Szepesi Hiradó, 1936 (74. évfolyam, 1-50. szám)
1936-01-04 / 1. szám
használata eng. 21971/VI. P. 1922. Feladó hivatal: Sd. Nová’Ve ÉS KIADÓHIVATAL: MASARYK-SOR 57. SZÁM. Telefon: 50. AZ ÖSSZES KÉZIRATOK E CÍMRE KÜLDENDŐK. a szepesi magyarság? politikai hetilapja. -7 . _ Főszerkesztő: KŐSZEGHY ELEMÉR. 1936. január 4. (szombat) ELŐFIZETÉSI ÁR: % EGÉSZ ÉV : ' ' K HAVO’ « — K, VEGYES ' ' • . ' K, MAGY, «Z UM: EGÉSZÉVÉ'., i 20.80 P i/ NEGYEDÉVRE . . 520 P / BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VIII. JÓZSEF U. 23. 11. 16. Tel. 411-41. 74. évfolyam 1. SZ. [ > 37238 Budapesti szerk.: FÖRSTER REZSŐ. ^aiWIHWUIIL'lllllllilllUIIIIUIBiniII11lillll1llllIlllillllllllllllilllllllllllll!lllll!llij!lIiUIHIIIIIIIIIIIinij|{|IIRI!i wmmĚmĚmĚmHmmĚmmttAWĚĚĚmm 1 1936. ■ ( ’ nBoldog az a szolga, kit, mikor eljövend Ura, foglalatoskodni találand I“ Máté evangéliuma. Lepergett az utolsó szem az 1935. év homokóráján. A keresztény időszámításnak ismét új számot kell írnia. Egy számot, amely eddig nem jelentett semmit, de háromszázhatvanhat nap lepergése után az örömnek és bánatnak, a boldogulásnak és szenvedésnek, alkotásnak és rombolásnak özönét jelentheti az egyén, a család, a nemzet, az emberiség történetében. A naptári év utolsó napján az egyházak az ítélet napjának eljövetelét idézik híveik lelki szemei elé. Az evangélium szavaival intik őket: »Legyetek készen! mert amely órában nem vélitek, eljön az ember fia.” Az ítélet napját jeleníti meg az a falfestmény is, amely rövid idő óta — ha a századoktól megviselten és nagy folytonossági hiányokkal tarkázottan is — de ismét régi színeiben ragyogva tekint le a szepesi művészet legcsodásabb kincsesháza, a messze földön híres lőcsei Szent Jakab-templom déli előcsarnokának faláról. Azt mutatja, amikor dicsfényben ragyogva, szentjeitől körülvéve, a Megváltás eszközeit hordozó angyaloktól körüllebegve ,eljön az ember fia.* Fejétől jobbrabalra a jók jutalmát jelentő liliom s a gonoszok büntetését jelző kard. Lábainál az ítélet angyalai fújják a harsonákat, amelyeknek hangjára a halottak kikelnek sírjaikból s a földön megáll az élet. A dőzsölő, lakomázó társaságnak torkán akad a falat és az édes korty, a kerti padon enyelgő szerelmes pár ajkán megfagy a csók és suttogás: ördögök száguldoznak már előttük s viszik vállaikon a ruháiktól, ékeiktől megfosztott bűnösöket a pokol torka felé, ahol meredek sziklák közül az örök tűz lángjai csapnak fel s festik vörösre az eget. A kép előterében a sok apró s erősen megcsonkult jelenet közül mély értelmű kis ábrázolás maradt meg épen. Jelentéktelennek látszó epizódrészlete annak az élénk csoportnak, amely a földlakók életét, szorgos munkálkodását vagy bűnös tunyaságát érzékeltetve a kép alját töltötte ki. Szántóvető ember fogja az ökörtől húzott eke szarvát. Barázdákat szánt a barna anyafödbe. A föld régein pedig ott van a felírás: »Leutscha.« Amily egyszerű és igénytelen a kis ábrázolás, olyan mély az értelme és olyan megkapó tömörségű az előadása. A szepesi lélek mélyéből fakadó megnyilatkozása ez a szimbolikus kis jelenet az igaz szülőföldszeretetnek. »Boldog az a szolga, kit, mikor eljövend Ura, foglalatoskodni találandó Foglalatoskodni, dolgozni, fáradni ezerfélekép lehet. A szepesi ember szemében azonban nincs szebb, becsületesebb foglalatosság, nincs igazabb, értékesebb munka, mint a szülőföldet művelni, annak kemény rögeit törni, annak virágzóvá, termővé, gyümölcsözővé tételéért ontani orcánk verejtékét. Az ó év lepergése, az új év hajnala arra int, hogy időnket használni igyekezzünk. Elődeinknek a templom faláról hozzánk négyszáz