Vasárnap, 1994. július (1. évfolyam, 11-15. szám)
1994-07-03 / 11. szám
2 VASÁRNAPI HÍRLAP HORVÁT JÁNOS GLÓRIA Ha minden igaz, akkor a jövő hét elején megszabadítják a pártelnököt az immár másfél hónapja viselt kényszerű fejdísztől. (Az elsőre ijesztő szerkezet kétségtelenül nem bevetett darabja még a gyógyászatnak Magyarországon, én legalábbis eddig még nem láttam ilyen mérnöki precizitással megalkotott felszórítót.) Ha valahol egyszer majd összefoglaló elemzést készítenek a magyarországi választásokról, akkor bizonyára külön fejezetet szentelnek annak, hogyan lehetett kampányt ilyen képtelen körülmények közé került vezetővel lebonyolítani, és nyilván sokakat fog érdekelni az is, hogy vajon miféle érzelmeket is gerjeszthetett a választókban a baleset és főként a fejre helyezett abroncs meghökkentő látványa. Nyugati médiamenedzserek feltehetően nem engedték volna politikusukat harcba indulni ilyen hátrányos helyzetben. Hiszen egy ilyen küllemnek kiszámíthatatlan a hatása. Nyugaton rögtön kérdések özöne érkezett volna a felgyógyulással és a majdani munkaképességgel kapcsolatban, és ez újból csak olyan veszélyforrás, melyet jobb előre kiküszöbölni. A hazai történések mindettől eltértek kissé, már csak azért is, mert itthon a politikusok egészségi állapota egyelőre szemérmesen került téma, és azért is, mert mint láttuk, a választó egészen sajátos szempontrendszerek alapján szavazott idén májusban. A kényszerű glóriát azonban nem lehetett nem észrevenni. És az volt a meghökkentő, hogy a viccekben és cinizmusban oly otthonosan mozgó magyarok alig tréfálkoztak rajta és a lakosság szinte zökkenő nélkül élte meg, hogy a megszokott politikus egy ideig egészen más lesz. Ha úgy tetszik, a Horn-balesetet követő három hét a másság elfogadásának próbaidőszaka volt Magyarországon. Mégpedig a két választási forduló között, egy olyan négyéves periódus után, amikor a másság a gyűlölködés szinonimája lett. Másnak lenni azt jelentette, hogy az illetőnek szégyellnie kell magát. Ha valaki más volt, azt büntetlenül meg lehetett alázni, hazaárulónak lehetett nevezni, akár nagy nyilvánosság előtt is. Ha valaki másként gondolkodott, akkor ez sokszor nagyobb ribilliót, feltüzelt indulatokat és felheccelt tömegeket jelentett, mint a megelőző harminc évben bármikor. Ha valaki „más” volt a mi szakmánkban, mindjárt javaslatot is kapott arra, hogy fogja az útlevelét, és menjen. És ezzel még olcsón meg is úszta. A „más” Horn fejdísze akkor jelent meg először a képernyőn, mikor pártja földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. De hátravolt a második menet. Három hét, mely alatt kiderülhetett, hogyan tűri, hogyan viseli ezt a másságot sok millió szavazópolgár. Jól tűrte. Meglepően jól, meglepően felnőtten, meglepően éretten. Örült, hogy végre senki sem akarja egy ember gondolatairól elterelni a figyelmét azzal, hogy a külsőségeket hangsúlyozza. Sokan vallják be a választások után szégyenkezve, hogy lebecsülték a szavazókat. Azokat, akik szavazataikkal elutasították a szélsőségeket, és kizavartak mindenkit a parlamentből, aki zászlójára kitaszítást, türelmetlenséget, gyűlöletet írt. Bejuttatták a józanabbakat és a türelmesebbeket, és elfogadták a meghirdetett vezetőnek azt a figurát, aki furcsán „más” jelmezében otthonossá vált a képernyőn. Nem azért, mert a nézők mindent megszoknak -jó néhány frissen odatolakodott műsorvezető négy év