Vasárnap, 1994. július (1. évfolyam, 11-15. szám)

1994-07-03 / 11. szám

2 VASÁRNAP­I HÍRLAP HORVÁT JÁNOS GLÓRIA Ha minden igaz, akkor a jövő hét elején megszabadítják a pártel­nököt az immár másfél hónapja viselt kényszerű fejdísztől. (Az elsőre ijesztő szerkezet kétségtelenül nem bevetett darabja még a gyógyászatnak Magyarországon, én legalábbis eddig még nem láttam ilyen mérnöki precizitással megalkotott felszórítót.) Ha valahol egyszer majd összefoglaló elemzést készítenek a magyarországi választásokról, akkor bizonyára külön fejezetet szentelnek annak, hogyan lehetett kampányt ilyen képtelen körül­mények közé került vezetővel lebonyolítani, és nyilván sokakat fog érdekelni az is, hogy vajon miféle érzelmeket is gerjeszthetett a választókban a baleset és főként a fejre helyezett abroncs meghök­kentő látványa. Nyugati médiamenedzserek feltehetően nem engedték volna politikusukat harcba indulni ilyen hátrányos helyzetben. Hiszen egy ilyen küllemnek kiszámíthatatlan a hatása. Nyugaton rögtön kérdések özöne érkezett volna a felgyógyulással és a majdani munkaképességgel kapcsolatban, és ez újból csak olyan veszélyfor­rás, melyet jobb előre kiküszöbölni. A hazai történések mindettől eltértek kissé, már csak azért is, mert itthon a politikusok egészségi állapota egyelőre szemérmesen került téma, és azért is, mert mint láttuk, a választó egészen sajátos szempontrendszerek alapján szavazott idén májusban. A kényszerű glóriát azonban nem lehetett nem észrevenni. És az volt a meghökkentő, hogy a viccekben és cinizmusban oly otthonosan mozgó magyarok alig tréfálkoztak rajta és a lakosság szinte zökkenő nélkül élte meg, hogy a megszo­kott politikus egy ideig egészen más lesz. Ha úgy tetszik, a Horn-balesetet követő három hét a másság elfogadásának próbaidőszaka volt Magyarországon. Mégpedig a két választási forduló között, egy olyan négyéves periódus után, amikor a másság a gyűlölködés szinonimája lett. Másnak lenni azt jelentette, hogy az illetőnek szégyellnie kell magát. Ha valaki más volt, azt büntetlenül meg lehetett alázni, hazaárulónak lehetett nevezni, akár nagy nyilvánosság előtt is. Ha valaki másként gondol­kodott, akkor ez sokszor nagyobb ribilliót, feltüzelt indulatokat és felheccelt tömegeket jelentett, mint a megelőző harminc évben bármikor. Ha valaki „más” volt a mi szakmánkban, mindjárt javaslatot is kapott arra, hogy fogja az útlevelét, és menjen. És ezzel még olcsón meg is úszta. A „más” Horn fejdísze akkor jelent meg először a képernyőn, mikor pártja földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. De hátravolt a második menet. Három hét, mely alatt kiderülhetett, hogyan tűri, hogyan viseli ezt a másságot sok millió szavazópolgár. Jól tűrte. Meglepően jól, meglepően felnőtten, meglepően éret­ten. Örült, hogy végre senki sem akarja egy ember gondolatairól elterelni a figyelmét azzal, hogy a külsőségeket hangsúlyozza. Sokan vallják be a választások után szégyenkezve, hogy lebecsülték a szavazókat. Azokat, akik szavazataikkal elutasították a szélsősége­ket, és kizavartak mindenkit a parlamentből, aki zászlójára kitaszí­tást, türelmetlenséget, gyűlöletet írt. Bejuttatták a józanabbakat és a türelmesebbeket, és elfogadták a meghirdetett vezetőnek azt a figurát, aki furcsán „más” jelmezében otthonossá vált a képernyőn. Nem azért, mert a nézők mindent megszoknak -jó néhány frissen odatolakodott műsorvezető négy év után is irritálja a