Székelyhon, 2019. május (1. évfolyam, 81-101. szám)

2019-05-20 / 93. szám

VI­D MŰVELŐDÉS 2019. MÁJUS 20., HÉTFŐ Élő múzeumok Székelyföldön Együttműködnek, de egyéni sajátosságaikat is erősítik a székelyföldi közgyűjtemények­ ­ A székelyföldi múzeumok nem a vetélytársat látják egymásban, inkább összehangolt stratégia mentén tevékenykednének úgy, hogy közben kidomborítják egyéni sajátosságaikat. A közgyűjtemények vezetői abban bíznak, hogy eljön az idő, amikor a turista érdemesnek tartja mindegyi­ket végiglátogatni, tudván, hogy az egyes helyszíneken más-más értéket vagy megközelítést talál. BÍRÓ BLANKA A székelyföldi múzeumok ve­zetői egyetértenek abban, hogy fejleszteni kell a kap­csolathálót, összehangolni a kiál­lítási stratégiát, együtt megjelenni a kiállítási és a műkincspiacon, ugyanakkor közös frontot kialakítva ráirányítani a kultúrpolitika figyel­mét a közgyűjtemények finanszíro­zásának fontosságára, hiszen ezek nemcsak őrzik, hanem be is mutat­ják a kulturális örökséget. Az illeté­kesek bizakodók, úgy vélik, ma már nincsenek magukra hagyva, miután sikerült bekapcsolódniuk a Kár­pát-medencei szakmai hálózatba, amely számukra a „fősodor”. Csíki Székely Múzeum: népszerű nagy kiállítások A Csíki Székely Múzeum egy 17-18. századi műemlék épületben, a nem­rég felújított Mikó-várban működik. A Csíkszeredai múzeum székhelye, megközelíthetősége, hétvégi nyitva­­tartása, kiállítási kínálata egyaránt erősségnek számít. Idén huszonöt teremben állandó és időszakos kiál­lításokkal várják a bel- és külföldről érkező látogatókat - sorolta megke­resésünkre Gyarmati Zsolt társada­lomtörténész, aki tizenhat éve áll a közgyűjtemény élén. Kifejtette, néprajzi kiállításukkal a ferences könyves kultúra és a szakrális örök­ség terén kínálnak látnivalót, míg a filmvetítős-beöltözős vártörténeti kiállításuk igazi attrakciónak mi­nősül, ugyanis az egyik teremben a vár 17. századi kútjának mélyére lehet nézni, majd egy 18. századi osztrák tiszti konyha hétköznapja­iba nyerhet betekintést a látogató. Az élményt saját készítésű filmek és korabeli hangulatot árasztó, felölt­­hető, kézbe vehető kellékek teszik teljessé. Az igazgató ugyanakkor kiemelte a tavaly megnyílt várostör­téneti kiállításukat, amely a maga műfajában, terjedelmében egyedül­állónak tekinthető Erdélyben. Hét teremben a székelyek letelepedésé­től az 1989-es változásokig követ­hető végig a város és környékének történelme. Állandó kiállításaik mellett gyűjteményeikre is büszkék. Arra törekednek, hogy „a műtárgy jól érezze magát a Csíki Székely Múzeum raktáraiban”, ezért szé­kelyföldi viszonylatban korszerű tárolási infrastruktúra kiépítését kezdték el felkészült restaurátorok közreműködésével. További fontos teendőként Gyar­mati Zsolt a belső kommunikáció javítását emelte ki, szerinte még megoldandó feladat a normális munkahangulat megteremtése, il­letve a különböző szabályzatok ki­dolgozása, alkalmazása, valamint a műtárgyállomány digitális nyilván­tartása. „A székelyföldi múzeumok melynek keretében az állatvilág megjelenítését lehet majd tanulmá­nyozni a mester festményein. A honfoglalás korába kalauzolnak el idén A Csíki Székely Múzeum széles körű ismertségét kétségkívül az igen nép­szerű nagy kiállítások határozták meg, idézte fel az igazgató. 2007-ben mutatták be a Munkácsy-kiállítást, menedzserek feladata a kapcsolat­­háló érintkezési pontjainak megha­tározása, ezek fejlesztése, továbbá a kiállítási stratégia összehangolása. Igazgatókként rendszeresen egyez­tetünk, közös szakmai anyagokat dolgozunk ki, vándorkiállításokat szervezünk. Olyan értékeket ho­zunk Székelyföldre, közvetítünk a látogatók felé, amelyek az esztétikai és tudományos ismeretek mellett élményt is jelentenek az emberek­nek” - összegezte Gyarmati Zsolt. Rámutatott, saját időszakos kiállí­tásaik cseréje mellett magyarorszá­gi partnerekkel működnek együtt. Olyan rangos intézmények kiállí­tásait hozták már el Székelyföldre, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum vagy a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Székely