Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)
1921-11-26 / 95. szám
Cenzurat. /. ALEMAN, 95. szám. Sft. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy, XXXIX. évfolyam. Szombat, 1921. november 26. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki-u. 8. sz. Előfizetési árait: Egész évre_ 80 Lei Félévre......... 40 Lei Hegyed évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki u. 8. sz.) Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. —aaaBiiinwwi luawaiyn ii'miiii'iirn A földek bérértékének megállapítása. Az összeíró bizottságok és a községek figyelmébe! Amióta az új egyenes adótörvény alapján a munkálatok megkezdődtek, egyetlen alkalmat sem mulasztottunk el, hogy olvasóink figyelmét a kérdés fontosságára felhívjuk. Ez idő szerint előtérben van az ingatlanok bérértékének megállapítása. Előtérben van azért, mert az értékmegállapító bizottságok működésüket megkezdették és folytatják. Hogy miképpen, arról is szólunk. Távol áll tőlünk, hogy e kérdésben a szigorú tárgyilagosság határait átlépjük. Lapunk a közérdeket szolgálja s amilyen jelentősnek tartja az állami érdeket, éppen olyan nagyon szívén viseli az állam polgárainak érdekét. Ezt a kettőt egymással szembe nem is lehet állítani. Mert, ami érdekében áll az államnak, az érdeke az állam polgárainak is. Ezeket a szempontokat az egyenes adótörvény meghozatala alkalmával maga a törvényhozótestület is mérlegelte és ezért éppen az ingatlanok bérértékének megállapításával az erre hivatott bizottság hatáskörét szigorú cautelákhoz kötötte. Azt mondja ugyanis a törvény: Az összeíró bizottság megjelöli a bérleti értéket.Ebből a célból az összeíró bizottság fel fogja használni a bérleti szerződéseket, előnyt adván az újabbaknak, valamint a tulajdonátírási okmányokat is, figyelembe véve azt a középhasznot, amelyet azon a vidéken a földbe fektetett pénz eredményez. A szerződési bérösszeg emeltetni vagy csökkentetni fog a szerint, ahogy a megállapodás egyik fél részére olyan terheket ró, amely törvény szerint a másikat terheli. Mindenesetre fog adatni minden pénzbeli vagy természetbeni járulék, amelyet a bérlő a bér felett tartozik szolgáltatni. Változási, tulajdoni vagy bérszerződés hiányában az összeíró bizottság maga fogja megállapítani a bérleti értéket, meghatározva hektáronként a közepes nyers hasznot és levonván a közepes földművelési kiadásokat és hasznokat. A törvénynek ezt a rendelkezését az értékmegállapító bizottságok helytelenül hajtják végre. Éspedig : nem veszik figyelembe, hogy az illető községben melyik az a legmagasabb bérösszeg, amit — mondjuk — az I. osztályú szántóföldért tényleg fizetnek. Tudomásunk szerint — eltekintve, ha van is, figyelembe nem jöhető kevés kivételtől — a legmagasabb bérérték az az összeg, amit a kényszerbérletekkel kapcsolatosan az agrárbizottság állapított meg. A törvény helyes értelmezése mellett semmiesetre sem lehet magasabb bérértéket megállapítani, mint amilyent az illető községre nézve az agrárbizottság megállapított. Nemcsak azért, mert ez felel meg leginkább az egyenes adótörvény most idézett rendelkezésének, amint ezt bárki is megállapíthatja. Hanem és főképpen azért, mert a kényszerbérleteknél az öttagú agrárbizottság, melynél a legkiválóbb gazdasági szakértők voltak alkalmazva és amely éppen ebből következőleg az ingatlanok hozadékát elég gondosan és körültekintéssel mérlegelte, az általa meghatározott összeget tekintette bérleti értéknek. Márpedig engedjen meg nekünk minden illetékes tényező, akármikép is vegyük a dolgot, egy bizonyos és pedig az, hogy az agrárbizottság, (ugyancsak állami testület), mégis csak értett úgy a