lakosság döntő többségét­­, hanem mert hirtelen az derült ki a szavazók számára, hogy valóban az ő kezükben a hatalom, és ez felelősséget jelent, a lényegre kell figyelniük. Demokráciákban nem a cinizmus, a kényszerű vicc az egyetlen válasz a hatalom birtokosainak csele­kedeteire, hanem a szavazat. Ahogy mindez tudatosodott, a más­ság is egy csapásra természetessé vált. És ez újabb lecke volt. Lecke politikusoknak arról, hogy a választók nem hülyék. Horn kényszerű mássága hamarosan a múlté. A tanulság azon­ban megmarad. A szavazók megférnek a mássággal is. De megto­rolnak mindent, ami józan ellenükre van, jöjjön az akár fejdísz nélküli koponyából is. A HÉT ARCA Pulai Miklós Összefüggésben a kormányvál­tással, miben reménykednek a bankok? - tettük fel a kérdést a bankszövetség elnökének, Pulai Miklósnak. - Legelsősorban szorosabbra szeretnénk fűzni kapcsolatun­kat a pénzügyi kormányzattal - hangzott a válasz. - A viszony az MDF-kormány megalakulása utáni első két évben nem volt rossz, igényelték, hogy szakmai kérdésekben, a bankokat érintő kezdeményezések megtárgyalá­sában hallassuk a hangunkat. Előfordult, hogy meghívtak mi­niszteri értekezletre, sőt a gaz­dasági kabinet üléseire is. Saj­nos ez a gyakorlat az utóbbi másfél-két évben megszűnt, ilyen értelemben gondolom, hogy a kapcsolatokat „normali­­zálni” kellene. - Jó pár, a bankokat is érintő törvényjavaslat hever a most távozó parlamenti képviselők asztalán. Ezek­kel kapcsolatban mik a kilátások? - Úgy érzem, hogy a szóban forgó jogszabályok közül a devi­zakódexet mindenképpen újra kell tárgyalnia az új Országgyű­­lésnek, ugyanis a jogszabály nem elég liberális. A másik gond a helyi adókkal kapcsolatos. A pénzintézetek - és ezt kevesen tudják - ugyanis iparűzési adót fizetnek, de el­lentétben a kereskedőkkel, akik­nél a vetítési alapot a nettó árbe­vétel jelenti, a bankoknál a brut­tó kamatbevétel jelenti az adó­alapot. Ez nem teszi lehetővé a kifizetett kamatok levonását.­­ Tudom, hogy nehéz számsze­rűsíteni, mégis mennyit érnek a ma­gyar bankok a konszolidáció után ? Egyáltalán: ön szerint mennyire ja­vult a helyzetük?­­ Egyértelműbbé kellene ten­ni, hogy a privatizációs progra­mok végrehajtása a menedzs­ment dolga, miután nyilvánvaló, hogy a döntéseket a kormánynak és a tulajdonosnak kell vagy kel­lett meghoznia. Gond azonban, hogy az utóbbi időben a bankpri­vatizációs bizottságnak mint kvá­zi intézménynek is elhalt a szere­pe, ezt is fel kellene éleszteni. A bankprivatizációval kapcsolato­san azt is fontosnak tartom, hogy ha már elvégezték az alapos vizs­gálatot, akkor gyorsan döntse­nek az illetékesek. Azzal egyetértek, hogy a bank­­rendszert nem lehet számszerű­en felértékelni, pozíciói most mindenesetre kedvezőbbek a korábbinál. A kötelező nemzet­közi szabványok szerinti auditá­­lás átláthatóbbá tette helyzetü­ket. Én annak a pártján lennék, hogy a kisebb bankokat is tölt­sék fel tőkével a 8 százalékos úgynevezett tőkemegfelelési szintre, tekintettel arra, hogy ennek költségei már jóval kiseb­bek, mint az eddigi konszolidá­cióra fordított százmilliárdok. A 4-ről 8 százalékra való feltöltés elképzelhető részvénykibocsátá­sok, illetve alárendelt kölcsön­tőke nyújtása révén, továbbá a két megoldás kombinációjaként. (muzslai) k VASÁRNAP Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Lapszerkesztők: MÜLLER TIBOR (Hírlap), MALONYAI PÉTER, SZEKERES TAMÁS (Sport), GÖMÖRI JUDIT (Család), VARJAS