Színházi Élet, 1927. február 20–27. (17. évfolyam, 8. szám)
1927-02-20 / 8. szám
10 színházi ÉLET Tíz év óta nem olvasta Csathó Kálmán a „Te csak pipálj Ladányi" című regényét s most Hevesi Sándor sürgetésére egy hónap alatt darabot irt belőle — Rózsahegyi Kálmánnak Volt nékünk egy régi, kedves lapunk, a „Vasárnapi Újság", abban kellláttam gyakran ilyen interieuröket, mint amiilyen a Csathó Kálmán dolgozószobája. Vidéki kúriák, nagyúri kastélyok úriszobája volt ilyen, azzal a különbséggel, hogy itt mégis több a könyv; a falak mentén, keményfapolcokoni mintegy 3500— 4000 kötet. De a virágos biedermeyerkanapé, az öblös fotelek, a csillár, a vörösposztós íróasztali, nem mai munka; patinás, tradíciós berendezés ez: egy magyar urnak, egy magyar írónak a Stúdiója. Mert Csathó Kálmánban ez két legjellegzetesebb vonás: magyar és ur a Egy magyar ur, akit ír. Még pedig ugy, ahogy kívüle csak kevesen. A magyar irodalom nagy hagyományai élnek benne és az írásaiban s ahogyan ő a magyar világot, a magyar életet regényeiben, novelláiban és színdarabjaiban megrajzolja, olyan is az élete: megható, szép, romantikus, derűs, ötletes, tiszta, lelkes költői... Illiît velem szemben az Íróasztalainál Csathó Kálmán és ha csak sejtené, hogy ilyen gondolatok forognak most a fejemben, rámi szólna keményen, hogy hagyjam a dicsérő jelzőiket és ne vele foglalkozzam, hanem ha már itt vagyok, beszéljünk a pipázó Ladányiról, akit ő a színpadra visz a jövő héten. Hát beszéljünk róla. De előbb hadd lássam, hogy miket irt Csathó úr arra nagy árkus papírra éppen, amikor beállíatottam hozzá. Ezt irtja: VII. JELENET. Vajda Juli, Ferberné, Bédiné, Ghyczyné. — Mit ez? — mondom, — még csak most íródik a hetedik jelenet? Hát hogyam lesz ebből premier a jövő héten? Csathó Kálmán nevetve világosít fel róla, hogy a „Te csak pipálj, Ladányi!" csak délelőttönként foglalkoztatja őt, amikor ott van a nemzeti színházi próbákon. Délután a Lilla érdekli csak a Csokonai Vitéz Mihály Lillája. Délután Csokonai darabját írja... És elmondja, hogy ebben a hetedik jelenetben, amelyen érkezésem előtt kezdek meg éppen, milyen érdekes asszonyok szerepelnek. Vajda Juli nem más, fiátul Lilla; őróla kapja címét is a darab, amely tehát nem „Csokonai" lesz, mint eddig hirdették, hanem ,,Lilla". Ferberné, Feriber szitásmesternek a felesége. Gráci leány, Kreutzer Terézia volt a leánykori neve és Szinnyey József bátyánk nagyapja. Béldiné Fábián Jutva főkötővarrónő volt és verseiket irt. Több verseskönyve meg is jelent és hires a Gvadányival folytatott verses levelezése. A férje: csizmadiamester volt és városi szenátor. Ghyczy .Józsefné végül a komáromi alispán felesége. . . Ilyen kerülővel jutunk el mégis a pipáló Ladányihoz. Róla Csathó Kálmán a következőiket mondja: * — Az elmúlt ősszel bejelentettem Hevesi Sándornak, hogy nem leszek készen az idén a Csokonai-darabbal, ne számítson rája. Hevesi kénytelenkelletlen tudomásul vette ezt, de már három nappal később rám üzent, hogy ott van a „Te csak pipálj, Ladányi!" Ő elolvasta a regényt; mi sem köny- Csalhó Kálmán a „Te csak pipálj, Ladányi" szerzője