Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-11-26 / 95. szám

Cenzurat. /. ALEMAN, 95. szám. Sft. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy, XXXIX. évfolyam. Szombat, 1921. november 26. Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki-u. 8. sz. Előfizetési árait: Egész évre_ 80 Lei Félévre......... 40 Lei Hegyed évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki­ u. 8. sz.) Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. —aaaBiiinwwi luawaiyn ii'miiii'iirn A földek bérértékének megállapítása. Az összeíró bizottságok és a községek figyelmébe! Amióta az új egyenes adótör­vény alapján a munkálatok meg­kezdődtek, egyetlen alkalmat sem mulasztottunk el, hogy olvasóink figyelmét a kérdés fontosságára felhívjuk. Ez idő szerint előtérben van az ingatlanok bérértékének meg­állapítása. Előtérben van azért, mert az értékmegállapító bizott­ságok működésüket megkezdet­ték és folytatják. Hogy mikép­pen, arról is szólunk. Távol áll tőlünk, hogy e kér­désben a szigorú tárgyilagosság határait átlépjük. Lapunk a köz­érdeket szolgálja s amilyen je­lentősnek tartja az állami érde­ket, éppen olyan nagyon szívén viseli az állam polgárainak ér­dekét. Ezt a kettőt egymással szembe nem is lehet állítani. Mert, ami érdekében áll az ál­lamnak, az érdeke az állam pol­gárainak is. Ezeket a szempontokat az egyenes adótörvény meghozatala alkalmával maga a törvényhozó­testület is mérlegelte és ezért ép­pen az ingatlanok bérértékének megállapításával az erre hivatott bizottság hatáskörét szigorú cau­­telákhoz kötötte. Azt mondja ugyanis a törvény: Az összeíró bizottság megjelöli a bérleti érté­ket.­­Ebből a célból az összeíró bizottság fel fogja használni a bérleti szerződéseket, előnyt ad­ván az újabbaknak, valamint a tulajdonátírási okmányokat is, figyelembe véve azt a középhasz­not, amelyet azon a vidéken a földbe fektetett pénz eredményez. A szerződési bérösszeg emeltetni vagy csökkentetni fog a szerint, ahogy a megállapodás egyik fél részére olyan terheket ró, amely törvény szerint a másikat terheli. Mindenesetre fog adatni minden pénzbeli vagy természetbeni já­rulék, amelyet a bérlő a bér felett tartozik szolgáltatni. Változási, tulajdoni vagy bérszerződés hiányában az összeíró bizott­ság maga fogja megállapítani a bérleti értéket, meghatározva hek­­táronként a közepes nyers hasz­not és levonván a közepes föld­művelési kiadásokat és haszno­kat­. A törvénynek ezt a rendel­kezését az értékmegállapító bizott­ságok helytelenül hajtják végre. És­pedig : nem veszik figyelembe, hogy az illető községben melyik az a legmagasabb bérösszeg, amit — mondjuk — az I. osztá­lyú szántóföldért tényleg fizetnek. Tudomásunk szerint — eltekintve, ha van is, figyelembe nem jöhető kevés kivételtől — a legmagasabb bérérték az az összeg, amit a kény­szerbérletekkel kapcsolatosan az agrárbizottság állapított meg. A törvény helyes értelmezése mel­lett semmiesetre sem lehet magasabb bérértéket megállapítani, mint ami­lyent az illető községre nézve az agrárbizottság meg­állapított. Nem­csak azért, mert ez felel meg leginkább az egyenes adótörvény most idézett rendelkezésének, amint ezt bárki is megállapít­hatja. Hanem és főképpen azért, mert a kényszerbérleteknél az öttagú agrárbizottság, melynél a legkiválóbb gazdasági szakértők voltak alkalmazva és amely éppen ebből következőleg az ingatlanok hozadékát elég gondosan és körül­tekintéssel mérlegelte, az általa meghatározott összeget tekintette bérleti értéknek. Már­pedig en­gedjen meg nekünk minden ille­tékes tényező, akármikép is ve­gyük a dolgot, egy bizonyos és pedig az, hogy az agrárbizottság, (ugyancsak állami testület), mégis csak értett úgy a mezőgazdaság­hoz, mint a