ENDRE (Műsor, Páholy)________________________ Művészet vezető: EGRESSY GABRIELLA Szerkesztők: ANDRASSEW IVÁN (publicisztika), HALMAI KATALIN (külöld), KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), LAKATOS MÁRIA (gazdaság), PÓR VILMOS (belpolitika) Vendégszerkesztők: BÁNYAI GÁBOR, BENDA LÁSZLÓ, HAVAS HENRIK Főmunkatársok: FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Centál Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon: 266-7234,175-6722 (MTI) Fax: 266-7236 A kiadó és a szerkesztőség levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 80 Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Telefon: 156-8083, 175-6722/2054, 2055 Fax: 266-7236 A kiadó hirdetési ügyekkel megbízott ügynöksége: Szinekura Kft., 1066 Budapest, Zichy Jenő u. 30. Telefon: 132-0324, 132-4109, 268-4481 Fáz: 112-4280 Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Telefon: 156-8083,175-6722/2056, 2096, Fax: 266-7236 Terjeszti a Hirker Rt, a Nemzet Hrlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok, az ERAL RL. és az EXTRA HÍR Nagyker. Rt. Előfizetésben terjeszt a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely­­ postahivatalban, valamint e hírlap- és egyesíted kézbesítőknél. Előfizetési dj negyedévre: 698, fél évre 1392, egész évre 2784 Ft OTP és műszaki vezető: FERENCZY GÁBOR Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető DR.CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1216-1579 (Bp.) 1218-3024 (Vidék) ORSZAG-VILAG 1994. július 3. NAPRÓL NAPRA . NAPRÓL NAPRA NAPRÓL Hétfő Minden hivatalos, minden sza­bályszerű. A két koalíciós part­ner, az MSZP és az SZDSZ leg­magasabb fóruma jóváhagyta a megállapodást, ezzel formailag is létrejött a választáson legtöbb szavazatot kapott két párt közös kormányzásának feltétele. Szo­cialista-liberális kormány alakul a következő négy esztendőre Magyarországon. Keserű szájízzel kommentál­ták a nagy nyugati sajtóorgá­numok a korfui kudarcot. Az történt ugyanis, hogy Nagy- Britannia megvétózta és így meghiúsította Jacque Delors utó­dának megválasztását az Európai Unió élén. Kolozs megye prefektusa elna­polta Funar polgármester nagy vihart és feszültséget okozó ása­tási tervét, amely veszélyeztette volna Kolozsvár főterén Mátyás király szobrának sorsát. Mint is­meretes, a város nem éppen ma­gyar rokonszenvéről híres pol­gármestere, Funar hónapok óta a szobor elbontásával fenyegeti Kolozsvár nemcsak magyar nem­zetiségű lakosságát. A legutóbbi hivatkozási alap a főtér régészeti feltárása volt. Eredetileg holnap kezdődtek volna a munkálatok. Kedd összeült az új parlament. Horn Gyula kapott kormányalakítási megbízást Göncz Árpádtól. Az egy­napos tanácskozás programjában az Országos Választási Bizottság jelentése, a köztársasági elnök megnyitóbeszéde és még néhány napirendi pont szerepelt. A jövő hétre már kétnapos ülésszakot ter­veztek. A T. Ház legfontosabb stí­lusváltása minden bizonnyal az lesz, hogy a szakmai munka nagy része a bizottságokban zajlik majd. Ezzel kívánják a képviselői mun­kát, a törvényalkotást hatékonyab­bá tenni. A két Korea képviselői megálla­podtak abban, hogy július 25-én Phenjanban találkozik egymással a két ország legmagasabb vezető­je. A csúcstalálkozó az első lépés lehet az észak-koreai atomfegy­ver-probléma megoldásában. Kitört a kánikula - harminc fok fölé kúszott a hőmérő hi­ganyszála. A mentőknek igen­csak megszaporodott a munká­juk. Főként az