Szilágyság, 2019. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

2019-01-25 / 3. szám

JztUágyság Két falugazdász segíti idéntől a szilágysági magyar gazdákat A megyénkben élő magyar gazdák nagy része nehéz helyzetben van, egyrészt, mert a gazdagságok nem gépesítettek kellőképpen, ami rendkí­vül megnehezíti a munkát, másrészt az Európai Uniós források csak nagyon csekély arányban vannak kihasználva. Ez nem a gazdák érdektelensége miatt van, hanem a bonyolult pályázá­si rendszer, valamint a magyar nyelvű tájékoztatás hiánya miatt, ami verseny­­képtelenné teszi őket. De számos más nehézséggel is szembesülnek, emiatt a fiatalok számára egyre kevésbé vonzó ez a terület. A problémák megoldása érdeké­ben pályázatot nyújtott be a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács és a Szilágy Megyei RMDSZ a Magyar Ag­rárminisztériumhoz, falugazdászok foglalkoztatására, akik segítenék a szilágysági magyar gazdákat. A Magyar Kormány pozitívan bírálta el a kérel­met, ennek köszönhetően idéntől két agrár­szakemberhez is fordulhatnak a gazdák az őket érintő problémákkal. „Ez egy rendkívüli lehetőség, hogy a gazdáinkat segítsük. A szilágysági mag­yar gazdák személyesen fordulhatnak szakembereinkhez az őket érintő prob­lémákkal. A falugazdászok a helyzet­­felmérések után megfogalmazzák a konk­rét problémákat, az igényeket, ezáltal célzottan kereshetünk megoldást ezekre! Ugyanakkor a falugazdászok informálják a gazdákat a mezőgazdasággal kap­csolatos újdonságokról és változásokról. Szakmai tanácsot adnak a helyes vetésfor­gó felállításában, a vetőmag, gyomirtó, növényvédő szerek kiválasztásában, az állattenyésztésben felmerülő problémák orvoslásában. Pályázási lehetőségekről, piaci értékesítésről is lehet őket kérdezni, adminisztrációs nehézségek esetén is se­gítséget nyújtanak. Ők lesznek a kapocs az intézmények és a gazdák között.” - mond­ta Bogya Anna, programfelelős. A falugazdászokat, Erdei Andreát és Sütő Attila agrár­szakembereket, az irodákban is fel lehet keresni. Szilágy­­csehben a Magyar házban, valamint Krasznán a Petőfi Sándor Művelődési házban. Telefonon a következő tele­fonszámokon érhetők el: Erdei Andrea: 44074 6111 075 Sütő Attila: 440735 500 322. Keressék őket bizalommal! Balassagyarmat - Ady 100 „Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?: Gesztusaim élnek, míg meg nem halnak. S életemnek csak nézői a maiak.” (Ady Endre: Hunn, új legenda) A zilahi Savania Főgimnázium küldöttsége -Faluvégi Ervin aligazgató, Faragó Erzsébet német szakos tanár, Szabó Katalin magyartanár, valamint a versmondók: Futó Friderika (XII. H), Kiss Rebeka (X. H) és Seres Dorka­ Eszter (IX. H) - 2019. január 17-19. között részt vett a 29. al­kalommal megszervezett Madách- Mikszáth vers- és prózamondó vetélkedőn Balassagyarmaton. Testvériskolánk, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak­­középiskola lelkes szervezőinek munkája következtében megvalósult kulturális ünnep­en 25 versenyző (ők Felvidékről, Erdélyből és Magyarország területéről érkeztek) lépett szín­padra. A kiírás szerint a vállalkozó diákoknak egy szabadon választott szépirodalmi alkotást és egy Ady-verset kellett előkészíteni. A kötelezően választott alkotások által a száz évvel korábban, 1919­ január 27-én elhunyt költő szellemi hag­yatékának élő volta mutatkozott meg. A hitelesen megszólaltatott gondolatokat, a versenyzőket háromtagú zsűri értékelte: Kiss László - a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, zsűrielnök, Kun Ferenc - a Rákóczi Szövetségtől és a felvidéki születésű Illés Ivett, aki egykoron e versenyen mutatkozott be. A zsűri döntése alapján Futó Friderika első díjban rész­esült és a legszebben magyarul beszélőnek járó különdíjat is megkapta. A vers- és prózamondó vetélkedő mellett a sze­rvezők képzőművészeti pályázatot is hirdettek. A jelentkezőknek