Székesfehérvári Hirlap, 1910 (15. évfolyam, 14-157. szám)

1910-02-02 / 14. szám

FELESE SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS TÓTH ARTUR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL SAS-UTCA 2. TELEFON: 73. POLITIKAI LAP. MEGJELENIK :­ SZERDA. PÉNTEK és VASÁRNAP. 14 szám. 1910. Február 2. Szerda. XV évfolyam. Előfizetés I évre = 16 korona. v. évre = 8 korona. — V. évre = 4 korona. — Egyes szám ára 12 fillér. — Hirdetések árszabás szerint: f.lilEUll HlCYlItnUE! ESIK IS 1 HIÚ t B IPA 8 T t I IT i WI | I AZ ÚJ IPARISKOLA FEL­AVATÁSA. Nagyobb szabású ünnepség keretében, január 30-án délelőtt volt az új ipariskola megnyitása. Elöljáróban megragadjuk az alkalmat, hogy magáról az épü­letről néhány sorban megemlékezzünk. A maga ne­mében egyszerű modern építmény, minden hival­kodó stílus nélkül. De bennünket nem is annyira a külső csín, mint inkább az iskolai célra szánt belső berendezés érdekel. Van benne 4 tanterem, 5 rajzosztály, szertár, igazgatói iroda, tanítói­ terem, Inas-ott­hon, szolgalakás és a­mi leginkább díszére válik a szép tágas, higiénikus tornacsarnok. A szer­tár dúsan felszerelve és gyönyörű, példás rendben elrendezve mindazon kívánalmakkal, melyek a szak­irányú oktatás érdekében szükségesek. A tantermek világosak, nagy űrtartalmúak, úgy a szellőzése, valamint a tisztogatása alkalmasan eszközölhető. Átlag elmondható, hogy a helyiségek között egy sincs, melyet kellő napfény ne érne. Ezt még a tornacsarnokról is elmondhatjuk, mely eleddig mos­toha gyermeke szokott lenni az iskoláknak. A fű­tés központi gőz-fűtés, s a helyiségekből villamos izzófény világítás van Az épület udvara meglehetős kircu «? aSzf?s!tb!2rkz"\!a-i4i/1»I - rt-r­­ V. Nagy, magas falakkal van körülvéve, maga is egy helyiség benyomását teszi. Az udvar imént említett hátránya vonja maga után, hogy a torná­­zás úgy télen, mint az őszi-tavaszi hónapokban ki­zárólag csak a tornacsarnokban eszközölhető. És ha tekinte­te vesszük még, hogy a belvárosi elemi fiúiskola is az új helyiségben lesz elhelyezve, úgy fenmaradt továbbra is az a nagy kérdőjel, mely a tanulókat az óraközi szórakozás kényelmeitől meg­fosztotta. De mindezeket egybefoglalva meg lehet állapítani, hogy az épület a modern pedagógia kö­vetelményeinek nagyon is megfelel, s hogy a maga nemében mint ilyen, első városunkban, melyre Szé­kesfehérvár valóban büszke lehet. E kis preludium után pedig térjünk a felavató­ünnepségre. Ez két részből állt, illetve a felavató­­ünnepséget megelőzte az iparos-inasiskola rom. kát, vallású tanulói részére beszerzett egyházi zászló megszentelése után tartott ünnepség. Az iparos­tanulók az ipariskola régi helyiségéből d. e. fél 9 órakor az iskola felügyelő-bizottsága és az ipartes­­tület elöljáróságának kisérete mellett a papnevelő­­intézeti templomba vonult, hol dr. Prohászka Otto­kár megyéspüspök misét mondott. A csendes mise végeztével pedig gyönyörű egyházi beszédet tar­tott, mely után megszentelte az új zászlót. A zászló­anyai tisztséget dr. Saára Gyuláné, polgármesterünk kedves neje töltötte be. Az egyházi ténykedést kö­vette az ipariskola új helyiségében lefolyt ünnep­ség, melyen a tanulók szavaltak, s a Székesfehér­vári Polgári dalkör dalárdája is közreműködött. Csip­kés Gyula, ipariskolai tanító különösen ezen alka­lomra egy mély eszmemenetű, színesen szárnyaló ünnepi ódát írt a zászlóanyához. Az ünnepi ódát Lakner József ipariskolai tanuló adta. A tanulók ré­széről külön-külön egy-egy tanuló mondott köszönetet dr. Prohászka Ottokár megyéspüspöknek és dr. Saára Gyuláné zászlóanyának. Ez ünnepség