után is irritálja a lakosság döntő többségét, hanem mert hirtelen az derült ki a szavazók számára, hogy valóban az ő kezükben a hatalom, és ez felelősséget jelent, a lényegre kell figyelniük. Demokráciákban nem a cinizmus, a kényszerű vicc az egyetlen válasz a hatalom birtokosainak cselekedeteire, hanem a szavazat. Ahogy mindez tudatosodott, a másság is egy csapásra természetessé vált. És ez újabb lecke volt. Lecke politikusoknak arról, hogy a választók nem hülyék. Horn kényszerű mássága hamarosan a múlté. A tanulság azonban megmarad. A szavazók megférnek a mássággal is. De megtorolnak mindent, ami józan ellenükre van, jöjjön az akár fejdísz nélküli koponyából is. A HÉT ARCA Pulai Miklós Összefüggésben a kormányváltással, miben reménykednek a bankok? - tettük fel a kérdést a bankszövetség elnökének, Pulai Miklósnak. - Legelsősorban szorosabbra szeretnénk fűzni kapcsolatunkat a pénzügyi kormányzattal - hangzott a válasz. - A viszony az MDF-kormány megalakulása utáni első két évben nem volt rossz, igényelték, hogy szakmai kérdésekben, a bankokat érintő kezdeményezések megtárgyalásában hallassuk a hangunkat. Előfordult, hogy meghívtak miniszteri értekezletre, sőt a gazdasági kabinet üléseire is. Sajnos ez a gyakorlat az utóbbi másfél-két évben megszűnt, ilyen értelemben gondolom, hogy a kapcsolatokat „normalizálni” kellene. - Jó pár, a bankokat is érintő törvényjavaslat hever a most távozó parlamenti képviselők asztalán. Ezekkel kapcsolatban mik a kilátások? - Úgy érzem, hogy a szóban forgó jogszabályok közül a devizakódexet mindenképpen újra kell tárgyalnia az új Országgyűlésnek, ugyanis a jogszabály nem elég liberális. A másik gond a helyi adókkal kapcsolatos. A pénzintézetek - és ezt kevesen tudják - ugyanis iparűzési adót fizetnek, de ellentétben a kereskedőkkel, akiknél a vetítési alapot a nettó árbevétel jelenti, a bankoknál a bruttó kamatbevétel jelenti az adóalapot. Ez nem teszi lehetővé a kifizetett kamatok levonását. Tudom, hogy nehéz számszerűsíteni, mégis mennyit érnek a magyar bankok a konszolidáció után ? Egyáltalán: ön szerint mennyire javult a helyzetük? Egyértelműbbé kellene tenni, hogy a privatizációs programok végrehajtása a menedzsment dolga, miután nyilvánvaló, hogy a döntéseket a kormánynak és a tulajdonosnak kell vagy kellett meghoznia. Gond azonban, hogy az utóbbi időben a bankprivatizációs bizottságnak mint kvázi intézménynek is elhalt a szerepe, ezt is fel kellene éleszteni. A bankprivatizációval kapcsolatosan azt is fontosnak tartom, hogy ha már elvégezték az alapos vizsgálatot, akkor gyorsan döntsenek az illetékesek. Azzal egyetértek, hogy a bankrendszert nem lehet számszerűen felértékelni, pozíciói most mindenesetre kedvezőbbek a korábbinál. A kötelező nemzetközi szabványok szerinti auditálás átláthatóbbá tette helyzetüket. Én annak a pártján lennék, hogy a kisebb bankokat is töltsék fel tőkével a 8 százalékos úgynevezett tőkemegfelelési szintre, tekintettel arra, hogy ennek költségei már jóval kisebbek, mint az eddigi konszolidációra fordított százmilliárdok. A 4-ről 8 százalékra való feltöltés elképzelhető részvénykibocsátások, illetve alárendelt kölcsöntőke nyújtása révén, továbbá a két megoldás kombinációjaként. (muzslai) k VASÁRNAP Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Lapszerkesztők: MÜLLER TIBOR (Hírlap), MALONYAI PÉTER, SZEKERES TAMÁS (Sport), GÖMÖRI JUDIT (Család), VARJAS