Színházi Élet, 1920. április 25–május 1. (9. évfolyam, 17. szám)
1920-04-25 / 17. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 20 urat tolakodása miatt megkorbácsolta a gépírókisasszonya, mire a kisasszonynak felmondtak. Mondani sem kell, hogy a kisasszony ugyanaz, aki ma belépett a szerkesztőségbe. Már-már írja a vezércikket, amikor megjelenik a szerkesztőségben az igazgató úr. Nagy kibékülés, a vezércikk nem jelenik meg és a szerelmesek boldogok lesznek. Nagy Magda, Somlér, Kabos és dr. Torday adják a darab hálás szerepeit. Zágon István „Zsiga nem akar" című kis bluettje arról szól, hogy a kabaréban senki sem akar első szám lenni. Somlár és Fekete Pál játsszék a perjelenetet. Erre a műsorra maradt a „Lacika" című operett is, amely a mult műsorról leszorult. Zágon István mulatságos szövege és Pallós Tivadar dallamos zenéje bizonyára most is oly sikert fog aratni, mint a mult premieren. Nagy Magda, Kállay Angéla, Pázmánné, Kabos, Boross, Fekete Pál sok tapsot fognak aratni. Kökény Ilona, Ürmösy Annikó és Boross Géza magánszámai egészítik ki a változatos és gazdag műsort. MIHÁLYFFY ÉS A SZÍNHÁZI ORVOS. A Mihályffy-jubileumon történt. Ott volt a színpadon a Nemzeti Színház régi orvosa, a kedves Bortha József bécsi is, hogy kivegye részét Mihályffy ünneplésében. Szerényen meghúzódva, könyökkel szemében nézte a szép ünnepélyt, amelynek végeztével csendesen el akart vonulni. A színpadra vezető vasajtónál azonban a véletlen összehozta Mihályffy Károllyal. Az öreg orvos nem tudván mit mondani a jubiláló művésznek, így aposztrofálta : " Azóta vagyok itt orvos, amióta te színész. Én nagyon haragszom rád, hogy oly kevés hasznomat vetted. Hogy lehet az, hogy valaki negyven év alatt egyszer se legyen beteg ? Mihályffy erre a szemrehányásra persze nem tudott mit válaszolni és meghatottan ölelte meg régi barátját. Szerző a könyvéről Fölkérettünk az alábbi nyilatkozat közzétételére. Nyilatkozni ! Nem vagyok azonos azzal a Gosztonyi Ádámmal, ki a Tréfás könyvet írta. Én egy konok és rosszkedvű ember vagyok, ezzel ellentétben a Tréfás könyv tele van ötlettel, ragyogó szellemességgel, sziporkázó viccekkel, finom szatírával, mint mondják, egy nagyszerű pompás könyv, amilyen esztendők óta nem jelent meg a magyar könyvpiacon. Aki egy derűs órát akar szerezni magának, vegye meg. Fáj, hogy meg kell tagadnom a szerzőjét és csak azért nyilatkozom, hogy nem vagyok azonos, mert én egy humortalan fiatalember vagyok — mint e nyilatkozatból is kitűnik — és ha összetévesztenek azzal a Gosztonyi Ádámmal, aki a Tréfás könyvet írta, mindjárt azt is kívánják, hogy mondjak valami vicces dolgot amit sajnos nem tudok megtenni. Kiváló tisztelettel Gosztonyi Ádám U. i. Kedves szerkesztőm, adja ki ezt a nyilatkozatot és ne árulja el senkinek, hogy megtagadtam önmagam. Igazán csak azért tettem, hogy ilyen alapon — mint idegen személyt — agyba főbe dicsérhessem magamat. Jó trükk ! Mi ? Ellopni nem lehet, mert már bejelentettem a szabadalmi hivatalnak. Hive, Gosztonyi Ádám fi füredi erdőben fs füredi határban van egy erdő melyben rengeteg madár van. Mihelyt belépek, az erdőbe a madarak versenyre kelnek, ugy énekelnek-Hévvel dalolnak és én megértem tervüket: szeretnék, ha az újságban kiírnám nevüket. Szenes ember