Színházi Élet, 1928. február 5–11. (18. évfolyam, 6. szám)
1928-02-05 / 6. szám
10 SZÍNHÁZI ÉLET ULLA — VALLOMÁSOK EGY DARABRÓL ÍRTA: CSATHÓ KÁLMÁN Csokonai Vitéz Mihály és Vajda Juli szerelmét egyszer már megírtam a „Földiekkel játszó égi tünemény" című regényemben. Most ugyanezt a témát írtam meg színműnek, ami azonban nem azt jelenti, hogy dramatizáltam a regényemet. A legtöbb téma olyan, hogy epikus és drámai feldolgozásra egyformán anyagot nyújt s nekem az a tapasztalatom, hogy a regényben való feldolgozás nagyon jó előtanulmány az írónak a később megírandó drámához, mert a regényben kiélheti a témának azokat a részeit is, amelyek nem valók színpadra. „Az uj rákon" és ,,A házasságok az égben köttetnek" című vígjátékaim is eredetileg színpadi témákként jutottak eszembe és úgy írtam meg előbb regényeknek. Csak a Ladányiban nem láttam kezdetben a darabot s azért húzódoztam olyan sokáig tőle, hogy színpadra vigyem. Csokonait és Lillát kezdettől fogva darabnak visszariasztott azonban jóideig szántam, a történet szinpadilag befejezetlen volta, mert hiszen azzal, hogy Vajda Juli a költő helyett a gazdag gabonakereskedőnek, — mint Komáromban akkor nevezték: kvesztornak — nyújtja kezét, azzal a Csokonai és Lillája drámáját nem éreztem megoldottnak. A regény ezzel végződik, a darabban azonban a Juli férjhezmenetele a második felvonásnak a befejezése. A harmadik felvonás négy évvel ezután történik, mikor Csokonai Vitéz Mihály újból megjelent Komárom városában s az irodalomtörténet tanulsága szerint találkozott is Lillával — egyetlenegyszer. Ennek a találkozásnak az emlékét őrzi Csokonainak „A szépség ereje ia bajnoki szirén" című könyvének egy példánya, amelyet a késő A „Hoffmann meséi" új szereposztásban az Operaházban Laurism Lajos (Holtmann) es i\uyy Mui-yil (Aniviuat (Vajda M. Pál felv.)