ENDRE (Műsor, Páholy)________________________ Művészet vezető: EGRESSY GABRIELLA Szerkesztők: ANDRASSEW IVÁN (publicisztika), HALMAI KATALIN (külöld), KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), LAKATOS MÁRIA (gazdaság), PÓR VILMOS (belpolitika) Vendégszerkesztők: BÁNYAI GÁBOR, BENDA LÁSZLÓ, HAVAS HENRIK Főmunkatársok: FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Centál Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon: 266-7234,175-6722 (MTI) Fax: 266-7236 A kiadó és a szerkesztőség levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 80 Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Telefon: 156-8083, 175-6722/2054, 2055 Fax: 266-7236 A kiadó hirdetési ügyekkel megbízott ügynöksége: Szinekura Kft., 1066 Budapest, Zichy Jenő u. 30. Telefon: 132-0324, 132-4109, 268-4481 Fáz: 112-4280 Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Telefon: 156-8083,175-6722/2056, 2096, Fax: 266-7236 Terjeszti a Hirker Rt, a Nemzet Hrlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok, az ERAL RL. és az EXTRA HÍR Nagyker. Rt. Előfizetésben terjeszt a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely postahivatalban, valamint e hírlap- és egyesíted kézbesítőknél. Előfizetési dj negyedévre: 698, fél évre 1392, egész évre 2784 Ft OTP és műszaki vezető: FERENCZY GÁBOR Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető DR.CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1216-1579 (Bp.) 1218-3024 (Vidék) ORSZAG-VILAG 1994. július 3. NAPRÓL NAPRA . NAPRÓL NAPRA NAPRÓL Hétfő Minden hivatalos, minden szabályszerű. A két koalíciós partner, az MSZP és az SZDSZ legmagasabb fóruma jóváhagyta a megállapodást, ezzel formailag is létrejött a választáson legtöbb szavazatot kapott két párt közös kormányzásának feltétele. Szocialista-liberális kormány alakul a következő négy esztendőre Magyarországon. Keserű szájízzel kommentálták a nagy nyugati sajtóorgánumok a korfui kudarcot. Az történt ugyanis, hogy Nagy- Britannia megvétózta és így meghiúsította Jacque Delors utódának megválasztását az Európai Unió élén. Kolozs megye prefektusa elnapolta Funar polgármester nagy vihart és feszültséget okozó ásatási tervét, amely veszélyeztette volna Kolozsvár főterén Mátyás király szobrának sorsát. Mint ismeretes, a város nem éppen magyar rokonszenvéről híres polgármestere, Funar hónapok óta a szobor elbontásával fenyegeti Kolozsvár nemcsak magyar nemzetiségű lakosságát. A legutóbbi hivatkozási alap a főtér régészeti feltárása volt. Eredetileg holnap kezdődtek volna a munkálatok. Kedd összeült az új parlament. Horn Gyula kapott kormányalakítási megbízást Göncz Árpádtól. Az egynapos tanácskozás programjában az Országos Választási Bizottság jelentése, a köztársasági elnök megnyitóbeszéde és még néhány napirendi pont szerepelt. A jövő hétre már kétnapos ülésszakot terveztek. A T. Ház legfontosabb stílusváltása minden bizonnyal az lesz, hogy a szakmai munka nagy része a bizottságokban zajlik majd. Ezzel kívánják a képviselői munkát, a törvényalkotást hatékonyabbá tenni. A két Korea képviselői megállapodtak abban, hogy július 25-én Phenjanban találkozik egymással a két ország legmagasabb vezetője. A csúcstalálkozó az első lépés lehet az észak-koreai atomfegyver-probléma megoldásában. Kitört a kánikula - harminc fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. A mentőknek igencsak megszaporodott