Színházi Élet - 1922/38. szám

Tudós Akadémia a Faunban A hirdetőoszlopok sokszínű tarkabarka­ságában egy új markáns alak vonult föl, egy Faun, amint zsonglőri ügyességgel do­­bálja föl nevének betűit. A plakátok azt hir­detik, hogy 16-án, szombaton nyílik meg­­a fővárosnak egyik bizonyára legstílusosabb szórakozóhelye, a Faun. Az új kabaré, amikor e beszámoló íródik róla, még a­­ké­szülődés utolsó­ óráinak lázas mozzanatait­ éli. Ebből a k­aotikus miliőből azonban már tisztán bontakoziik ki a premier képe és imár megmutatkoznak a jövő perspektívái. A perspektívák szerint pedig a Faun a leg-­­vidámabb, főként pedig legközvetlenebb kabaréja lesz Budapestnek. A kabaré ve­zetősége ugyanis számolt azokkal a szük­ségsz­erű­ségiekkel, amelyeket a helyiség és a színpad előírtak és e szükségszerűséghez képest állította be műsorát. Mind­enekelőtt döntő volt a műsor zsá­nerére az a körülmény, hogy a színpadul szolgáló pódium a gyönyörű szinházhelyi-« Bég közepére kerü­ü­lt s így a 7­ asztal­oki mel­lett kényelmesen elhelyezkedő közönség nem érzi azt az ünnepélyes­­távolságot, amit még a szinházszerűen berendezett kabarék közönsége is érezni szokott, ha a helyére ül. S minthogy a színész ott­­­jön el a közönség előtti, a tréfák kiindulópontja nem a pódium. A pódium inkább a csomó­pontja azoknak a szellemes trükkökkel ki­eszelt mókáknak, amelyek rendesen lent a nézőtéren indultak meg. Ez a körülmény viszont nem­ engedi meg a szerzőknek,­­hogy a kabarétréfák ismert motívumaival dolgozzanak. ( Az írói leleménynek új próbája és az új lehetőségeknek szertelen kiaknázása jellemzi a Faun első műsorát, amelynek kiemelkedő darabjai Török Rezső: Deputáció című tíz­perces parasztmókája, Kálmán Jenő Akadé­démiája, Mihály István és Grósz Alfréd Ivonne címlű lírai énekes játéka, a Tatár­járás című repriz, amelynek aktualitását egy igen finom eredeti ötlet adja meg. Vég­ül Chaplin és Fitty együttes föllépte Kővár­y és Szenes Ernő ábrázolásában. Minthogy e beszámoló egy nappal a premier előtt jelenik meg, indiszkréció volna a műsoron szereplő darabok trükkjeit előre­­elárulni, így inkább magukról a szereplők­ről írhatunk, akik a darabok természetéhez képest könnyed és eredeti közvetlenséggel oldották meg feladatukat. A parasztmnóká­ban Szentiványi Kálmán, Pázmánné, Fo­dor Frici, a szombathelyi Kamar­aszínház kitűnő tánckomikusa, Jász Kálmán és Gyön­gyi szerepelnek. A három előbbi név régi­­és kedves jó ismerőse a közönségnek, a két utóbbi pedig rövidesen az lesz. Kálmán Jenő Akadémiájában Virág Jenő kapott egyéniségének megfelelő pompás szerepet. A népszerű komikust úgy itt, mint szólószámaiban elsőrangúan staffi­rozta ki az igazgatóság, ami természetes is, mert hisz a második részben, ahol egyik adoma a másikat éri, ő egyike azoknak, akikre az igazgatóság leginkább épít. És egyébként is nehéz helyz­ete van, mert Kmochnéval kell megbirkóznia, aki­­ ugyancsak a második részben két kacagtató­ szerepet is kapott! Az Akadémiában mu­latságos szerepe lesz még­ Fodor Frigyes­nek és a szimpatikus Róna Stefinek. Mihály István és Grósz Alfréd Ivonne című zenés játékában egy életunt gavallér nemesen megrajzolt, finom alakja jutott Pázmánnak, a Városi Színház tehetséges és népszerű Pacijának. Ugyane darabban mutatkozik­ be a nagyon szép és nagyon tehetséges Petráss Juci, aki a Feld-színházból már mint kész primadonna érkezett be. A darabnak harmadik szereplője, a fiatal Sebő, meg fogja lepni a közönséget szép, meleg hang­jával és énektudásával. A kitett gyermek című mozidrámában Kmochné, Jász Kálmán és a sz­erző , Kálmán Jenő játszanak. Utóbbi mint conferencier, Chaplin és Fatty együttes föllépte Kővári­ remek ideájából született meg és rendkívüli mulatságot fog­ szerezni a közönségnek. A Tatárjárás negyedik felvonása viszont Kő­várynak, Pázmánnénak, Pázmánnak, Gerőffi Böskének és a fiatal Csiky Józsefnek ad hálás lehetőségeket, nem beszélve Kmoch­néról, aki mint Mogyoróssy önkéntes uni­formisban érkezik a főszereplők húszéves találkozójára és Sándor Stefiről, aki visz­ont taint­iig özvegy téved a vidám ensemble középpontjába. Sándor Stefinek különben 3 magánszámai között van egy Zoro Wa Hu című kupléja, amely nemsokára járvány­szerűen fog elterjedni Budapesten. A magánszereplők közül Gy­öngyi három Kálmán-kupléval jön, amelyek aktualitá­suknál fogva úgyszólván az utolsó pillanat­ban születtek. Vágó Ilonka A remete csen­gettyűjéből énekel egy áriát gyönyörűen. Ugyancsak kedves magénszámai lesznek a szép Fazekas Erzsinek és Hites Olgának, a kabaré naivájának. Hogy komoly műélve­zetben se legyen hiány, az igazgatóság le­szerződtette Hermann Ily klasszikus tán­cosnőt, a budapesti úri társaságok kedvelt tagját, aki két remek tánccal szerepel a Faun pódiumán. Magánszámnak vehető, bár Török Rezső parasztmókájában szerepel, mint betét, Jász Kálmánnak egy végtelenül ötletes parasztkupléja, mely frisseségben Gárdonyinak eg­ykori Göre-strófáira emlé­keztet. A szövegét természetesen Török Rezső, a muzsikáját Grósz Alfréd írta. A zeneszerzők közül Pallós Tivadar szerepel néhány igazán ötletes szálammal ,s akit első­sorban illett volna megemlítenünk, Rieger Alfréd, a Szimfonikusok kiváló és európai nevű kar­nagya. A Faun igazgatósága Rieger Alfrédot karmesteréül szerződtette a társu­lathoz, míg a Faun-kuglidóban Székely kar­mester játszik és Seiffert József, a közked­velt dar-énekes énekel.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék