Székelyhon, 2019. május (1. évfolyam, 81-101. szám)
2019-05-20 / 93. szám
VID MŰVELŐDÉS 2019. MÁJUS 20., HÉTFŐ Élő múzeumok Székelyföldön Együttműködnek, de egyéni sajátosságaikat is erősítik a székelyföldi közgyűjtemények A székelyföldi múzeumok nem a vetélytársat látják egymásban, inkább összehangolt stratégia mentén tevékenykednének úgy, hogy közben kidomborítják egyéni sajátosságaikat. A közgyűjtemények vezetői abban bíznak, hogy eljön az idő, amikor a turista érdemesnek tartja mindegyiket végiglátogatni, tudván, hogy az egyes helyszíneken más-más értéket vagy megközelítést talál. BÍRÓ BLANKA A székelyföldi múzeumok vezetői egyetértenek abban, hogy fejleszteni kell a kapcsolathálót, összehangolni a kiállítási stratégiát, együtt megjelenni a kiállítási és a műkincspiacon, ugyanakkor közös frontot kialakítva ráirányítani a kultúrpolitika figyelmét a közgyűjtemények finanszírozásának fontosságára, hiszen ezek nemcsak őrzik, hanem be is mutatják a kulturális örökséget. Az illetékesek bizakodók, úgy vélik, ma már nincsenek magukra hagyva, miután sikerült bekapcsolódniuk a Kárpát-medencei szakmai hálózatba, amely számukra a „fősodor”. Csíki Székely Múzeum: népszerű nagy kiállítások A Csíki Székely Múzeum egy 17-18. századi műemlék épületben, a nemrég felújított Mikó-várban működik. A Csíkszeredai múzeum székhelye, megközelíthetősége, hétvégi nyitvatartása, kiállítási kínálata egyaránt erősségnek számít. Idén huszonöt teremben állandó és időszakos kiállításokkal várják a bel- és külföldről érkező látogatókat - sorolta megkeresésünkre Gyarmati Zsolt társadalomtörténész, aki tizenhat éve áll a közgyűjtemény élén. Kifejtette, néprajzi kiállításukkal a ferences könyves kultúra és a szakrális örökség terén kínálnak látnivalót, míg a filmvetítős-beöltözős vártörténeti kiállításuk igazi attrakciónak minősül, ugyanis az egyik teremben a vár 17. századi kútjának mélyére lehet nézni, majd egy 18. századi osztrák tiszti konyha hétköznapjaiba nyerhet betekintést a látogató. Az élményt saját készítésű filmek és korabeli hangulatot árasztó, felölthető, kézbe vehető kellékek teszik teljessé. Az igazgató ugyanakkor kiemelte a tavaly megnyílt várostörténeti kiállításukat, amely a maga műfajában, terjedelmében egyedülállónak tekinthető Erdélyben. Hét teremben a székelyek letelepedésétől az 1989-es változásokig követhető végig a város és környékének történelme. Állandó kiállításaik mellett gyűjteményeikre is büszkék. Arra törekednek, hogy „a műtárgy jól érezze magát a Csíki Székely Múzeum raktáraiban”, ezért székelyföldi viszonylatban korszerű tárolási infrastruktúra kiépítését kezdték el felkészült restaurátorok közreműködésével. További fontos teendőként Gyarmati Zsolt a belső kommunikáció javítását emelte ki, szerinte még megoldandó feladat a normális munkahangulat megteremtése, illetve a különböző szabályzatok kidolgozása, alkalmazása, valamint a műtárgyállomány digitális nyilvántartása. „A székelyföldi múzeumok melynek keretében az állatvilág megjelenítését lehet majd tanulmányozni a mester festményein. A honfoglalás korába kalauzolnak el idén A Csíki Székely Múzeum széles körű ismertségét kétségkívül az igen népszerű nagy kiállítások határozták meg, idézte fel az igazgató. 2007-ben mutatták be a Munkácsy-kiállítást, menedzserek feladata a kapcsolatháló érintkezési pontjainak meghatározása, ezek fejlesztése, továbbá a kiállítási stratégia összehangolása. Igazgatókként rendszeresen egyeztetünk, közös szakmai anyagokat dolgozunk ki, vándorkiállításokat szervezünk. Olyan értékeket hozunk Székelyföldre, közvetítünk a látogatók felé, amelyek az esztétikai és tudományos ismeretek mellett élményt is jelentenek az embereknek” - összegezte Gyarmati Zsolt. Rámutatott, saját időszakos kiállításaik cseréje mellett magyarországi partnerekkel működnek együtt. Olyan rangos intézmények kiállításait hozták már el Székelyföldre, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum vagy a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Székely