a munkájuk. Főként az időseket, a szívás érrendszeri betegségben szenvedőket viseli meg a nagy hőség. A mentőszervezet vezetője felhívta a kisbabák szüleinek figyelmét a hőguta veszélyeire. Menetrendszerűen működik a Nyitott Égbolt egyezmény Románia és Magyarország között. A bukaresti védelmi tárca ma bejelentette, hogy június 28. és július 2. között kerül sor az idei második magyar megfigyelő repülésre. Ismét hozzákezdtek a nyugati hatalmak egy „végleges” boszniai térkép elkészítéséhez. A gyakorlatilag összeomlott tűzszünet és a várhatóan teljes erővel újból fellángoló háború megfékezésére ismételt földrajzórát tartottak az európai békefenntartók. Ha ezek az erőfeszítések is kudarcot vallanak, Clinton amerikai elnök szóhasználatával, elhúzódó háborús viszonyokra kell fölkészülni a térségben. Európa pedig a békefenntartók visszavonásával fenyegetőzik. Szerda megkezdték munkájukat az új Országgyűlés bizottságai. A testületek olyan fontos kérdésekben foglaltak állást, mint a polgármesteri és képviselői mandátum összeférhetősége, a Külgazdasági Minisztérium megszüntetése, illetve a Rádió és a Televízió alelnökeinek fölmentése. Elenyésző számban volt ellenvélemény és tartózkodás is, sőt az összeférhetetlenség ügyében Salamon László MDF-es képviselő még az Alkotmánybíróság döntésének lehetőségére is fölhívta a figyelmet, hiszen szerinte az alaptörvénnyel ellentétes és a hatalom koncentrálására való törekvés a polgármesterek képviselői mandátuma. A napilapok fölröppentették a hírt, hogy a még decemberben, tatarozás közben elrabolt zsidó műkincseket Romániában megtalálták. Mint emlékezetes, a rablók az állványerdő leplét kihasználva, egyesek szerint milliárdos értékeket loptak a Dohány utcai zsinagógából. A kincsek megtalálásának hírét egyelőre hivatalos rendőri szervek nem erősítették meg. Igaz, nem is cáfolták. Keleti György honvédelmi miniszterjelölt kissé karcsúsítani kívánja hivatalba lépése után a minisztérium költségvetését. Mint mondta, a felduzzadt apparátust körülbelül száz fővel lehetne csökkenteni. Úgy vélte, az intézkedés nem fogja megzavarni a szándéka szerinti jó kapcsolatokat a tábornoki karral. Ismét apad a tavaly végveszélybe került Velencei-tó. A szivattyúzással csaknem egy méter vízszintemelkedést most az ilyenkor még szokatlan forróság megállította, s a tó párolgása is erőteljesebb, mint máskor. A környezetvédelmi minisztérium ígéretet tett, hogy még a napokban átutalja azt a tizenkilencmillió forintot, amely a vízpótlás folytatásához szükséges. Még ma is dolgoztak Budapesten a tűzoltók a tegnapi felhőszakadás és jégeső következményeinek elhárításán. A főváros egyes kerületeiben félóra alatt tíz fokot csökkent a hőmérséklet az óriási zivatar, villámlás, mennydörgés és szélvihar következtében. A beázott pincéket még a délelőtti órákban is nagy teljesítményű szivattyúkkal igyekeztek rendbe tenni. Kedden megvonták mentelmi jogát, ma letartóztatták a francia Baloldali Radikális Mozgalom képviselőjét, a híres-hírhedt francia Bernard Tapie-t. A francia politikai élet sokat vitatott személyiségét 16 millió frankos vámtartozással és egyéb pénzügyi furfanggal gyanúsítják. Csütörtök Nyolcezerrel növelik az izraeli nagyvárosokba vezényelt rendőrök számát; négyezret közülük Jeruzsálembe vezényelnek. Minderre azért van szükség, mert a zsidó állam hozzájárult, hogy a Palesztin Felszabadítási Front vezetője, Jasszer