Székelyföld, 2005 (9. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

Kerényi Ferenc: Egy „furcsa vitézi versezet” 63 februárjában tudósította a szerzőt, hogy „ez ugyancsak megkerült a haramiák maradványiból”, s miután (most már óvatosságból) lemásol­tatta, Debrecenbe küldhette az eredetit. Arra is van adatunk, hogy Sárközy egyidejűleg felajánlotta: kiadás esetén szívesen megjelöli azokat a vaskosabb kitételeket, amelyeket enyhíteni ajánlana, teendő „a világ gustusának valamit”. Csokonai 1802 februárjában (ismét Komáromban járva) hirdette meg újabb munkáinak három füzetre tervezett kiadását, a harmadik tartal­mazta volna - Kleistr fordítását (A tavasz) és a Lilla-ciklust követően - a Vitéz Dorottyát. Ezért készült az első, korábban már idézett cenzori jelentés, Schwarzl Ferencé is Komáromban. Ebben a hivatkozott modell-probléma mellett szintén szó esett a „mocskos experessziók” enyhítéséről. A kéziratot és a cenzori véleményt Kultsár István, ez idő tájt a Festetics-család nevelője továbbította Pestről a Debrecenbe visszatért Csokonainak, 1803 áprilisában. Kultsár elolvasta a kezén megfordult művet és egyetértett (immár harmadikként) az átsimítás­­sal: „...mestersége és szépségei megmaradhatnának azoknak eltörlésé­vel, melyek a cenzúrán fennakasztották.” A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában a K. 667. jelzeten őrzött kézirat (nagyobb részt idegen kéz másolata, kisebb hányadában autog­­ráf) azonos ezzel a cenzúrapéldánnyal. A Dorottya végül (kiadástörténete máig sem tisztázott minden részletében) 1804-ben jelent meg Nagyváradon, Gottlieb Antal nyom­dájában, kb. harminc kisebb-nagyobb változtatással a kézirathoz ké­pest. Vonatkozóan ismerjük a nyomda korrektorának és egyik nyom­dászának közös, 1803. december 16-i levelét, amelyben közvetlenül a cenzúrázás után, de a nyomtatás megkezdése előtt Debrecenből áthív­ták a (betegen fekvő) költőt, hogy személyesen hajtsa végre a kívánt javításokat. Erre nem kerülhetett sor, ezért a korrigálás munkáját Illés Takács Károly katolikus pap végezte el a szerző helyett. így válik érthetővé, miért panaszkodott Csokonai 1804 júliusában, megküldve Kazinczy Ferencnek a tiszteletpéldányt, hogy a Dorottya „a cenzúra miatt, vagyis inkább a korrektúra által nagyon megroncsoltatott...” A javítások egy része mechanikus: a katolikus egyházi szertartásokon alkalmazott „baldakin” helyére mindenütt „diván” került. (Erről ve­zényli Dorottya a csatát.) A többi, mintegy kéttucatnyi módosítás kivétel nélkül a diákosan szabadszájú, erotikus humor enyhítését

Next