Színházi Élet, 1928. február 5–11. (18. évfolyam, 6. szám)

1928-02-05 / 6. szám

10 SZÍNHÁZI ÉLET ULLA — VALLOMÁSOK EGY DARABRÓL­­ ÍRTA: CSATHÓ KÁLMÁN Csokonai Vitéz Mihály és Vajda Juli szerelmét egyszer már megírtam a „Földiekkel játszó égi tünemény" című regényemben. Most ugyanezt a témát írtam meg színműnek, ami azonban nem azt jelenti, hogy drama­tizáltam a regényemet. A legtöbb téma olya­n, hogy epikus és drámai feldol­gozásra egyformán anyagot nyújt s nekem az a tapasztalatom, hogy a re­gényben való feldolgozás nagyo­n jó előtanulmány az írónak a később megírandó drámához, mert a regény­ben kiélheti a témának azokat a ré­szeit is, amelyek nem valók színpadra. „Az uj rákon" és ,,A házasságok az égben köttetnek" című vígjátékaim is eredetileg színpadi témákként jutottak eszembe és úgy írtam meg előbb re­gényeknek. Csak a Ladányiban nem láttam kezdetben a darabot s azért hú­zódoztam olyan sokáig tőle, hogy színpadra vigyem. Csokonait és Lillát kezdettől fogva darabnak visszariasztott azonban jóideig szántam, a tör­ténet szinpadilag befejezetlen volta, mert hiszen azzal, hogy Vajda Juli a költő helyett a gazdag gabonakereske­dőnek, — mint Komáromban akkor nevezték: kvesztornak — nyújtja ke­zét, azzal a Csokonai és Lillája drá­máját nem éreztem megoldottnak. A regény ezzel végződik, a darabban azonban a Juli férjhezmenetele a má­sodik felvonásnak a befejezése. A har­madik felvonás négy évvel ezután tör­ténik, mikor Csokonai Vitéz Mihály újból megjelent Komárom városában s az irodalomtörténet tanulsága sze­rint találkozott is Lillával — egyetlen­egyszer. Ennek a találkozásnak az emlékét őrzi Csokonainak „A szépség ereje ia bajnoki szirén" című könyvé­nek egy példánya, amelyet a késő A „Hoffmann meséi" új szereposztásban az Operaházban Laurism Lajos (Holtmann) es i\uyy Mui-yil (Aniviuat (Vajda M. Pál felv.)

Next