Színházi Élet - 1918/15. szám

SZÍNHÁZI ÉLET 7. oldal názium, a filmdramaturgia törvényeinek megfelelően jó és játszható. Mert a film sikere nagymértékben függ a szcená­­riumtól. Ennek úgy kell megírva lennie, hogy azt filmszerűen játszani lehessen. Ne dialógusok vezessék és magyarázzák a cselekményt, hanem kizárólag az akció, a filmdarab legfőbb éltető eleme. A moziszínjátéknak tehát az az alapja, a titka, vájjon a színész jól játszható szcenáriumot kap-e vagy sem. Ez már nagyon sok, de még nem min­­den. A filmszínésznek sokat kell önma­­gát látnia a vásznon, önmagát kell tanul­­nia, korrigálni, fejleszteni a játékát, igaz­­ságosan kell megbírálnia önmagát, mit tud és mit kell még tudnia. Amíg pedig a filmszínész eljut végre odáig, hogy érti a mozijátszás művészetét minden részvé­­tével együtt, addig csak egy tanácscsal szolgálhatok számára: mindenben szoro­­san a rendező instrukciói szerint csele­­kedjék. Mert a filmrendező kezében a filmszínész olyan, mint egy marionetta­bábu, amelyet vezetni, ide-oda rángatni kell, hogy jót, szépet, hatásosakat, ért­­hetőt és mindenekfölött művészit érjen el vele. Hogy a filmszínész mennyire rabja kell hogy legyen a rendezőnek, arra nézve elmondok egy esetet, amelynek évekkel ezelőtt szemtanúja voltam Kopenhágá­­ban. A Nordisk hatalmas atelierjébeit egy alkalommal Psvlandernek egy börtön­­jelenetet kellett lejátszania . Richard Davidson, egy jeles dán rendező, elját­­szotta a világhírű mozinagyság előtt az egész szcénát elejétől­ végig a legapróbb részletekig s Psylander szó nélkül követte a rendező utasításait. Izgatottan figyel­­tem a kulisszák mögül s megdöbbentem, amikor a rendező, próbálva a jelenetet Psylanderrel, ezt ide«oda lökdöste, rán­­gatta, kiabált, ordított rá, a mozi legelső művésze pedig a legnagyobb nyugalom­­mal, szó nélkül alkalmazkodott a rendező minden kis instrukciójához. A felvétel végén Psylander, látva az • én kérdő és csodálkozó tekintetemet, igy> szólt: „Sie dürfen darüber nicht staunen. Ein Kinoschauspieler muss so arbeiten, Er muss dass tun, was ihm dass Wissen' und das Herz des Regisseurs diktiert". Nyilvánvaló tehát, hogy a filmszínész csak akkor képes tökéleteset produkálni,­ ha megnyeri magának társul a rende­­zőt, a dramaturgot, sőt az operatőrt és in­­terior tervezőt is. Mindenkor dolgos munkása, lelkes­­ harcosa voltam annak a kis csapatnak,­ amely a hazai film ügyének tökéletes be ve­dését tűzte ki feladatául. Kitörő öröm­­mel fogadtam mindenkit, aki csak egy kis eredetiséget hozott magával, aki csak valamelyest is javította és előbbre vitte a mi dolgunkat. Gyönyörűséggel nézem a magyar film mai forradalmi­ korszakát, amelyet néhány ambiciózus­ és hozzáértő ember irányít, vezet, hogy­ megalapozzák azt az utat, amelyen ha­­ladva, bizonyosan el fogunk érkezni az ideális jövőhöz, az abszolút tökéletes, irodalmi, művészi és technikai filmhez.­ A Nemzeti Színházban az első shakespeare­ előadás, 1837-ben volt. Szinre került a Makó táncos hölgy, a „Szerelem mindent tehet" címmel. Ford. Komlóssy Ferenc. A­­­ GÓTH ANNIE a Star filmgyár művésznője

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék