Székesfehérvári Hirlap, 1910 (15. évfolyam, 14-157. szám)
1910-02-02 / 14. szám
FELESE SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS TÓTH ARTUR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL SAS-UTCA 2. TELEFON: 73. POLITIKAI LAP. MEGJELENIK : SZERDA. PÉNTEK és VASÁRNAP. 14 szám. 1910. Február 2. Szerda. XV évfolyam. Előfizetés I évre = 16 korona. v. évre = 8 korona. — V. évre = 4 korona. — Egyes szám ára 12 fillér. — Hirdetések árszabás szerint: f.lilEUll HlCYlItnUE! ESIK IS 1 HIÚ t B IPA 8 T t I IT i WI | I AZ ÚJ IPARISKOLA FELAVATÁSA. Nagyobb szabású ünnepség keretében, január 30-án délelőtt volt az új ipariskola megnyitása. Elöljáróban megragadjuk az alkalmat, hogy magáról az épületről néhány sorban megemlékezzünk. A maga nemében egyszerű modern építmény, minden hivalkodó stílus nélkül. De bennünket nem is annyira a külső csín, mint inkább az iskolai célra szánt belső berendezés érdekel. Van benne 4 tanterem, 5 rajzosztály, szertár, igazgatói iroda, tanítói terem, Inas-otthon, szolgalakás és ami leginkább díszére válik a szép tágas, higiénikus tornacsarnok. A szertár dúsan felszerelve és gyönyörű, példás rendben elrendezve mindazon kívánalmakkal, melyek a szakirányú oktatás érdekében szükségesek. A tantermek világosak, nagy űrtartalmúak, úgy a szellőzése, valamint a tisztogatása alkalmasan eszközölhető. Átlag elmondható, hogy a helyiségek között egy sincs, melyet kellő napfény ne érne. Ezt még a tornacsarnokról is elmondhatjuk, mely eleddig mostoha gyermeke szokott lenni az iskoláknak. A fűtés központi gőz-fűtés, s a helyiségekből villamos izzófény világítás van Az épület udvara meglehetős kircu «? aSzf?s!tb!2rkz"\!a-i4i/1»I - rt-r V. Nagy, magas falakkal van körülvéve, maga is egy helyiség benyomását teszi. Az udvar imént említett hátránya vonja maga után, hogy a tornázás úgy télen, mint az őszi-tavaszi hónapokban kizárólag csak a tornacsarnokban eszközölhető. És ha tekintete vesszük még, hogy a belvárosi elemi fiúiskola is az új helyiségben lesz elhelyezve, úgy fenmaradt továbbra is az a nagy kérdőjel, mely a tanulókat az óraközi szórakozás kényelmeitől megfosztotta. De mindezeket egybefoglalva meg lehet állapítani, hogy az épület a modern pedagógia követelményeinek nagyon is megfelel, s hogy a maga nemében mint ilyen, első városunkban, melyre Székesfehérvár valóban büszke lehet. E kis preludium után pedig térjünk a felavatóünnepségre. Ez két részből állt, illetve a felavatóünnepséget megelőzte az iparos-inasiskola rom. kát, vallású tanulói részére beszerzett egyházi zászló megszentelése után tartott ünnepség. Az iparostanulók az ipariskola régi helyiségéből d. e. fél 9 órakor az iskola felügyelő-bizottsága és az ipartestület elöljáróságának kisérete mellett a papnevelőintézeti templomba vonult, hol dr. Prohászka Ottokár megyéspüspök misét mondott. A csendes mise végeztével pedig gyönyörű egyházi beszédet tartott, mely után megszentelte az új zászlót. A zászlóanyai tisztséget dr. Saára Gyuláné, polgármesterünk kedves neje töltötte be. Az egyházi ténykedést követte az ipariskola új helyiségében lefolyt ünnepség, melyen a tanulók szavaltak, s a Székesfehérvári Polgári dalkör dalárdája is közreműködött. Csipkés Gyula, ipariskolai tanító különösen ezen alkalomra egy mély eszmemenetű, színesen szárnyaló ünnepi ódát írt a zászlóanyához. Az ünnepi ódát Lakner József ipariskolai tanuló adta. A tanulók részéről külön-külön egy-egy tanuló mondott köszönetet dr. Prohászka Ottokár megyéspüspöknek és dr. Saára Gyuláné zászlóanyának. Ez ünnepség után nyomban kezdetét vette a tulajdonképeni felavató-ünnepség, melyet dr. Saára Gyula polgármester, mint az iparostanonciskolai bizottság elnöke nyitott meg. Utánna Pauch Rafael ipariskolai igazgató ismertette az épület létesülésének történetét. Hosszú, de mindvégig érdekes és figyelmet lekötő előadásban kronologikus sorrendben sorolja fel azokat az akadályokat és nehézségeket, melyek az új épület eszméjének megszületése pillanatától a dohogy, pedagógia kriptából való kiköltözködésig felmerültek. Beszéde szakaszainak refrénje odairányult, hogy dr. Saára Gyula polgármester érdemeit öregbítse néhány dicsérő aláhúzással, mert ő volt az, aki időt, fáradságot és áldozatkészséget nem ismerve az akadályokat az útból elhárította. De osztoznatik-e dicsőségben maga az igazgató, Pausch Rafael is, aki rajongó munkaszeretettel csüngött az épület létesítésének eszméjén, az ernyedő erőket szinte emberfeletti szorgalommal galvanizálta, s hogy már a tanév derekán lakhatóvá lett, az az ő érdemére íródik. Ez utóbb mondottak ugyan nem voltak benn az igazgató előadásában, de szükségesnek tartották honorálni vele azt a nagy energiát, melyet dr. Laára Gyula és Pausch Rafael munkássága karöltve kifejtett. Az igazgató beszéde után Say Ferenc ipartestületi elnök az iparosok nevében köszönetet mondott a városnak és az államnak az épületre hozott áldozataikért. Majd Léber Károly iparos-tanuló mondott köszönetet mindazoknak, akik az épület létesítésén fáradoztak. Belajerpcon ír Saára Gyula polgármester átadta az épületet rendeltetésének. A tanács és a hatólg nevében dr. Kerekes Lajos város, főjegyző útíte azt al. ■ A felavató-ünnepség lefolyása után a tágas tornacsarnokot zsúfolásig megtöltő közönség az épület helyiségeit, s az iparos tanulók rajzkiálltását tekintette meg, mely utóbbi fényes bizonyítéka annak, hogy az áldozat, melyet az állam és a város az épület létesítésére hozott, busásan meghozza a kamatokat, mert e rajzkiállítás, mely egymaga is érdemes a megtekintésére, büszkesége lehetne a legfelsőbb iskoláknak is. A felavatási ünnepséget déli 1 órakor dr. Saára Gyula polgármester és neje vendégszerető asztalánál pazar tiszlakoma követte, melyen a fentieken kívül résztvettek dr. báró Manndorff Géza, városunk orsz. gyűl. képviselője, K. Horváth István belvárosi esperesplébános, Zalai Mihály ciszt. főgimnáziumi igazgató, dr. Czapáry László iskolaszéki elnök, Matskássy Rózsa felsőbb leányiskolai igazgatónő, Schaller Flóris kir. tanfelügyelő, Reé István rendőrfőkapitány, dr. Kerekes Lajos főjegyző, Winkler Vilmos főmérnök, dr. Holly Géza városi biz. tag, Naszályi József iparfelügyelő, Say Ferenc építész, Szirbek József el. iskolai igazgató, Pausch Rafael iparinasiskolai igazgató és Fröschl Ferenc, az új épület épitővállalkozója, ~ ■■■•■' ~ - -~c-~ -■ — . .... , — —-- ........ KÖZGYŰLÉS A VÁROSNÁL. Székes fehérvár szab. kir. város törvényhatósági bizottsága január 31-én d. u. 3 órakor tartotta rendes havi közgyűlését dr. Saára Gyula polgármester elnökletével. A közgyűlés kettős kiúját a császári kormány iránt megnyilatkozó ellenszenv és a 34.000 koronás államsegély képezte és mindkét esetben a leghelyesebb álláspont jutott érvényre. A császári kormány védője gyanánt egyetlenegy egyén jelentkezett dr. Steiner Jákó személyében. A városi tanács azon javaslata mellett, hogy a császári kormány (alább jelzendő) beköszöntője egész egyszerűen tudomásul vétessék, összesen 9-en (kilencen) álltak fel, míg Nagy Ignácnak a császári kormányt elítélő — két szóból álló, de mindent magában foglaló — indítványát óriási többséggel, viharos éljenzéssel fogadták el. A közgyűlés lefolyása A jövő havi közgyűlés napja február 28 ára tűzetett ki. