Székesfehérvár és Vidéke, 1896. július-december (24. évfolyam, 77-154. szám)

1896-07-02 / 77. szám

­ A budapesti távirati irodákkal való összeköttetésünk révén minden az ország­ban és a külföldön történt eseményekről a budapesti lapokkal egy időben tudósít­hatjuk olvasóinkat. Különös figyelmet fognak fordítani közgazdasági rovatunkra, melynek veze­tésére első rangú szakerőt sikerült meg­nyerni. Egyúttal felhívjuk a közönség figyel­mét a­­Szerkesztői üzenetek“ czímű rova­tunkra, a­melyben olvasóink és előfizetőink minden kérdésére és tudakozódására kész­séggel szolgálunk felvilágosítással. Ezen kívül még egy fontos újításra hívjuk fel a közönség figyelmét. Daczára annak, hogy lapunk hetenkint csak háromszor jelenik meg a nap ese­­ményeit folytatólagosan fogjuk tárgyalni, úgy hogy annak a ki a „Székesfehérvár és és Vidéke"-t járatra nem szükséges fő­­városi napilapot tartania, mert lapunkban minden napnak politikai, társadalmi és köz­­gazdasági híranyagát megtalálja. Különös gondot fogunk fordítani a tárcza rovatra, a­melynek több elsőrangú budapesti írót sikerült megnyernünk. „A nevelőnő“ czímű regény­be vég­ződvén, mai számunkban egy rendkívül érdekes olasz regénynek közlését kezdjük meg. Ennek az új regénynek czíme: „A szerelem hatalma.“ Mindezek daczára lapunk előfizetési ára marad a régi, sőt az egyenként való elárusításban lapunk árát 8 król, 6 krra szállítottuk le. Lapunk megjelenését is sikerült sza­bályoznunk. Ezentúl a „Székesfehér­nál, — Delfináné volt egészen. Nem tágított mellőle, mint a kutya, a­melyik nem akar sza­badulni, mint a bútor, a­mely azon a helyen marad, a­hova tették. — A leány nem szerette, njakát harapdálva, őszintén meg is mondotta ezt neki. De hát mit ért mindezzel ? Luciano ez ővé volt, mintha így lett volna rendelve mintha babát ejtette volna meg. A leány tartózkodás nélkül egyre pénzt kér tőle, mintha természetes volna, hogy az csak a ő számára való. a­mikor aztán megkapta, mit kért, megvetéssel szórta a pamlag alá, a fiók mögé. Gyönyörűsége telt abban, hogy a pénzt szólja, a férfi pedig mosolygott: vagyona rom­ján és boldog volt. Delfina nem csalta meg, dehogy! Ahhoz, hogy megcsalja, szeretnie is kellett volna, hogy hazudjék neki, igazat is kellett volna mondania valaha. Nem. Delfina nem csalta meg, szüksé­gesnek se tartotta, hogy megcsalja. Titkolózás nélkül tartott más szeretőt, sok más szeretőt. Mikor Luciano kábultal, dadogva, szemre­hányással illette, a vállát vonta. Luciano ott hagyta ; három napig kószált mind a bolond a leány házatája körül s közben egyre esködözött, hogy sose teszi oda be a lábát És mégis visszament és alázatosan bocsána­tért könyörgött A leány mosolygott rajta. Lelkében mélyen megvetette azért a gyávaságért, gúnyosan mo­vár és Vidéken kedden, csütörtökön és szombaton délután 6 órakor jelenik meg. Helybeli előfizetőink a lapot este 8 óráig, vidéki előfizetőink pedig másnap a dél­előtti órákban már kézhez kapják a lapot. Ezek után bizalomal kérjük olvasóin­kat előfizetésük megújítására. SZÉKESFEHÉRVÁR és VIDÉKE. Előfizetési árak: Egész évre...................................8 frt. Fél évre..........................................4 frt. Negyed évre....................................2 frt Egyes szám ára 6 kr. Kapható a szivartőzsdékben. Kiadóhivatal: Klökner Péter cs. és kir. udv. könyvkeres­kedése Székesfehérváron, hová az előfizetések küldendők és a­hol a hirdetések felvétetnek. Telefon II. sz. Tisztelettel a »Székesfehérvár és Vidéke” szerkesztősége. Mezőgazdasági hitel. Mindjárt e programm megjelenésekor kije­lentettük, hogy annak összes teljesíthető pontjai részben már teljesítve vannak, részben pedig fel vannak véve a kormány programmjába és közeli megoldásukat várják Ily gyors elintézés elé tekint az agrár­programm legfontosabb pontja. A mezőgazda­­sági hitel megteremtése és annak szervezése már a jövő hónap folyamán ténynyé fog válni, anél­kül, hogy a kormányra a legcsekélyebb nyomást kellett volna gyakorolni. Egy jól szervezett mező­gazdasági hitelintézet létesítése a jelenlegi kor­mány program­jának egyik előkelő pontját ké­pezi és erre vonatkozólag elvállalt kötelezettségét a c­éltudatos támogatás által, melyben a nem­rég alapított agrár- és járadékbankot részesíti, minden irányban teljesíti is a kormány. A