórt gyászoljuk. Jókai a tegnapi napon este kilencz óra után elhunyt. Az ő költői szelleme s ennek mindnyájunktól csodált tulajdonságai olyanok voltak, hogy talán elsősorban éppen fiatal lelkek, érzéseknek és képzeletüknek frisseségével a legfogékonyabbak irántuk. Jókait, költői érzésének nemességével és erejével, képzeletének tündéries, ragyogó játékaival, leleményének kifogyhatatlan gazdagságával, humorának eleven szeretetreméltóságával, önök legjobban érthetik. Ennek a költői szellemnek két vonása az, melyből a többi mind kifejezhető és megérthető. Ez a két vonás: magyarsága és ifjúsága. Magyarsága, a melynek személyiségében, munkáiban, egész pályáján tipikus képviselője volt, és ifjúsága, melynek frissesége, ereje, szeretetreméltósága, közvetlen melegsége hosszú pályáján sohasem lankadt, sohasem fogyott. Ezért mondom én, hogy Jókait, a költőt, önök, a magyar ifjúság élvezheti, értheti és ismerheti teljesen, tökéletesen. De Jókai történeti nagyságát, azt a feladatot, melyet ő a magyar közélet fejlődésében, a magyar irodalmi élet folyamában, politikai és költői eseményeink szolgálatában félszázadnál hosszabb idő alatt kifejtett, azt a szolgálatot mi, öregek, akik tanúi voltunk munkái közvetetlen benyomásának és hatásának, mi ismerjük csak teljes jelentőségében. Költői egyéniségének jellemzésébe, fejtegetésébe nem bocsátkozom a gyásznak ebben a korai órájában, de történeti jelentőségét egy pár vonással kötelességemnek tartom az önök szemei elé állítani. Melyik az a hely, melyet a magyar irodalomtörténet írója Jókainak juttatni köteles? Tudjuk azt, hogy a magyar nemzeti léleknek költői képe a maga mélységében és igazságában a mult évszázad közepén mi módon ől kik által lett teljessé. A lelkesedésnek szilaj erejét, az érzésnek és gondolatnak föltétlen szabadságát Petőfi fejezte ki. A szemlélet hűségét, a rajznak ezen alapuló plasztikai erejét a múlt hősi eszményeinek varázsát Aranynak köszönjük A magyar nép mesemondó kedvének, a magyar néplélek humoros felfogásának és hangulatának bevonása az irodalom lélektani tényezői közé: Jókaira várt és Jókaival köszöntött be. Ila nyelvét tekintjük is, mit látunk? Amint a magyar néplélek különböző vonásai e lángelmék által fonódnak be egy új magyar költészet szervezetébe, irodalmi fejlődésünk legdicsőségesebb korszakában , épp úgy azok a tényezők is, melyekkel a magyar nép ennek a maga lelki képének teljességéhez és tökéletességéhez hozzájárult, azok a nyelvi tényezők is az országnak különböző tájékairól folydogáltak össze. A kun nép magyar nyelve Petőfiben s a biharmegyei nép magyar nyelve Aranyban, a dunántúli nép magyar nyelvével teljesedett meg Jókai lángelméje által A dunántúli könnyen és enyhén omló s gyöngéd árnyalatokban talán a tiszainál gazdagabb magyar beszéddel egészítette ki Jókai azt az irodalmi nyelvet, amelyet talált. Ez a három lángelme nemcsak irodalmunk csúcspontján,költészetünknek uralkodó bérezen ragyog, hanem együtt, egyik a másikat kiegészítve, a legtalálóbb és legtermészetesebb, legegyszerűbb és legteljesebb képét szolgáltatja annak a magyar léleknek, mely szülte és ihlette őket. Jókairól bátran és habozás nélkül elmondhatjuk, hogy nincs egyetlen írónk, egyetlen költőnk, akinek gazdagabb szókincse volna, mint Jókainak. És nincs senki, a kinek tehetsége által a magyar költői nyelvnek gazdagsága, majdnem teljes szókincse minden irányú hatását oly mélyen, oly tökéletesen kifejtette volna, mint Jókai szelleme által, az ő ezerhangu költészetében. Petőfivel és Arannyal ennek a nagy korszaknak triászát alkotja, és elmondhatjuk,hogy ami a költői nyelv fölszabadítására, természetessé, egyszerűvé, zengőn és költőin magyarrá tételére nézve : Petőfi és Arany, ugyanaz a magyar elbeszélő prózának a nyelvére nézve: Jókai A legeredetibb költői szellemek bátor naivitásával és naiv bátorságával: új stilt teremtett. Hát tágabb körben, a magyar közélet mezején ki volt ő nekünk? Egy