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek dr. Holly Géza és Kaltenecker Márton. Az elnöklő polgármester elsősorban üdvözli az új biz. tagokat, másodsorban indítványozza, hogy a cs. és kir. 69 ik gyalogezred jubileuma alkalmával az ezredparancsnokság meghívójára a város üdvözlő átirattal válaszoljon és végre Vogl Alajos nyug. belvárosi kántor elhunyta fölött a közgyűlés fejezze ki a jegyzőkönyvileg részvétét. Az indítványok elfogadtattak. Felolvastatott gróf Khuen-Héderváry Károly beköszöntő leirata, melyben tudatja, hogy miniszterelnöknek neveztetett ki és azon várakozásának (!) ad kifejezést, hogy őt és társait feladatinak (!) megoldásában (!) a város támogatni fogja. (Zaj, gúnyos közbeszólások, nevetés, lehurrogás.) A tanács a leirat tudomásul vételét javasolja. Nagy Ignác feláll és igy szól: A leirat első részét én is tudomásul veszem, a másik részéhez pedig csak azt az egyetlenegy mondatot indítványozom : a város támogatni nem fogja ! (Zajos helyeslés és éljenzés.) Dr. Steiner Jákó nagy zaj és nevetés közepette, rosszabb okoskodó önlölgéssel próbálja a császári kor ,éi az épremesz imparlamentárisfia de azért ez meg az, a választói reform, mint szocialista, azután meg amaz éremez, szónem fogadja el Nagy Ignác iditványát. Nyomban le is cáfolta mondókáját dr. Holly Géza, aki igen helyesen fejtette ki, hogy a császári kormány a képviselőház elnapolása által az alkotmánytalan erőszak lejtőjére lépett. Szavait átalános helyeslés kísérte. Szavazásra kerülvén a sor, Nagy Ignác indítványa óriási többséggel fogadtatott el. A tanács indítványa mellett csak kilencen szavaztak. Ezzel véget ért a császári kormány beköszöntő leiratának méltatása. Fanta Károlynak betegsége miatt a kért egy havi szabadság megadatott. A közgyűlés kimondta, hogy Miskolc város átiratához képest ezentúl küldöttségileg fogja magát képviseltetni az aradi október 6-ki gyászünnepségen. A 34.000 koronás államsegély mikénti felosztása tárgyában, amint már megírtuk, a városi tanács dr. Kerekes Lajos főjegyző által kidolgozott elaborátum alapján és többrendbeli módosításával egy egészen helyes előterjesztést tett, mely fölött harmadfél órai vita indult meg egy csomó indítvány kíséretében. Egymásután szólaltak fel Farkasdy Dezső, Hübner Károly, dr. Vermes Mihály, dr. Borchert Jenő (aki az egész vitát üres szalmacséplésnek nevezte és azt indítványozta, hogy a fölösleg pénzt adják egy új városház építésére), dr. Holly Géza, Gerő Jakab, miközben a folytonos zajongás miatt az elnöklő polgármester nem győzött eleget csöngetni, sőt egy izben a közgyűlés menetét 5 percre fel is függesztette. Végre a sok zárszó, kérdés feltevés stbi után két név szerinti szavazással a kiküldött szűkebb körű bizottság javaslatát 39 szavazattal 25 szavazat ellenében mellőzték, ellenben 42 szavazattal 14 szavazat ellenében elfogadták Gerő Jakab indítványát, mely a tanácséval azonos, azzal a különbséggel, hogy a pénzösszeg folyósítása nem a házipénztár, hanem a segélyösszeg terhére történjék. Még afölött is szavaztak, hogy a segélyösszeg február 1 én folyósíttassék el — de a közgyűlés két szavazat ellenében, tehát majdnem egyhangúlag úgy határozott, hogy majd csak akkor, ha a tanácsi felosztási tervezet jóváhagyatik. Erre ismét 5 perc szünet következett. A tárgysorozat többi pontjai gyorsan peregtek le, melyek közül többet már ismertettünk lapunkban.