időseket, a szív­ás érrendszeri betegségben szen­vedőket viseli meg a nagy hő­ség. A mentőszervezet vezetője felhívta a kisbabák szüleinek fi­gyelmét a hőguta veszélyeire. Menetrendszerűen működik a Nyitott Égbolt egyezmény Romá­nia és Magyarország között. A bu­karesti védelmi tárca ma bejelen­tette, hogy június 28. és július 2. között kerül sor az idei második magyar megfigyelő repülésre. Ismét hozzákezdtek a nyugati hatalmak egy „végleges” bosz­niai térkép elkészítéséhez. A gya­korlatilag összeomlott tűzszünet és a várhatóan teljes erővel új­ból fellángoló háború megféke­zésére ismételt földrajzórát tar­tottak az európai békefenntar­tók. Ha ezek az erőfeszítések is kudarcot vallanak, Clinton ame­rikai elnök szóhasználatával, el­húzódó háborús viszonyokra kell fölkészülni a térségben. Európa pedig a békefenntartók vissza­vonásával fenyegetőzik. Szerda megkezdték munkájukat az új Or­szággyűlés bizottságai. A testüle­tek olyan fontos kérdésekben fog­laltak állást, mint a polgármesteri és képviselői mandátum összefér­­hetősége, a Külgazdasági Minisz­térium megszüntetése, illetve a Rá­dió és a Televízió alelnökeinek fölmentése. Elenyésző számban volt ellenvélemény és tartózkodás is, sőt az összeférhetetlenség ügyé­ben Salamon László MDF-es képvi­selő még az Alkotmánybíróság dön­tésének lehetőségére is fölhívta a figyelmet, hiszen szerinte az alap­törvénnyel ellentétes és a hatalom koncentrálására való törekvés a polgármesterek képviselői man­dátuma. A napilapok fölröppentették a hírt, hogy a még decemberben, tatarozás közben elrabolt zsidó műkincseket Romániában meg­találták. Mint emlékezetes, a rab­lók az állványerdő leplét kihasz­nálva, egyesek szerint milliárdos értékeket loptak a Dohány utcai zsinagógából. A kincsek megta­lálásának hírét egyelőre hivata­los rendőri szervek nem erősítet­ték meg. Igaz, nem is cáfolták. Keleti György honvédelmi mi­­niszterjelölt kissé karcsúsítani kí­vánja hivatalba lépése után a minisztérium költségvetését. Mint mondta, a felduzzadt ap­parátust körülbelül száz fővel lehetne csökkenteni. Úgy vélte, az intézkedés nem fogja megza­varni a szándéka szerinti jó kap­csolatokat a tábornoki karral. Ismét apad a tavaly végve­szélybe került Velencei-tó. A szi­vattyúzással csaknem egy méter vízszintemelkedést most az ilyenkor még szokatlan forró­ság megállította, s a tó párolgá­sa is erőteljesebb, mint máskor. A környezetvédelmi miniszté­rium ígéretet tett, hogy még a napokban átutalja azt a tizenki­­lencmillió forintot, amely a víz­pótlás folytatásához szükséges. Még ma is dolgoztak Buda­pesten a tűzoltók a tegnapi fel­hőszakadás és jégeső következ­ményeinek elhárításán. A fővá­ros egyes kerületeiben félóra alatt tíz fokot csökkent a hőmér­séklet az óriási zivatar, villám­lás, mennydörgés és szélvihar következtében. A beázott pincé­ket még a délelőtti órákban is nagy teljesítményű szivattyúk­kal igyekeztek rendbe tenni. Kedden megvonták mentelmi jogát, ma letartóztatták a francia Baloldali Radikális Mozgalom képviselőjét, a híres-hírhedt fran­cia Bernard Tapie-t. A francia po­litikai élet sokat vitatott szemé­lyiségét 16 millió frankos vám­tartozással és egyéb pénzügyi fur­­fanggal gyanúsítják. Csütörtök Nyolcezerrel növelik az izraeli nagyvárosokba vezényelt rend­őrök számát; négyezret közülük Jeruzsálembe vezényelnek. Minderre azért van szükség, mert a zsidó állam hozzájárult, hogy a Palesztin Felszabadítási Front ve­zetője, Jasszer