most működő össze­író bizottságok. Emellett az agrár­bizottságok a bérleti érték tekin­tetében felebbezhetetlen ítélete­ket is hoztak ebben a kérdésben. Az előrebocsátottakból még azt a megállapítást is levonjuk, hogy azért sem lehet magasabb összeget venni az adózás szem­pontjából, mint a kényszerbérleti összeg, mert maga az állam sem értékelheti az ugyanolyan minő­ségű földet az adózás szempont­jából máskép, mint a kényszer­­­ bérlet szempontjából. Mert hiszen nagyon furcsa volna, ha az ál­lam adózó polgárának azt m­on­­daná, hogy ezt a földet kényszer­­­­bérletben veszem tőled és fizetek neked ezért 80 lej bért, ezt a másik, ugyanakkora és ugyan­olyan földet pedig megadózom és ezért megállapítok érte 250 lej bért. Ezek mellett nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni — mindenütt utalunk a törvény idé­zett rendelkezésére, — hogy ha ott, ahol az ingatlanok egy része tényleg kényszerbérletbe van adva, a kényszerbérlet alól men­tesült ugyanolyan minőségű föl­dekre, az értékmegállapító bizott­ság más és pedig magasabb bér­­értéket vesz fel, ez az adózás technikája szempontjából olyan zavarokat fog előidézni, hogy azoknak eltüntetése céljából még a magasabb érték mellett meg­állapított adót is mind el fogja az állam költeni. Abból indultunk ki, hogy eze­ket és ezeken kívül még egy rakás más irányadó szempontot, mint amilyenek a helyi talaj-, munkásviszonyok, éghajlat, idő­járás stb., a bizottságok nem a törvény intencióinak­ megfelelően mérlegelik. Mert ha így volna, akkor nem állapítanának meg holdanként 200—250 lej bérérté­ket. Igaz az is, hogy a bérértékek megállapítása ellen tömeges egyéni felebbezést nyújtanak be. De ez nem elég az üdvösségre. Az egyéni felebbezéseknek a végső sorsa az, hogy ha a pénzügymi­niszter 20 nap alatt nem nyilat­kozik azokra, annyi mintha nem is felebbezett volna. És éppen erre akarjuk mi, akik a törvényt is­merjük, felhívni a figyelmet, hogy a bérérték megállapításának meg­változtatása iránt a törvény VI. szakasza értelmében a községi taná­csok (képviselőtestületek) a pénzügy­­­miniszterhez fordulhatnak. Ha te­hát az előbbiek szerint a bizott­ságok a bérértéket hibásan ál­lapították meg, jöjjenek össze a községi képviselőtestületek és a törvényes jogukat gyakorolva, kérjék a bérérték megváltozta­tását. Ezek után még az Erdélyi Gazdasági Egylethez is van egy kérésünk. Gyűjtse össze és ál­lítson egybe egy statisztikát ar­ról, hogy melyik vidéken mek­kora bérértéket állapítottak meg. És­pedig úgy Erdélyre, mint a régi királyságra nézve. Kérésünk értelme az,­­hogy lássuk és hasonlítsuk egybe az ugyanolyan gazdasági feltételek mellett megállapított bérértéket; lássuk azt is, hogy a kedvezőbb gazdasági feltételek, mint jobb , föld, jobb éghajlat, kedvezőbb­­ munkásviszonyok mellett megál­­­lapított bérérték hogyan néz ki? ! Andrássy és Rakovszky a parlamentben. Érdekes ülése volt mult pén­­t­­eken a mentelmi bizottságnak Budapesten. Ezen az ülésen hall­gatták ki Andrássyt, Rakovszkyit, Sigray Antal grófot, ki Nyugat­­magyarország főkormánybiztosa volt és Beniczky Ödön volt bel­ügyminisztert. Az ülésnek az adott külső ér­dekességet, hogy Andrássyék le­tartóztatásban vannak a király­­puccs miatt s igy elsősorban ar­ról volt szó, hogy a fogházból ho­gyan vigyék őket a parlamentbe. A mentelmi bizottság elnöke , Rutkafalvy Miklós kijelentette, ne sajnálja a fáradságot és tekintse meg vétel­kötelezettség nélkül női- és férfi divatcikkekben, szövetekben, női- és férfi fehérneműekben, ha­risnyákban stb. dúsan felszerelt raktárunkat Ha Brassóba jár, KLEIN JÓZSEF * FIA B­rassó, ZE Kolostor-u­tca (a rom. kad­x. templommal szemb­en.) Beg-olcsoToTo napi árak! Szolid kiszolgálás !

Next