Színházi Élet, 1918. március 3–10. (7. évfolyam, 10. szám)

1918-03-03 / 10. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 38. old­al Nagy Gyula, Szabados László, Szabados Lász­­lónő, Vámos Jenő, Jászai Juliska, Szigeti Mik­­lós. Gyakorlatozok: Diószeghy Kálmán, Hom •lonnay Rezső, Horváth Teréz, Pál Vilma, Su­­gár Károly, Utasi Nóra, Zsolnai Manci. SZABÓ FERENC (Nagyszombat) Rendes tagok: Szabó Ferenc, Szabó Ferencné, Fehér Olga, Csengeri Stefi, Déri Gizi, Szarvasi Jenő, Pápai József, Farkas Pál, Jakab Gizi, Huszti Ibolya. Gyakorlatosok: Baranyai Manci, Dorner Jenő, Váradi Rezső, Vajda Jenő, Déri Miksa, Farkas Ilona, Biró Ilona, SZENDREY MIHÁLY (Arad) Rendes tagok: Aradi Margit, Ács Mihályné, Buries Gyula, Bánházi Teréz, Blidár Vali, Bizza Ilona, Bizza Jolán, Benkőné Poldi, Delli Lajos, Delli Lajosné, Forgács Sándor, Gaj­­dzsinszky Pál, Gajdzsinszky Pálné, Gel­­lért Pál, Győző Alfréd, Harsányi Mar­­git, Herold Ede, Horváth Mici, Kertész Dezső, Kiefer Lujza, Lenkei György, Lenkei Györgyné, Polgár Béla, Polgár Béláné, Polgár Sándor, Róna Dezső, Id. Szabó Sándor, Ifj. Szabó Sándor, Ifj. Szabó Sándorné, Szen­­drey Mihály, Szendrey Mihályné, Tóth Böske, Thomay Masa, Utasi Erzsi, Várnay Jenő, Vár­­­ay Jenőné, Váradi Margit, H. Harmath Józsa. Gyakorlatosok: Iványi János, Zélhelyi Anna. ^f^'yi^f'fcri»rr«pT.»t > r > * REMÉNYSUGÁR. Irigy sze­ mekkel nézte végig „A pa­­csirta" legutolsó előadását egy fiatal zeneszerzőnk. Nem csoda, hiszen a komponistának egy kész operettje hever már hóna­­pok óta Beöthy direktor fiókjában és a Lehár» operette tönkretett minden előadási remény» séget. — Istenem, Istenem, — szólt a boldogtalan komponista egyik ismerőséhez fordulva — miért nem hivják ezt a Lehár»operettet Fees» kének? — A Pacsirta cím nagyon megfelel a darab karakterének. Nem értem, mit akarhat a Fecskével? — Mert akkor az én operettemre is rákés­zü­lhetne a sor. Hiszen tudja, a Fecske min­­den ősszel itthagyja Budapestet... Minden más pályán munkálkodónak korával és haladásával növekszik a tekintélye, mun­­kájának megbecsülése és szavának súlya; a szinész — megfordítva, a korával veszti az értékét és lesz belőle a legszánalmasabb fo­­galom: vén szinész. Ezzel fizet az éretlen di­­csőségért, melylyel a szinpad elkápráztatta ifjúságát. Jászay Mari: Ji láthatatlan ember Komikus Irta : Földes tragédia. Imre. Színre kerül a Modern Színpadon a követ­­kező szereposztásban : Szereplők : Az asszony Mészáros Giza A férj Békeffy László Béla — Petheő Attila­­ Elegáns, budoárszerű szép kis szoba, egyet­len ajtóval jobboldalt, hátul. Megfelelő búto­­rok. Baloldalt kis asztalkán telefon). 1. Az asszony. Az asszony szép és fiatal. Elegáns, dekok­tált pongyola rajta.­­A függöny felgördülése­kor az asszony a sezlengon fekszik és a meny­­nyezetre bámul. Később felül, karkötő órájára pillant. Rosszkedvűen felkel, a faliórára né­z. Idegesen toppant a lábával. Az ajtóhoz lép. Kinyitja,­­ hallgatódzik. Majd rosszkedv­­űen becsukja az ajtót és újra végigfekszik a sezlongon. A két kezét a feje alá támasztja, a mennyezetre bámul. Egyszerre, mintha neszt hallana, felül. Az ajtóhoz lép. Az arcán, mintha egy kis ijedtség futna át). AZ ASSZONY (közvetlenül az ajtó előtt) : Ki az? (Kinyitja az ajtót, bámulva): Géza, te vagy az ? A FÉRJ (jön. Kissé savanyú, neuraszténia» ember). 2. Az asszony, a férj: A FÉRJ : Micsoda beszéd, hogy ki az ? És micsoda beszéd, hogy „Géza, te vagy az ?" Persze, hogy én vagyok e az. AZ ASSZONY : Micsoda beszéd az a „mi* csoda beszéd ?" A FÉRJ : Hát igaz is ! Micsoda beszéd ? Se „jó napot", se „szervusz, drágám". Csak „Géza, te vagy az ?" Egyáltalán, miért ijed­ tél meg ? Hát ki lehetne más, aki idejön, mint én ? ! Én ! AZ ASSZONY : Na, hallottam már olyat is, hogy betörők nyitottak be egy lakásba. A talanul FÉRJ : Betörők ! Azok nem ilyen zaj, jönnek. Azoknak nincs kulcsuk az előszobához. AZ ASSZONY : Persze, hogy nincs. Azért törnek be. — Miért jöttél haza ? A FÉRJ : Ejnye, de csodálkozol ! — Mert hazaj­öttem. AZ ASSZONY : De hiszen azt mondtad : elmégy a kaszinóba, szórakozni. Az jót tesz a neuraszténiádnak. A FÉRJ : Azt mondtam ? AZ ASSZONY : Azt. És azt is mondtad , azután sétálni fogsz. Azt mondtad, az jót tesz a neuraszténiádnak. A FÉRJ : Azt mondtam ? AZ ASSZONY: Azt. A FÉRJ : Mikor mondtam ?

Next