évnél régibb időből szóló szava azt fűzi ez intelemhez, hogy fáradozásunkat, munkánkat állítsuk a szülőföld szolgálatába. Ezt műveljük, ha nehezen teremnek is a rögei, ezt szolgáljuk, ha nem is terem számunkra babért, ezért fáradozzunk, még ha hálátlan is a munkánk; ha a keservesen kitermelt gyümölcs javát más viszi is el; ha a véres verejtékkel öntözött földből nem is tud most olyan, messze földet bejáró hírű kultúra fakadni, mint 1500 körül, mikor a lőcsei iskola művészei örökbecsű alkotásokkal borították be a szepesi templomok falait. Az 1936. év komoly, nagyjelentőségű világesemények zajlása között indul. A világpolitika egén vészes felhők gomolyognak, amelyekből bármikor kitörhetnek Európa vagy egy-egy nemzet kultúráján utolsó ítéletként végigpusztító viharok. Dolgozzunk, fáradozzunk az új 1936. évben buzgóbban, mint az eddigiekben. Hogy, ha eljönne az ítélet napja, — akár a halottakat feltámasztó isteni végítéleté, akár valamely, nemzeti kultúrákat eltemető vagy feltámasztó földi ítéleté, — minket mindig készen és szepesi földünk anyagi s erköcsi javaiért foglalatoskodva találjon Kőszeghy Elemér. Lipták János dr. műve a Szepesség őskoráról és települési viszonyairól (Urgeschichte und Besiedlung der Zips. Késmárk, 1935.) A késmárki ev líceum felre tanárának legújabb művéről már a Szepesi Történelmi Társulat közgyűléséről irt beszámolónkban őszinte elismeréssel emlékeztünk meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy a mű a Szepesség határán túl is igen meleg méltánylásra talált. Itt közöljük a magyarországi őstörténeti kutatás egyik nagyon eredményesen működő fiatal művelőjének ismertetését a könyvről. A helyi nonográfiák, amelyek életteljes kapcsolatban állanak az általuk feldolgozott terület olvasó közönségének érdeklődésével szerencsésen egyesítik magukban a szaktudomány és népszerű itő tudomány adottságait. Sőt! Igazán eredményesen csak úgy lehet tudományt népszerűsíteni, ha az általános kategóriákból és eredményekből kiindutva azokat egy szűkebb, de valamely oknál fogva kisebb egységet képező területre vonatkoztatjuk. Ezen terület lakossága mindig kíváncsisággal fogja a munkát forgatni, mert az általános emberi tudományszomjhoz a saját szűkebb hazája iránt érzett érdeklődés is járul. Lipták először röviden körülírja a „Sedlungsraum“ ot, a településterületet, amely jelenleg érdeklődését leköti. A „Zips“, mint egységes településterület a magyar, német és szláv telepesek bevándorlásával a középkor folyamán alakult ki. A letelepedés magasabb egységbe foglalta az ember és a tájat. Ez az egység természetesen mindkét irányban aktív. Mert nemcsak az ember formálja át a természetet, hanem a milieu, a környezet is hatást gyakorol a benne élő emberekre. A „Zips“ település területében hazát talált ember pedig fokozott érdeklődéssel kérdezi, hogy ő előtte vájjon kik és milyen népek éltek itten, honnan jöttek és merre vesztek el ? Ennek az érdeklődésnek a dinamikáját használja fel a tájtörténelem írója arra, hogy az őskortudományba olvasóit bevezesse. Ez a bevezetés igen élvezetes és szerencsés. Hallunk a jégkorszakról, klimatikus és geológiai viszonyairól, állatairól és emberéről, barlanglakóról. Továbbiakban a neolitikum, bronzkor stbművelődési viszonyaival ismerkedünk meg. Mint mondom, mindez igen élvezetes, tanulságos és hasznos, mert olyan fogalmakkal ismerteti meg a nagyközönséget, amely fogalmak másképp unalmas szakkönyvekbe temetve elvesznének számára. Ez a rész a könyvnek általános érdeklődést is biztosít és az is haszonnal forgatja, akit a „Zips“ különleges viszonyai nem érdekelnek. Nem