után nyomban kezdetét vette a tulajdonképeni felavató-ünnepség, melyet dr. Saára Gyula polgármester, mint az iparostanonciskolai bizottság elnöke nyitott meg. Utánna Pau­ch Ra­fael ipariskolai igazgató ismertette az épület létesü­­lésének történetét. Hosszú, de mindvégig érdekes és figyelmet lekötő előadásban kronologikus sor­rendben sorolja fel azokat az akadályokat és nehéz­ségeket, melyek az új épület eszméjének megszü­letése pillanatától a dohogy, pedagógia kriptából való k­iköltözködésig felmerültek. Beszéde szakaszai­nak refrénje odairányult, hogy dr. Saára Gyula pol­gármester érdemeit öregbítse néhány dicsérő alá­húzással, mert ő volt az, aki időt, fáradságot és áldozatkészséget nem ismerve az akadályokat az útból elhárította. De osztozn­atik-e dicsőségben maga az igazgató, Pausch Rafael is, aki rajongó munkasze­retettel csüngött az épület létesítésének eszméjén, az ernyedő erőket szinte emberfeletti szorgalommal galvanizálta, s hogy már a tanév derekán lakhatóvá lett, az az ő érdemére íródik. Ez utóbb mondottak ugyan nem voltak benn az igazgató előadásában, de szükségesnek tartották honorálni vele azt a nagy energiát, melyet dr. Laára Gyula és Pausch Rafael munkássága karöltve kifejtett. Az igazgató beszéde után Say Ferenc ipar­­testületi elnök az iparosok nevében köszönetet mon­dott a városnak és az államnak az épületre hozott áldozataikért. Majd Léber Károly iparos-tanuló mon­dott köszönetet mindazoknak, akik az épület léte­sítésén fáradoztak. Belajerpco­­n ír Saára Gyula pol­gármester átadta az épületet rendeltetésének. A ta­nács és a hatólg nevében dr. Kerekes Lajos vá­­ros, főjegyző útíte azt al. ■ A felavató-ünnepség lefolyása után a tágas tornacsarnokot zsúfolásig megtöltő közönség az épület helyiségeit, s az iparos tanulók rajzkiálltá­­sát tekintette m­eg, mely utóbbi fényes bizonyítéka annak, hogy az áldozat, melyet az állam és a város az épület létesítésére hozott, busásan meghozza a kamatokat, mert e rajzkiállítás, mely egymaga is érdemes a megtekintésére, büszkesége lehetne a leg­felsőbb iskoláknak is. A felavatási ünnepséget déli 1 órakor dr. Saára Gyula polgármester és neje vendégszerető asztalá­nál pazar t­iszlakoma követte, melyen a fentieken kívül résztvettek dr. báró Manndorff Géza, városunk orsz. gyűl. képviselője, K. Horváth István belvárosi esperesplébános, Zalai Mihály ciszt. főgimnáziumi igazgató, dr. Czapáry László iskolaszéki elnök, Mats­­kássy Rózsa felsőbb leányiskolai igazgatónő, Schal­­ler Flóris kir. tanfelügyelő, Reé István rendőrfőka­pitány, dr. Kerekes Lajos főjegyző, Winkler Vilmos főmérnök, dr. Holly Géza városi biz. tag, Naszályi József iparfelügyelő, Say Ferenc építész, Szirbek József el. iskolai igazgató, Pausch Rafael iparinas­­iskolai igazgató és Fröschl Ferenc, az új épület épitővállalkozója, ~ ■■■•■' ~ - -~c-~ -■ — . .... , — —-- ........ KÖZGYŰLÉS A VÁROSNÁL. Székes­­­ fehérvár szab. kir. város törvényhatósági bizottsága január 31-én d. u. 3 órakor tartotta rendes havi közgyűlését dr. Saára Gyula polgármester elnökleté­vel. A közgyűlés kettős kiúját a császári kormány iránt megnyilatkozó ellenszenv és a 34.000 koronás államsegély képezte és mindkét esetben a leghelye­sebb álláspont jutott érvényre. A császári kormány védője gyanánt egyetlenegy egyén jelentkezett dr. Steiner Jákó személyében. A városi tanács azon ja­vaslata mellett, hogy a császári kormány (alább jel­­­zendő) beköszöntője egész egyszerűen tudomásul vétessék, összesen 9-en (kilencen) álltak fel, míg Nagy Ignácnak a császári kormányt elítélő — két szóból álló, de mindent magában foglaló — indít­ványát óriási többséggel, viharos éljenzéssel fogad­ták el. A közgyűlés lefolyása­­ A jövő havi közgyűlés napja február 28 ára tűzetett ki. