Színházi Élet, 1922. szeptember 17–23. (11. évfolyam, 38. szám)
1922-09-17 / 38. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 32 Tudós Akadémia a Faunban A hirdetőoszlopok sokszínű tarkabarkaságában egy új markáns alak vonult föl, egy Faun, amint zsonglőri ügyességgel dobálja föl nevének betűit. A plakátok azt hirdetik, hogy 16-án, szombaton nyílik még a fővárosnak egyik bizonyára legstílusosabb szórakozóhelye, a Faun. Az új kabaré, amikor e beszámoló íródik róla, még a készülődés utolsó óráinak lázas mozzanatait éli. Ebből a khaotikus miliőből azonban már tisztán bontakoziik ki a premier képe és imár megmutatkoznak a jövő perspektívái. A perspektívák szerint pedig a Faun a legvidámabb, főként pedig legközvetlenebb kabaréja lesz Budapestnek. A kabaré vezetősége ugyanis számolt azokkal a szükségszerűiségiekkel, amelyeket a helyiség és a színpad előírtak és e szükségszerűséghez képest állította be műsorát. Mindenekelőtt döntő volt a műsor zsánerére az a körülmény, hogy a színpadul szolgáló pódium a gyönyörű szinházhelyi«ség közepére került s így az asztaloki mellett kényelmesen elhelyezkedő közönség nem amit érzi azt az ünnepélyes távolságot; még a szinházszerüen berendezett kabarék közönsége is érezni szokott, ha a helyére ül. S minthogy a színész ott jön el a közönség előtti, a tréfák kiindulópontja nem a pódium. A pódium inkább a csomópontja azoknak a szellemes trükkökkel kieszelt mókáknak, amelyek rendesen lent a nézőtéren indultak meg. Ez a körülmény viszont nem engedi meg a szerzőknek,hogy a kabarétréfák ismert motívumaival dolgozzanak. ( Az írói leleménynek új próbája és az új lehetőségeknek szertelen kiaknázása jellemzi a Faun első műsorát, amelynek kiemelkedő darabjai Török Rezső: Deputáció című tízperces parasztmókája, Kálmán Jenő Akadédémiája, Mihály István és Grósz Alfréd bonne címlű lírai énekes játéka, a Tatárjárás cimü repriz, amelynek aktualitását egy igen finom eredeti ötlet adja meg. Végül Chaplin és Fitty együttes föllépte Kőváry és Szenes Ernő ábrázolásában. Minthogy e beszámoló egy nappal premier előtt jelenik meg, indiszkréció volna a a műsoron szereplő darabok trükkjeit előre elárulni, így inkább magukról a szereplőkről írhatunk, akik a darabok természetéhez képest könnyed és eredeti közvetlenséggel oldották meg feladatukat. A parasztmókában Szentiványi Kálmán, Pázmánné, Fodor Frici, a szombathelyi Kamarlaszínház kitűnő tánckomikusa, Jász Kálmán és Gyöngyi szerepelnek. A három előbbi név régi és kedves jó ismerőse a közönségnek, a két utóbbi pedig rövidesen az lesz. Kálmán Jenő Akadémiájában Virág Jenő kapott egyéniségének megfelelő pompás szerepet. A népszerű komikust úgy itt, mint szólószámaiban elsőrangúan staffirozta ki az igazgatóság, ami természetes is, mert hisz a második részben, ahol egyik adoma a másikat éri, ő egyike azoknak, akikre az igazgatóság leginkább épít. És egyébként is nehéz helyztete van, mert Kmochnéval kell megbirkóznia, aki ugyancsak a második részben két kacagtató szerepet is kapott! Az Akadémiában mulatságos szerepe lesz még Fodor Frigyesnek és a szimpatikus Róna Stefinek. Mihály István és Grósz Alfréd lvonne című zenés játékában egy életunt gavallér nemesen megrajzolt, finom alakja jutott Pázmánnak, a Városi Színház tehetséges és népszerű Pacijának. Ugyané darabban be a nagyon szép és nagyon mutatkozik tehetséges Petráss Juci, aki a Föld-színházból már mint kész primadonna érkezett be. A darabnak harmadik szereplője, a fiatal Sebő, meg fogja lepni a közönséget szép, meleg hangjával és énektudásával. A kitett gyermek című mozidrámában Kmochné, Jász Kálmán és a szerző , Kálmán Jenő játszanak. Utóbbi mint conferencier. Chaplin és Fatty együttes fellépte Kővári remek ideájából született meg és rendkívüli mulatságot fog szerezni a közönségnek. A Tatárjárás negyedik felvonása viszont Kővárynak, Pázmánnénak, Pázmánnak, Gerőffi Böskének és a fiatal Csiky Józsefnek ad hálás lehetőségeket, nem beszélve Kmochnéról, aki mint Mogyoróssy önkéntes uniformisban érkezik a főszereplők húszéves találkozójára és Sándor Stefiről, aki visziont taint vng özvegy téved a vidám ensemble középpontjába. Sándor Stefinek különben 3 magánszámai között van egy Zoro Wa Hu című kupléja, amely nemsokára járványszerűen fog elterjedni Budapesten. A magánszereplők közül Gyöngyi három Kálmán-kupléval jön, amelyek aktualitásuknál fogva úgyszólván az utolsó pillanatban születtek. Vágó Ilonka A remete csengettyűjéből énekel egy áriát gyönyörűen. Ugyancsak kedves magénszámai lesznek a szép Fazekas Erzsinek és Hites Olgának, a kabaré naivájának. Hogy komoly műélvezetben se legyen hiány, az igazgatóság leszerződtette Hermann Ily klasszikus táncosnőt, a budapesti uri társaságok kedvelt tagját, aki két remek tánccal szerepel a Faun pódiumán. Magánszámnak vehető, bár Török Rezső parasztmókájában szerepel, mint betét, Jász Kálmánnak egy végtelenül ötletes parasztkupléja, mely frisseségben Gárdonyinak egyykori Göre-strófáira emlékeztet. A szövegét természetesen Török Rezső, a muzsikáját Grósz Alfréd írta. A zeneszerzők közül Pallós Tivadar szerepel néhány igazán ötletes szólammal ,s akit elsősorban illett volna megemlítenünk, Rieger Alfréd, a Szimfonikusok kiváló és európai nevű karnagya. A Faun igazgatósága Rieger Alfrédot karmesteréül szerződtette a társulathoz, míg a Faun-kuglidóban Székely karmester játszik és Seiffert József, a közkedvelt bar-énekes énekel.