hallgathatok el azonban egy „de“ szócskát. Bírálatnál mindig a legmagasabb mértékkel kell mérni és arra gondolni, hogy saját elgondolásunk szerint, mikor mondtuk volna a könyvről azt, hogy tökéletes ? Abból indultam ki, hogy a településterület emberének érdeklődése a terület régi lakói felé fordul természetes módon. A könyv őskori része ezt az érdeklődést nem elégíti ki teljesen, pedig az őskortudomány manapság már választ tud adni a kultúrák mozgásainak bonyolultabb kérdéseire is. Hogy csak egy példát említsek, megmondhatta volna például a Szerző, hogy az Aurignacien embere és kultúrája Afrikából számazik és délnyugatról északkeletre vándorol és lassú vándorutja közben pihen meg a Tátra aljában. Szóval, hogy röviden fejezzem ki magamat, az általános európai őstörténeti háttérbe kellett volna beleállítani a „Z’ps“ területén lezajló kulturális változásokat, tekintettel arra, hogy ebben az időben a r Zips" mindig más és más településterületbe tartozott bele és nem alkotott kisebb önálló egységet, mint manapság. Ez a kifogásom azonban csak az őskori részre vonatkozik. A „Germanenzeit in der Slovakei und in der Zips“ már sokkal nagyobb összefüggésekbe állítja az anyagot, nem elégszik meg általános kultúrtörténeti jellemzésekkel, hanem jó történeti háttért ad az eseményekhez és ezáltal még fokozottabb mértékben tarthat igényt általános érdeklődésre is, mint az őskori rész. Amíg az őskori rész népszerűsítése kisebb igényű publikum számára igen hasznos, addig az általános európai történeti háttér bevonása, már sokkal magasabb igényeket elégít ki. A munkának helytörténetileg legfontosabb része a „Die Wiederbesiedelung der Zips im Mittelalter“ című fejezet. A „Zipsnek“ mint egységes településterületnek a kifejlődése erre az időpontra esik, vagyis különleges táji és emberi jelleg geneziséhez a és annak forrásaihoz vezet bennünket. Az író itt érzi leginkább otthon magát, valószínűleg legmélyebb érdeklődése is ennek a résznek szól és saját kutatásainak nagy része is valószínűleg itt lett feldolgozva. Ezt a részt már magam is mint „közönség“ olvastam végig és dacára annak, hogy ez a rész az, amelyen a szaktudomány aprólékossága leginkább jelentkezik, mindvégig lekötötte figyelmemet. Röviden még arra szeretnék kitérni, hogy mit nyújt a könyv mondjuk egy őskortudós, tehát egy szaktudós számára. Fontos a feldolgozott terület részletes lelettérképe. Ezenkívül fontos a lelőhelyadatok pontos feldolgozása, lehetőleg a megfelelő irodalomra való utalással, vagyis hogy bővebben hol találja meg az ember a leírásokat, ha valamelyik adat speciális érdeklődését felkelti. Mindig örömmel fogadjuk a jó fényképeket. Manapság, amikor a tudomány számára már nem állanak rendelkezésre oly bő pénzforrások, hogy az őskor tárgyi hagyatékát kiterjedt tanulmányutakon dolgozzuk fel, mindinkább a folyóiratokban, könyvekben, stb. napvilágot “szlovák ÁLTALÁNOS HITELBANK RT. spišská nov vesi fiókja. SLOVENSKA VŠEOBECNÁ ÚVĚRNÁ BANKA ÚČ. SPOL. * SLOVAKISCHE ALLGEMEINE KREDITBANK A.-G filiálka v Spišskej Novej Vsi. Filiale in Spišská Nová Ves. Affiliteléa érdekközösségben a Čsl. Légió Bankkal Prága. Čsl. postaiakar &kpéni ; £1 , 400785 sz. — Telefonszám 5 — 4laptőke: 50,000.000 Kč. — Tartalékalap: 19.752,000 Kč ■------------------———-----------------—» Elfogad betéteket legenyösebb feltételek mellett. Váltók leszámítolása és beszedése. Folyószámla jelzálog- és egyéb kölcsönök. Kezességek és óvadékok . Utalványok, csekkek, hitellevelek bel- és külföldre. DOLLÁROK s más idegen pénznemek valamint szelvények beváltása. Tőzsdei megbizb'rb c 'e donosil ' Is