Nemzeti Múzeum: saját értékeikre helyezik a hangsúlyt Az 1875-ben alapított sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Székelyföld „legöregebb” múzeuma, ezért elsőrendű kötelességüknek saját értékes tárgyaik rendbetételét és közönség elé tárását tekintik. „Ez számunkra mindent felülír” - szögezte le Vargha Mihály múzeumigazgató. A szobrászművész-muzeológus tizenkét éve vezeti a háromszéki közgyűjteményt, és örömmel sorolja, hogy az elmúlt időszakban szakszerűen restaurálták a félévezredes Apor-kódexet, a múzeum egyik legértékesebb kincsét, felújították a zabolai szárnyas oltárt, hazahozták Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúját, illetve Benczédi Székely István könyvritkaságnak számimind vegyes profilú intézmények, sajátosságuk a gyűjtőkörük jellemzőiben rejlik. Ami nálunk különleges, az mindenképpen a csíksomlyói ferences rend régi könyvállománya, a kézisajtó és a nyomdai eszközök. Több mint 150 ősnyomtatványt őrzünk, ezek 1500 előtt nyomtatott könyvek” - részletezte Gyarmati Zsolt. Hozzátette, rendkívül gazdag néprajzi anyaggal rendelkeznek, köztük a széles körben ismert csíki festékesek, a népi textíliák jellemző darabjai. Képzőművészeti gyűjteményük legfontosabb részét a híres csíki festőhármas, Nagy István, Márton Ferenc és Nagy Imre alkotásai képezik. A Csíkszeredához tartozó Zsögöd városrészben látogatható egyébként Nagy Imre festőművész szülőháza és az általa megálmodott, még életében megnyitott képtár. A Csíkszeredai múzeum ehhez kapcsolódóan idén egy egészen különleges tematikájú kiállítással jelentkezik, azt követően pedig sorra rendezték meg a nemzeti kultúra, identitás fontos részét bemutató képzőművészeti tárlatokat, például a nagybányai festészetet, Rippl-Rónai, Csontváry vagy Aba Novák művészetét. Az idei év nagyobb lélegzetű kiállítását novemberben nyitják meg. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeummal és a miskolci Herman Ottó Múzeummal közös szakmai együttműködés keretében honfoglaló vezéreink tárgyi kultúráját mutatják be, a Kárpát-medence legjelentősebb honfoglalás kori temetője régészeti feltárásának eredményét. Arc- és sírrekonstrukciók, fegyverek, ékszerek, filmek segítségével kalauzolják el a látogatókat egy rég letűnt izgalmas világba, fogalmazott a Csíkszeredai közgyűjtemény vezetője. Gyarmati arra is kitért, hogy a székelyföldi múzeumok szoros szakmai együttműködése több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. „A Múzeum. Erdélyi magyar szakmai szervezetekkel is folyamatosan kapcsolatban állnak, így az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, a régészeti Posta Béla Egyesülettel, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvánnyal vagy a Kriza János Néprajzi Társasággal. Rendszeresen részt vesznek magyarországi képzéseken, konferenciákon, és pályázatok útján jelentős anyagi támogatásokat kapnak intézményeik. Gyarmati Zsolt elmondta, a Csíki Székely Múzeum látogatottsága székelyföldi viszonylatban magasnak mondható. Évente átlagosan 30-35 ezer látogatót fogadnak, nagyobb kiállítások alkalmával ez a szám ötvenezer fölé emelkedik. Rendkívül népszerű volt a Munkácsy- (62 ezer) és a Csontváry-tárlat (42 ezer). A magyarországi múzeumlátogatók mellett a belföldről érkező turisták száma is évről évre erősödő tendenciát mutat, tette hozzá az igazgató. Jó Krónikáját. A sepsiszentgyörgyi múzeum egyik erőssége - és ebben is különbözik a többi székelyföldi közgyűjteménytől -, hogy épületét kifejezetten erre a célra tervezte Kós Károly, alaposan tanulmányozva a funkciókat, a londoni British Museumot véve alapul. Papírra vetett, lerajzolt elképzeléseiből nem minden valósult meg az építéskor, ám az elmúlt években ezt pótolták, hogy kiteljesedhessen Erdély egyik legszebb szecessziós épülete, így elkészült a homlokzatra a mozaikcímer. A székelyföldi múzeumok vezetői úgy vélik, ma már nincsenek magukra hagyva, miután sikerült bekapcsolódniuk a Kárpátmedencei szakmai hálózatba, amely számukra a „fősodor” KORÁBBI FELVÉTEL: BARABÁS ÁKOS