Nemzeti Múzeum: saját értékeikre helyezik a hangsúlyt Az 1875-ben alapított sepsiszent­györgyi Székely Nemzeti Múzeum Székelyföld „legöregebb” múzeuma, ezért elsőrendű kötelességüknek sa­ját értékes tárgyaik rendbetételét és közönség elé tárását tekintik. „Ez számunkra mindent felülír” - szö­gezte le Vargha Mihály múzeumigaz­gató. A szobrászművész-muzeológus tizenkét éve vezeti a háromszéki közgyűjteményt, és örömmel sorol­ja, hogy az elmúlt időszakban szak­szerűen restaurálták a félévezredes Apor-kódexet, a múzeum egyik legértékesebb kincsét, felújították a zabolai szárnyas oltárt, hazahozták Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúját, illetve Benczédi Székely István könyvritkaságnak számi­mind vegyes profilú intézmények, sajátosságuk a gyűjtőkörük jellem­zőiben rejlik. Ami nálunk különle­ges, az mindenképpen a csíksomlyói ferences rend régi könyvállománya, a kézisajtó és a nyomdai eszközök. Több mint 150 ősnyomtatványt őr­­zünk, ezek 1500 előtt nyomtatott könyvek” - részletezte Gyarmati Zsolt. Hozzátette, rendkívül gazdag néprajzi anyaggal rendelkeznek, köztük a széles körben ismert csíki festékesek, a népi textíliák jellemző darabjai. Képzőművészeti gyűjte­ményük legfontosabb részét a híres csíki festőhármas, Nagy István, Már­ton Ferenc és Nagy Imre alkotásai képezik. A Csíkszeredához tartozó Zsögöd városrészben látogatható egyébként Nagy Imre festőművész szülőháza és az általa megálmodott, még életében megnyitott képtár. A Csíkszeredai múzeum ehhez kapcso­lódóan idén egy egészen különleges tematikájú kiállítással jelentkezik, azt követően pedig sorra rendezték meg a nemzeti kultúra, identitás fon­tos részét bemutató képzőművészeti tárlatokat, például a nagybányai festészetet, Rippl-Rónai, Csontváry vagy Aba Novák művészetét. Az idei év nagyobb lélegzetű kiállítását no­vemberben nyitják meg. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeummal és a miskolci Herman Ottó Múzeummal közös szakmai együttműködés ke­retében honfoglaló vezéreink tárgyi kultúráját mutatják be, a Kárpát-me­dence legjelentősebb honfoglalás kori temetője régészeti feltárásának eredményét. Arc- és sírrekonstruk­ciók, fegyverek, ékszerek, filmek se­gítségével kalauzolják el a látogató­kat egy rég letűnt izgalmas világba, fogalmazott a Csíkszeredai közgyűj­temény vezetője. Gyarmati arra is kitért, hogy a székelyföldi múzeumok szoros szak­mai együttműködése több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. „A Múzeum. Erdélyi magyar szakmai szervezetekkel is folyamatosan kap­csolatban állnak, így az Erdélyi Mú­zeum-Egyesülettel, a régészeti Posta Béla Egyesülettel, az Entz Géza Mű­velődéstörténeti Alapítvánnyal vagy a Kriza János Néprajzi Társasággal. Rendszeresen részt vesznek ma­gyarországi képzéseken, konferen­ciákon, és pályázatok útján jelentős anyagi támogatásokat kapnak intéz­ményeik. Gyarmati Zsolt elmondta, a Csíki Székely Múzeum látogatottsága szé­kelyföldi viszonylatban magasnak mondható. Évente átlagosan 30-35 ezer látogatót fogadnak, nagyobb kiállítások alkalmával ez a szám ötvenezer fölé emelkedik. Rendkí­vül népszerű volt a Munkácsy- (62 ezer) és a Csontváry-tárlat (42 ezer). A magyarországi múzeumlátogatók mellett a belföldről érkező turisták száma is évről évre erősödő tenden­ciát mutat, tette hozzá az igazgató. Jó Krónikáját. A sepsiszentgyörgyi múzeum egyik erőssége - és ebben is különbözik a többi székelyföldi közgyűjteménytől -, hogy épületét kifejezetten erre a célra tervezte Kós Károly, alaposan tanulmányozva a funkciókat, a londoni British Museu­­mot véve alapul. Papírra vetett, le­rajzolt elképzeléseiből nem minden valósult meg az építéskor, ám az elmúlt években ezt pótolták, hogy kiteljesedhessen Erdély egyik leg­szebb szecessziós épülete, így elké­szült a homlokzatra a mozaikcímer. A székelyföldi múzeumok vezetői úgy vélik, ma már nincsenek magukra hagyva, miután sikerült bekapcsolódniuk a Kárpát­medencei szakmai hálózatba, amely számukra a „fősodor” KORÁBBI FELVÉTEL: BARABÁS ÁKOS

Next