Arafat a megszállt övezetekbe látogasson. A hét vé­gi, háromnaposra tervezett gázai tartózkodás idejére a jobboldal és a telepesek már előre meg­mozdulásokat hirdettek meg. A mozgósítás felkészülés az esetle­ges atrocitások megelőzésére. A Vám- és Pénzügyőrség 5758 bűncselekményt és szabálysér­tést leplezett le az első fél évben. Az összérték meghaladja az öt és fél milliárd forintot. A legna­gyobb fogás kétségtelenül Feri­hegyen akadt a vámosok horgá­ra egy ukrán férfi személyében, aki nem kevesebb, mint 650 ezer amerikai dollárt akart kicsem­pészni Magyarországról. Óriási pánikot okozott a főpol­gármesteri hivatalban, amikor nem lelték a budapesti Nagykör­út alatt beépítésre szánt főnyo­móvízcsöveket. Mintegy hatvan darab hiányzott a leltárból. Mint utóbb kiderült, a föladott öt va­gon vízcső a kétnapos franciaor­szági vasutassztrájk miatt kalló­dott el. Ma végre, ötnapos késés­sel ugyan, de megérkezett a szál­lítmány első része ■— az építők nagy megkönnyebbülésére. Péntek A miniszterjelöltek kézhez kap­ják a kormányprogram első pél­dányait. Nyilván sok meglepe­tést nem tartalmaz majd számuk­ra a dokumentum tanulmányo­zása, hiszen a koalíciós tárgyalá­sok során, ha nem is a végleges szöveg, de a főbb vonulatok már kialakultak. A következő napok­ban Horn Gyula már alá is írhatja a tervezetet, és pénteken az Or­szággyűlés elé terjesztik az új kor­mány programját. Még többet kell fizetni a benzin­kutaknál az autósoknak. Mint azt még az előző kormány intézkedé­se a forgalmi adó emeléséről már nyilvánvalóvá tette, ezt az üzem­­anyagárakba beleépítik. A fogyasz­tónak ismét mélyebben kell a zse­bébe nyúlnia. A legkisebb mérték­ben az ólommentes benzin és a háztartási tüzelőolaj ára növek­szik, 4-5 forinttal pedig a 92-es és 98 szuper és az extra. Folyamato­san többe kerül majd július hó­napban a kávé, a cigaretta, és a szeszes italok többsége. A koráb­ban beszerzett ilyen árukért a ke­reskedők nem számítanak föl töb­bet. Legalábbis, amíg a készlet tart. . KOALÍCIÓS HIBRID "Képzelem, ki­­ lehetett az apja,­­ meg az anyja...! "ilyen állat !Pedig nincs! JÖVŐ HÉTEN... JÖVŐ HÉTEN... A következő napok a lakbéralku jegyében telnek majd el. Mint ismeretes, az önkormányzatok július 1-jétől eldönthetik, mennyivel többet kell a jövőben a bérlőiknek fizetniük. Az összeg igen tág határok között mozog. A dilema szinte feloldhatalan. Az emberek döntő többségének nincsen több lakbérre költhető pénze, az önkormányzatok viszont ennyiből nem képesek életben tartani a házakat. Jó megoldás nincs, de azt mindenképpen el kellene kerülni, hogy a fejünkre omoljon a tető, hogy­­ utcává alakuljon a fél ország. Nehezen jósolható meg mi történik. Pécsett például minden marad a régiben. Szabolcs-Szatmárban he­lyenként két-két és félszer annyit kell havonta kigazdálkodni, mint eddig. Budapesten a kerületek között is különbség van. A főváros, de a nagyobb vidéki települések bérlakásállománya rendkívül leromlott állapotban van. Sok közöttük a már szükséglakásnak sem használható, olykor életveszélyesnek minősített bérlemény. Ezekért tulajdonképpen lakbért sem szabadna kérni. Ráadásul ezeket többségében idősek, kiskeresetűek, nagycsaládosok és munkanélküliek lakják. A megemelt összegek be­hajtása nem sok reménnyel kecsegtet. Nehéz napok várnak önkormányzatra, bérlőre egyaránt. S az sem festi derűsebbre a képet, hogy máig nincs elfogadott koncepció a bérlakás-gazdálkodásra.

Next