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek dr. Holly Géza és Kaltenecker Márton. Az elnöklő polgármester elsősorban üdvözli az új biz. tagokat, másodsorban indítványozza, hogy a cs. és kir. 69 ik gyalogezred jubileuma alkalmával az ezredparancsnokság meghívójára a város üdvözlő átirattal válaszoljon és végre Vogl Alajos nyug. belvárosi kántor elhunyta fölött a közgyűlés fejezze ki a jegyzőkönyvileg részvétét. Az indítványok el­fogadtattak. Felolvastatott gróf Khuen-Héderváry Károly beköszöntő leirata, melyben tudatja, hogy miniszter­­elnöknek neveztetett ki és­­ azon várakozásának (!) ad kifejezést, hogy őt és társait feladatinak (!) meg­oldásában (!) a város támogatni fogja. (Zaj, gúnyos közbeszólások, nevetés, lehurrogás.) A tanács a leirat tudomásul vételét javasolja. Nagy Ignác feláll és igy szól: A leirat első részét én is tudomásul veszem, a másik részéhez pedig csak azt az egyetlenegy mondatot indítványozom : a város támogatni nem fogja ! (Zajos helyeslés és éljenzés.) Dr. Steiner Jákó nagy zaj és nevetés kö­­zepette, rosszabb okoskodó­ ö­nlölgéssel próbálja a császári kor ,éi az éprem­es­z imparlamentáris­­fia de azért ez meg az, a választói reform,­­ mint szocialista, azután meg amaz ér­emez, szó­­nem fogadja el Nagy Ignác i­ditványát. Nyom­ban le is cáfolta mondókáját dr. Holly Géza, aki igen helyesen fejtette ki, hogy a császári kormány a képviselőház elnapolása által az alkotmánytalan erőszak lejtőjére lépett. Szavait átalános helyeslés kísérte. Szavazásra kerülvén a sor, Nagy Ignác in­dítványa óriási többséggel fogadtatott el. A tanács indítványa mellett csak kilencen szavaztak. Ezzel véget ért a császári kormány beköszöntő leiratának méltatása. Fanta Károlynak betegsége miatt a kért egy havi szabadság megadatott. A közgyűlés kimondta, hogy Miskolc város átiratához képest ezentúl küldöttségileg fogja magát képviseltetni az aradi október 6-ki gyászünnepségen. A 34.000 koronás államsegély mikénti felosz­tása tárgyában, amint már megírtuk, a városi tanács dr. Kerekes Lajos főjegyző által kidolgozott elabo­­rátum alapján és többrendbeli módosításával egy egészen helyes előterjesztést tett, mely fölött har­madfél órai vita indult meg egy csomó indítvány kíséretében. Egymásután szólaltak fel Farkasdy Dezső, Hübner Károly, dr. Vermes Mihály, dr. Borchert Jenő (aki az egész vitát üres szalmacséplésnek ne­vezte és azt indítványozta, hogy a fölösleg pénzt adják egy új városház építésére), dr. Holly Géza, Gerő Jakab, miközben a folytonos zajongás miatt az elnöklő polgármester nem győzött eleget csön­getni, sőt egy izben a közgyűlés menetét 5 percre fel is függesztette. Végre a sok zárszó, kérdés fel­tevés stbi után két név szerinti szavazással a kikül­dött szűkebb körű bizottság javaslatát 39 szavazattal 25 szavazat ellenében mellőzték, ellenben 42 szava­zattal 14 szavazat ellenében elfogadták Gerő Jakab indítványát, mely a tanácséval azonos, azzal a kü­lönbséggel, hogy a pénzösszeg folyósítása nem a házipénztár, hanem a segélyösszeg terhére történjék. Még afölött is szavaztak, hogy a segélyösszeg feb­ruár 1 én folyósíttassék e­l — de a közgyűlés két szavazat ellenében, tehát majdnem egyhangúlag úgy határozott, hogy majd csak akkor, ha a tanácsi fel­osztási tervezet jóváhagyatik. Erre ismét 5 perc szünet következett. A tárgysorozat többi pontjai gyorsan peregtek le, melyek közül többet már ismertettünk lapunkban.

Next