Arafat a megszállt övezetekbe látogasson. A hét végi, háromnaposra tervezett gázai tartózkodás idejére a jobboldal és a telepesek már előre megmozdulásokat hirdettek meg. A mozgósítás felkészülés az esetleges atrocitások megelőzésére. A Vám- és Pénzügyőrség 5758 bűncselekményt és szabálysértést leplezett le az első fél évben. Az összérték meghaladja az öt és fél milliárd forintot. A legnagyobb fogás kétségtelenül Ferihegyen akadt a vámosok horgára egy ukrán férfi személyében, aki nem kevesebb, mint 650 ezer amerikai dollárt akart kicsempészni Magyarországról. Óriási pánikot okozott a főpolgármesteri hivatalban, amikor nem lelték a budapesti Nagykörút alatt beépítésre szánt főnyomóvízcsöveket. Mintegy hatvan darab hiányzott a leltárból. Mint utóbb kiderült, a föladott öt vagon vízcső a kétnapos franciaországi vasutassztrájk miatt kallódott el. Ma végre, ötnapos késéssel ugyan, de megérkezett a szállítmány első része ■— az építők nagy megkönnyebbülésére. Péntek A miniszterjelöltek kézhez kapják a kormányprogram első példányait. Nyilván sok meglepetést nem tartalmaz majd számukra a dokumentum tanulmányozása, hiszen a koalíciós tárgyalások során, ha nem is a végleges szöveg, de a főbb vonulatok már kialakultak. A következő napokban Horn Gyula már alá is írhatja a tervezetet, és pénteken az Országgyűlés elé terjesztik az új kormány programját. Még többet kell fizetni a benzinkutaknál az autósoknak. Mint azt még az előző kormány intézkedése a forgalmi adó emeléséről már nyilvánvalóvá tette, ezt az üzemanyagárakba beleépítik. A fogyasztónak ismét mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. A legkisebb mértékben az ólommentes benzin és a háztartási tüzelőolaj ára növekszik, 4-5 forinttal pedig a 92-es és 98 szuper és az extra. Folyamatosan többe kerül majd július hónapban a kávé, a cigaretta, és a szeszes italok többsége. A korábban beszerzett ilyen árukért a kereskedők nem számítanak föl többet. Legalábbis, amíg a készlet tart. . KOALÍCIÓS HIBRID "Képzelem, ki lehetett az apja, meg az anyja...! "ilyen állat !Pedig nincs! JÖVŐ HÉTEN... JÖVŐ HÉTEN... A következő napok a lakbéralku jegyében telnek majd el. Mint ismeretes, az önkormányzatok július 1-jétől eldönthetik, mennyivel többet kell a jövőben a bérlőiknek fizetniük. Az összeg igen tág határok között mozog. A dilema szinte feloldhatalan. Az emberek döntő többségének nincsen több lakbérre költhető pénze, az önkormányzatok viszont ennyiből nem képesek életben tartani a házakat. Jó megoldás nincs, de azt mindenképpen el kellene kerülni, hogy a fejünkre omoljon a tető, hogy utcává alakuljon a fél ország. Nehezen jósolható meg mi történik. Pécsett például minden marad a régiben. Szabolcs-Szatmárban helyenként két-két és félszer annyit kell havonta kigazdálkodni, mint eddig. Budapesten a kerületek között is különbség van. A főváros, de a nagyobb vidéki települések bérlakásállománya rendkívül leromlott állapotban van. Sok közöttük a már szükséglakásnak sem használható, olykor életveszélyesnek minősített bérlemény. Ezekért tulajdonképpen lakbért sem szabadna kérni. Ráadásul ezeket többségében idősek, kiskeresetűek, nagycsaládosok és munkanélküliek lakják. A megemelt összegek behajtása nem sok reménnyel kecsegtet. Nehéz napok várnak önkormányzatra, bérlőre egyaránt. S az sem festi derűsebbre a képet, hogy máig nincs elfogadott koncepció a bérlakás-gazdálkodásra.