mezőgazdasághoz, mint a most működő összeíró bizottságok. Emellett az agrárbizottságok a bérleti érték tekintetében felebbezhetetlen ítéleteket is hoztak ebben a kérdésben. Az előrebocsátottakból még azt a megállapítást is levonjuk, hogy azért sem lehet magasabb összeget venni az adózás szempontjából, mint a kényszerbérleti összeg, mert maga az állam sem értékelheti az ugyanolyan minőségű földet az adózás szempontjából máskép, mint a kényszer bérlet szempontjából. Mert hiszen nagyon furcsa volna, ha az állam adózó polgárának azt mondaná, hogy ezt a földet kényszerbérletben veszem tőled és fizetek neked ezért 80 lej bért, ezt a másik, ugyanakkora és ugyanolyan földet pedig megadózom és ezért megállapítok érte 250 lej bért. Ezek mellett nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni — mindenütt utalunk a törvény idézett rendelkezésére, — hogy ha ott, ahol az ingatlanok egy része tényleg kényszerbérletbe van adva, a kényszerbérlet alól mentesült ugyanolyan minőségű földekre, az értékmegállapító bizottság más és pedig magasabb bérértéket vesz fel, ez az adózás technikája szempontjából olyan zavarokat fog előidézni, hogy azoknak eltüntetése céljából még a magasabb érték mellett megállapított adót is mind el fogja az állam költeni. Abból indultunk ki, hogy ezeket és ezeken kívül még egy rakás más irányadó szempontot, mint amilyenek a helyi talaj-, munkásviszonyok, éghajlat, időjárás stb., a bizottságok nem a törvény intencióinak megfelelően mérlegelik. Mert ha így volna, akkor nem állapítanának meg holdanként 200—250 lej bérértéket. Igaz az is, hogy a bérértékek megállapítása ellen tömeges egyéni felebbezést nyújtanak be. De ez nem elég az üdvösségre. Az egyéni felebbezéseknek a végső sorsa az, hogy ha a pénzügyminiszter 20 nap alatt nem nyilatkozik azokra, annyi mintha nem is felebbezett volna. És éppen erre akarjuk mi, akik a törvényt ismerjük, felhívni a figyelmet, hogy a bérérték megállapításának megváltoztatása iránt a törvény VI. szakasza értelmében a községi tanácsok (képviselőtestületek) a pénzügyminiszterhez fordulhatnak. Ha tehát az előbbiek szerint a bizottságok a bérértéket hibásan állapították meg, jöjjenek össze a községi képviselőtestületek és a törvényes jogukat gyakorolva, kérjék a bérérték megváltoztatását. Ezek után még az Erdélyi Gazdasági Egylethez is van egy kérésünk. Gyűjtse össze és állítson egybe egy statisztikát arról, hogy melyik vidéken mekkora bérértéket állapítottak meg. Éspedig úgy Erdélyre, mint a régi királyságra nézve. Kérésünk értelme az,hogy lássuk és hasonlítsuk egybe az ugyanolyan gazdasági feltételek mellett megállapított bérértéket; lássuk azt is, hogy a kedvezőbb gazdasági feltételek, mint jobb , föld, jobb éghajlat, kedvezőbb munkásviszonyok mellett megállapított bérérték hogyan néz ki? ! Andrássy és Rakovszky a parlamentben. Érdekes ülése volt mult pénteken a mentelmi bizottságnak Budapesten. Ezen az ülésen hallgatták ki Andrássyt, Rakovszkyit, Sigray Antal grófot, ki Nyugatmagyarország főkormánybiztosa volt és Beniczky Ödön volt belügyminisztert. Az ülésnek az adott külső érdekességet, hogy Andrássyék letartóztatásban vannak a királypuccs miatt s igy elsősorban arról volt szó, hogy a fogházból hogyan vigyék őket a parlamentbe. A mentelmi bizottság elnöke , Rutkafalvy Miklós kijelentette, ne sajnálja a fáradságot és tekintse meg vételkötelezettség nélkül női- és férfi divatcikkekben, szövetekben, női- és férfi fehérneműekben, harisnyákban stb. dúsan felszerelt raktárunkat Ha Brassóba jár, KLEIN JÓZSEF * FIA Brassó, ZE Kolostor-utca (a rom. kadx. templommal szemben.) Beg-olcsoToTo napi árak! Szolid kiszolgálás !