Széphalom 22. (2012)

KAZINCZY ÉS KORA - Orbán László: Egy paródia paródiájának paródiája (Csokonai, Kazinczy, Döbrentei)

SZÉPHALOM 22. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2012. 83 vesszőzést, ’s a’ Csombók Jankók és Csombók Sárák, kik Csokonaiban élnek halnak még ma is, érdemlék­e hogy eszméletre hozassanak.”30 Kazinczy Jövendölés (vagy Eggy rossz követőhöz) c. verse szövegszerűen Csokonai 1795- ben írt Lantomtól bútsúvételére válaszolt: Csokonai Vitéz Mihály Lantomtól bútsúvétel Bessenyei’ Oborjára Horváth’ réz Trombitájára Szabó’ zengő Hárfájára Mátyási’ Tamburájára Földi’ érzékeny Lantjára Kazinczi’ Orphicájára Pócsnak négy húrú Brátiisára Gyöngyösinek Nablumára Apolló’ dűlt Oltárára Sőt minden Múzsák’ szavára Esküszöm, hogy utoljára Függesztlek a’ Bodzafára.31 A Csokonai-vers — Szilágyi Ferenc jegyzetei szerint 32­­ Domby kiadásáig nem lehetett szélesebb körben ismert. Ennek oka Szilágyi szerint elsősorban politikai volt: „a versben említett Szentjóbi Szabó László és Kazinczy is 1795-ben, a Martinovics-per kapcsán poli­tikai fogságba került; nem lett volna tehát ajánlatos a maga költői elnémulását éppen a politikailag elnémított költők nevét idézve hangoztatni. Csokonai életében nem is jelent meg. Először Domby Márton adta ki 1817-ben, Csokonai­ életrajzi függelékében, a költő addig kiadatlan művei között (125.1.).”33 34 Szilágyi a vers értelmezésének a kulcsát a politikai célzat mellett az iróniában látta: „Nyilvánvaló e rímhasználat ironikus célzata: Csokonai a ragrímeket gyártó versfaragókra, a »rigmisták«-ra utal vele, akiknek még mindig több sikerük van az országban az igazi köl­tőknél.” Szilágyi érvelése Juhász Géza véleményére támaszkodik: „Ki is figurázza ezt [ti. az önrímet - O. L.] a Lantomtól búcsúvétel 12 sorában, mely egyébként egy-egy hangszer­rel remekül jellemzi költőtársait. Nosza, neki is gyűrközik Kazinczy, s tovább parodizálja az ő keserves tréfáját, 14-ig duzzasztva föl az óra rímeket [...].”35 Vajon miért gondolta Szilágyi Ferenc, hogy Kazinczy „nem ismer[t]e föl az azonos ragrímekben megbúvó iróni­át”?36 A két neves Csokonai-kutató előtt vajon miért „nyilvánvaló” a „rímhasználat ironi­kus célzata”? Vajon nem csupán egy költői ötlet végigvitelét kell látni e versformában? 30 KazLev, 21/5139, Kazinczy - Gr. Dessewffy Józsefnek, Széphalom, 1830. 04. 09. 31 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények 3. S. a. r. Szilágyi Ferenc. Bp. 1992. 156-157. 32 Szilágyi Ferenc jegyzetei a Lantomtól bútsúvételhez. uo. 748-755. 33 Uo. 749. 34 Uo. 753. 35 Juhász Géza: Csokonai verselése. Studia Litteraria, 1963.63. (Idézi: Szilágyi F., i. m., 753.) 36 Szilágyi F. i. m. 754. Szilágyi Ferenc többször megismételte, hogy Kazinczy nem „értette” a verset: „csakugyan nem ismerte föl Csokonai versének voltaképpeni célzatát [...]” (uo. 754). „Kazinczy nyilvánvalóan félreértette az egész ver­set: nem vette észre a monoton ragrímekben megbúvó iróniát, kritikát” (uo. 755). Nehéz egyetérteni Szilágyi további

Next