egy általuk választott Ady-vers értelmezését kellett elkészíteni (fotó, grafika vagy festmény formájában). Iskolánkból hárman küld­tek be pályamunkát: Juhos Júlia (XI. B), Szabó Zsolt (IX. H), Kapitán Zoltán (XII. H). A szervezők által megbízott zsűri Juhos Júliának ítélte az első díjat A vetélkedő színvonala, a szervezők vendég­szeretete, a régi ismerősökkel való találkozás és a kapcsolatteremtés új lehetőségei határozták meg balassagyarmati tartózkodásunk. Mindezek megerősítik bennem azt a gondolatot, hogy fon­tosak a kulturális és az interperszonális kapcso­latok ápolása. Szabó Katalin Ady Endre: A csodák fontján (...Mikor a harmadik angyal trombitált volna, leesék az égről egy nagy csillag,... a csillagnak neve pedig üröm... És mikor az ötödik angyal megfuval­­lozta trombitáját... csillag esek le az égről melynek adalék a mélységes kútnak kulcsa... Annak okáért az napokban keresik az emberek a halált, de nem találják meg azt, és kívánnak meghalni, de a halál elmegyen előlük...” János jelenései 9-10.) Csillag-zuditó angyal-trombiták Piros hangjára addig-addig lestem, Míg megérkeztek a káprázatok S csodáit küldi,­­ pirítva a testem,­­ A nyolcadik angyal: a Láz. Minden rendestől eltéptem magam, Szemem prédáit mind összezilálom, Életem száz mással elegyítem, Csapdoshasson vitézül föl az álom S száz színű álom-rettenet. Csodálatos, képes rettenetek Szent zavaros kora, ime, szakadt rám, Ülnek bennem víziók és valók Szerelmesen, fájón összetapadván, Hogy minden­ ugyanegy legyen, így, az üröm és halál-vágy után Teljességessé, fantomossá válok, Reggelt, oldást, bizonyt nem keresek S leráztam a csak-ez és csak-egy jármot: Minden az így és az-az-egy. A Láz és én vagyunk ma a világ, Nem sietek, mert már el úgyse kések, Csillag-zuhitó angyal-trombiták, Száz élettel fölérő jelenések Visznek csodák föntj­ére föl. KÖZÉLET I 3. Ady Endrére emlékeztek Zilahon „Viaskodik bennem két hatalmas érzés. Az egyik emlék már ugyan. Jó szülők és lelkes tanárok szurdalták a szívembe, s minden egyes szúrásnak nevet is adtak: szabadság, haza, függetlenség, áldozat, hősiesség stb. ...A másik érzés az erősebb s talán igazabb is. Aki él - éljen!... Lakmározzék az élő, pihenjen a halott. Éljen az erős, vesszen a gyönge! Minden élőnek egy élet adatott. Ezt az egyet ne áldozza fel másért. Szép élet a szamaritánusoké is, de szebb volt a német rablólovagoké. A természet adta a gyöngét - táplálékul az erőseknek." - idézett László László történelemtanár Ady Endrének a Szabadságban megjelent írásából. A költő életéről, munkásságáról emlékeztek meg halálának 100. évfordulóján hétfő délután a zilahi EMKE házban. A történelmi előadáson László László bemutatta Ady szülőfaluját, a jelenleg kb. 150 lakosú Érmindszentet, beszélt a költő családjáról, iskoláiról, és züahi éveiről. A jelenlévők láthatták a költő V-VIII. osz­tályos értesítőjét, az érettségin elért eredményeit, mesélt az önképzőkörben tevékenykedő Adyról, aki főjegyzőként már akkor irodalomkritikákat is írt. Bár szülei nagyon szerették volna, hogy jogász vagy jegy­ző legyen, jogi tanulmányait mégsem fejezte be, inkább olva­sott, újságíróskodott az Auróra, A Hét, később a Szabadság, Nagyváradi Napló stb. lapoknál. Az előadáson a tanár úr ismertette a költő köteteit, megemlítette Bíró Lajossal és Nagy Endrével kötött barátságát, Brüll Adéllal egy évtizedig tartó kapcsolatát, majd beszélt Boncza Bertáról (Bimbi), aki egyben rajongója, felesége, múzsája és ápolója volt. Korai halálával a magyar irodalom egy nagyon értékes embert veszített el, akit a ma­gyarság halottjának nyilvání­­tottak, és a köztársasági ko­rmány költségén temettek el a Magyar Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokából a Kerepesi­­úti temetőbe. Ravatala mellett többek között Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár mondtak beszédeket. K.M.

Next