regényének, a Politikai divatoknak bevezetésében ő maga azt mondja, hogy amint a magyar költői, épp ugy a magyar magánéletnek minden körét százszoros és elszakíthatatlan kötelék fűzi a magyar közélethez. Ezt, a magyar költő és a magyar politikus közt irodalmunk kezdetétől fogva filelemmel kísérhető, szembetűnő köteléket, a legerősebbnek, a leghatározóbbnak mutatja Jókai pályája is. Nem a politikusról kívánok szólni, csak egy két rövid szóval az ő írói hatásának politikai jelentőségére mutatok rá. Még a negyvenes évei elején kezd írni: első novellájával Petőfi fülléptének évében nyer pályadíjat, még úgyszólván részt vesz a nemzetébresztés munkájában. Majd a vágtatva következő idők politikai föladataihoz képest dolgot kér Petőfi oldalán a nemzeti szellem fölgyújtásának munkájából. Azután a szomorú időkben talán ő az első és a legjelentékenyebb mindazok közt, kik a nemzeti lélek megtartásán dolgoztak. A magyar reformkor, a forradalmi kor és az önkényuralom kora történetének ez a három mozzanata, melyben az irodalomra óriási föladat várt s melyre nézve az irodalom mérhetetlen jelentőségű nemzeti föladatot töltött be. Előbb arról volt szó, hogy a nemzeti lélek fölébresztessék! Azután annak szüksége következett el, hogy a fölébredt nemzeti lélek fölgyújtassék ! Majd annak a szomorú szüksége állt előttünk, hogy ez a nemzeti lélek megtartassák magamagának. E három nagy, nemzet-etnikai feladatot három politikai, három költői nemzedék végezte; az idő termékeny méhe egymásután szülte meg fejlődő szellemének leghivatottabb képviselőit. De Jókainak e három nemzedék mindegyikének feladatában és munkájában része volt. A nemzeti léleknek e fejlődését végigkísérte, végigküzdötte. Harczolt még azokkal, akik ébresztették ; küzdött azokkal, akik felgyújtották, dolgozott azokkal, akik megtartották. Képzelete is a leghatalmasabb, legigazibb alkotásaiban ezt a nemzeti fejlődést követi végig. A magyar reformkornak nincs irodalmunkban, nincs költészetünkben oly gazdag, oly fényes, oly igaz költői képtára, mint amilyet Jókai regényei nyújtanak nekünk. Az ébredés első apostolai: az Eppur Bimoreban ; a régi magyar világ alkonya a Magyar nábobban; az újnak alakulása a Kárpáthy Zoltánban ; a forradalmi élet regényeinek egész sorozatában, a Politikai divatokban, Egy az Istenben, A kőszívű ember fiaiban ; az önkényuralom magyar élete pedig, valamennyi közt talán a legkitűnőbben: Az új földesúrban. Ebben a bűvös könyvben azt tanítja, hogy ez a föld alattunk és emlékeink mögöttünk erősebbek minden emberi erőszaknál. Hány magyar szembecsalt akkor könnyet és lángot ez a könyv ! Éppen akkor, a lenyűgzött, de szárnyát már emelgető közélet költői törekvésen, mely a nemzeti lélek megtartását tekintette feladatának, éppen ebben fejtette ki Jókai leghatalmasabb erejét. Az elnyomott magyarság, az üldözött nemzeti eszmények kultusza dolgában : senki nagyobb szolgálatot e nemzetnek és nemzeti művelődésünknek nem tett, mint Jókai, az ő magyar és nemes szellemének hódító erejével, rendületlen hitével, vonzó kedvességével és munkabírásának lankadatlan kitartásával. Utolsó gondolatai is e körül a fejődés körül jártak, melynek részeséül, költőjéül érezte magát. Alig egy órával halála előtt, talán utolsó szavaiul hallottam haldokló ágyán ezt a két nyilatkozatát: „Az Isten áldja meg a királyt!“ ás „Lesznek még nekünk vigabb napjaink is!“ Ezeket a szavakat hallottam tőle, végső estéjének alászálló homályában dadogó ajkairól. Mély megindulásom hangulatában, a haldokló szemeiben megcsillant sugártól vezetve, az ő édes anyjára és mindnyájunk édes anyjára, hazánkra vonatkozóknak értettem szavait, mintegy viszhangjául Kölcsey imádságának, aki víg esztendőt kér nemzetére! Ennek az elhozatalán, földerítésén munkálkodott ő is félszázadnál hosszabb időn át. .. Áldás emlékére 1 *) Bevezetés a Jókai Mór: Önmagáról czimü munkához. Ára fűzve 4 kor., bőrkötésben 6 kor. Kiadta a Franklin-Társulat.