Színházi Élet, 1927. október 16–29. (17. évfolyam, 43. szám)
1927-10-16 / 43. szám
72 H. B. Vilma. LEVÉL: ön azt irta egyszer, hogy aki nem imádkozik, az gondoljon elalvás előtt egy pillanatra az édesanyjára ... én ezt a gondolatot megköszönöm önnek. VÁLASZ: Én pedig boldog vagyok, hogy az én gondolatom visszhangra talált az ön nemes megértő szivében. Tizenhét éves leány. LEVÉL: Hogy lehetne térhez menni ? VÁLASZ úgy hogy keres az ember egy gavallért, akiből Vőlegény lesz és aztán — mint pillangóból a hernyó — férj. Más metódust nem tudok. Zacsek, vagy nem Zacsek. LEVÉL: Nagyon tetszem egy fiúnak, de én ki nem állom. Hogyan „zóljak ki vele." VÁLASZ: Nem tudom mit csodáljak inkább, jeligéjének zengő, csilingelő muzsikáját, vagy harmatos, üde stílusát ? M. Ilonka. SZÍNHÁZI ÉLET LEVÉL: Szerelmes vagyok egy fiúka . . . VÁLASZ: Kezdjük a dolgot ott, hogy ezt a szót, hogy szerelmes, ne válasszuk el a közepén, hanem fogjuk föl kivételesen egy szónak, továbbá a fiút, akibe szerelmes nagyságod, ne méltóztassék helyhatározó gyanánt kezelni. A többiről ráérünk későbben is beszélni. Feledés. LEVÉL: Miképp feledhetném el őt s miképp nyugodhatnék meg abba, hogy ami nincs, az nincs. VÁLASZ: Ugy hogy a lelkét megedzi ehhez az okos filozófiához. Látomás. LEVÉL: Versek: Oh, borzalom Gyakran Szemeidet gondolom s hajadat viselem én Ajkaim átkoznak emgem És sírnak Aztán zokogva hiába hívlak . . . VÁLASZ: Oh, borzalom. Liliom. LEVÉL: Csalódtam egy fiúba, most egy másik tetszik, de ebbe még nem vagyok szerelmes. Kérem tanácsát, legyek-e bele szerelmes, vagy nem ? ! VÁLASZ: ön jeligéül a liliomot választotta. Ez egy szép magasba törő fehér virág, amely a napsugár csókjára bimbózni kezd, aztán kitárja szirmait a maga teljes pompájában. Tudtommal még egy liliom se kérdezte meg egy deresfejű írótól, hogy szabad-e neki virágozni, vagy nem ? Árkádia. LEVÉL: Versek. Ősz végén. Szeretem az erdőt. Egyedül. Nem szeretsz. VÁLASZ Ide iktatom két strófa rímeit. ,,Pusztulását, némaságát, hervadását, hullását, erdő, veszendő, élet, enyészet." Ezek nem rímek. Olyan versek, mint például ez: ,,Mondja kedves Árkádia, hol marad a kádencia ?" Rimaszombat. LEVÉL: Tizenhat éves vagyok, de már csalódott. Tanulás helyett szép osztálytársnőimmel foglalkozom ... ! VÁLASZ: ,,Miért nincs nekem egy ilyen drága, kis nagy reményekre jogosító fiam ?" Iduka. LEVÉL: Miért tiltakozik ön az ellen a megszólítás ellen hogy „Bácsi ?" VÁLASZ: Semmiesetre sem a korom miatt, mert a korom szerint ez a megtiszteltetés rég megillet. De nem akarom ezt a komoly rovatot, a régi gyerekes mederbe terelni. Itt nem Pósa bácsi, vagy Pószi bácsi ízen és nem Oszkár bácsi mesél, itt Farkas Imre, egy tapasztaltabb ember vált néhány emberi szót fiatalabb emberekkel, akik kíváncsiak a véleményére. Ennyi az egész. Itt nincsenek atyám, bátyámok és néném öcsémek, szeretném ha e kis rovatban, mely nekem a legkedvesebb, Európa volna még Abel Frigyes most a bécsi „Faun Bunte Bühnen Bilder"-ben lép fel Grand Guignol szerepekben partnernőjével Thea Gítával, nagy sikerrel