mezőgazdasági hitel megteremtéséhez két út volt nyitva. Mezőgazdasági hitelszövetkezetet lehetett létesíteni, vagy a mezőgazdák elfogad­­ványait zálogjoggal kellett felruházni, amint ez Oroszországban történt. Mezőgazdasági hitel­­szövetkezet alapítása határozottan a kedvezőbb megoldás, mert ennek a szükséges kész eszközök kielégítőbb mértékben állnak rendelkezésére és mert az orosz eljárással a magyar hitelinté­zeteket semmi esetre sem lehetett arra buzdítani hogy a mezőgazdáknak hitelt nyújtsanak. A magyar mezőgazdaság követelményeinél megfelelőleg végre elhatározta a m­a­g­y a agrár- és járadékbank, egy mező­gazdasági hitelegyesület alapítását. 6 egyesület július 20-án alakul meg és azokat alapelveket alkalmazza a mezőgazdasági hit­ügyre nézve, melyek a már létező, a keresked hitelszükségleteit szolgáló hitelegyletekben is jól beváltak. A mezőgazdasági hitelegyesület ok­ váltóhitelt fog engedélyezni tagjainak és e mel­­lett kiköthető az 5 év alatti visszafizetés. A ka­matláb egyelőre 51/4°/0 lesz és hogy ennek lehető állandóság biztosíttassák, kötvények kibocsátása terveztetik. A hitelegyesület ügyeit saját választ­mánya vezeti és a hitel engedélyezés egy külön bizottság utján történik, mely fele részben az tisztátlanságtól megittasult, bolonddá lett, vad bolonddá, a ki óhajtja a halált, de gyáva arra, hogy megölje magát. Egyik estén mégis nekibá­torodott s kijelentette neki: — Nincsen már pénzem! — Holnap sem lesz? — Nem lesz se holnap, se soha! — Hát akkor isten veled! Luciano elment. Egy hétig nem látta a le­ányt. Azt tanácsolták, hogy utazzék Amerikába. Bucsúzásra beszólt Delfinához. — Elutazol ? kérdezte a leány kissé sá­padtan — El. — Nem szeretsz már ? — Nem ! Kemény hajthatatlan volt a hangja. A leány elhallgatott. Csak az utazást megelőző héten találkoztak. Delfina ideges, izgatott volt. Mindent össze­tört, a­mi kezébe akadt. Heves, izgatott, durva jelenetek fordultak elő közöttük: Luciano gya­­lázta, a leány pedig behunyta szemét és a kezét tördelte. Az elutazás reggelén csöndben váltak el, elbúcsúztak, de kezet se szorítottak. Mikor Luciano a lépcsőhöz ért, a leány utánya rohant eltorzult arc­c­al, vadul mint a tigris . . Székesfehérvár, július 2. A magyar agráriusok egy választási prog­­rammot dolgoztak ki és küldtek szét, amely Programm nyolcz fő- és majdnem ötven alpont­ban adja elő az agráriusok kívánalmait, párt­­politikai kérdéseket nem érint és a képviselők pártállására nincs tekintettel, de bizonyos irány­ban mégis kötelezi őket. A magyar nagybirtok és az egyházpolitikai ellenz­ék, a szabadelvűség és a kis- és közép­birtok természetes esküdt ellen­ségei akarják itt hamis eszközökkel a választási reklám dobot verni és a legsajátabb czéljaik számára prozelitákat szerezni, de találni — re­méljük, — majd csak a saját kisded körükben fognak, Bolygott, mintha előre látta volna ezt, mintha természetes volna, hogy a dolog így esett. Luciano lehunyta a szemét, hogy semmit se lásson , ott készült Delfina körül, egyre kerül­gette. Lelkét átjárta a féltésnek kínos gyönyö­rűsége, az a minden fájdalomnál maróbb gyöt­relem. Kegyetlen, kegyetlen betegség. Becstelen volt már ő is. Annak a leánynak gyalázata be­lepte az ő életét is, ellepett mindent, bemocskolt mindent, besározott mindent. Anyját a bánat lassanként megölte, húga ki se mozdult szobá­jából; ritkán látta csak őket s akkor is el­fogultan, sápadtan, kényes szemmel állott meg előttük. Azok szeretetükben reá hagytak mindent és még csak szemrehányással sem illették. Mikor kilépett a kapun, föllélegzett, meg­könnyebbült s rohanva, gyönyörű­séggel vetette magát a hívogató örvénybe. Barátai lemosolyog­tak azzal a bizonyos baráti mosolygással, az urak nem fogadták be maguk közé: undorodtak tőle, mint a dögvészestől elszigetelő réteg kép­ződött körülötte. Majd hogy pénz dolgában is megszorult, elriadtak tőle barátai és ismerősei is. Vagyona elpusztult, elúszott. Lucianot olyan kin és gyönyörűség fogta el, mint azt, a­ki érzi a megsemmisülést és a reménységnek végső szálába kapaszkodik. Egyre jobban vonta Delik­a ; dicsőségének tartotta, hogy szolgálhatja, bebur­kolózott a sárral, a mely a leányt körülvette, a * Gyámoltalanul úszkált a szív a vértől pi­ros folyadékban: nyomról-nyomra hatolt beléje egy tőrnek a begye

Next