Szinházi Magazin, 1943. január-március (6. évfolyam, 1-15. szám)

1943-01-13 / 4. szám

Négy jeles magyar írónő siel el! A színésznő színpadon és képeken szerepel, az írónő azonban csak be­tűk és könyvek közvetí­tésével kerül a közönség elé. Bemutatjuk most négy írónőnk képét s megkérdezzük tőlük azt, amire legilletékesebben a nő felelhet: összefér-e :az irodalom és a szere­tetm­-Egry Irén olyan, mint egy kis iskolásleány.­­Verseket ír, sőt történel­emi regényt, legutóbb pe­dig essay-t Deák Ferenc­ről. — A nőknek ahhoz a csoportjához tartozom — feleli kérdésünkre - akikre az a gyűjtőnév is ráillik: ember. Az ember életének szükséges, de nem kizárólagos velejá­rója a szeretem. El tu­dom tehát, képzelni azt, hogy valaki szerelmes, amellett szellemileg az irodalom köti le. Korompay Viola költő és bálkirálynő, gyönyörű szőke leányka, aki csak akkor ír, ha »hangulata van«. Több verseskönyve jelent meg. — Minden lányt lebe­szélek az irodalomról. A vers nagyobb zsarnok a szerelemnél is, a kettő nem, fér össze, valame­lyiket meg kell csalni, a másik kedvéért. Mindig szakítok az irodalom­mal és mindig visszaté­rek­ hozzá. Nekem a vers a szerelem, írni szeret­nék mohón és lélekzetvé­tel nélkül. Nem írni, számomra annyi, mint nem lélekzeni. S nem l­é­­lekzeni: annyi, mint meg­halni ... Kőváry Margit, ma donna areis filigrán je­lenség, nagy sikert ara­tott regénye, »A víz és kenyér« viszont férfiasan erőteljes, kemény alko­tás. — Az Írás maga is,­­örök szerelem. Remény­kedés, lemondás, diadal, mámor, rajongás ... Ter­mészetes, hogy össze le­het egyeztetni a szere­lemmel. Az Írásnak azt hiszem, nemcsak a szó­rakoztatás a célja, ha­nem az, hogy a betű ere­jével belopjuk az embe­rek lelkébe ír tisztább, nemesebb élet utáni vágy szikráját, a felemelkedés akaratát. Erre csak tel­jes- és szép életű ember képes, a teljes- és szép élethez pedig hozzátarto­zik a szerelem. Az írót nem lehet átlagon aluli embernek számítani, eb­ből következik, hogy élettársa sem lehet átla­gon aluli. Nekem hála Istennek, olyan uram van, aki inspirál! Nagy Méda. Asszony, anya. Két gyerek anyja. Írásaiból tartja és neveli őket. — Hogy mi a vélemé­nyem az írásról és a sze­relemről? A női író leg­nagyobb problémája mind­áig az asszony és a férfi egymáshoz való viszo­nya. Hiszen ezen épül fel a családi élet, mely minden nő lelki világát betölti, ezen áll vagy bukik az otthon harmó­niája, a gyermek sorsa. Ezért az igazi asszonyíró témája mindig a szere­lem köré fűződik. Én szeretem az írásaim mö­gött azt, ami sajátosan asszonyi, amit tehát egyetlen férfi sem írhat le. Ezért vallom nem­­c­sak hónak hanem asz­szonyírónak magamat. Simon Margit Egry Irén­ ­ Korompay Viola (Tóth Margit felv Köváry Margit 2d Nagy Méda (Orelly felv.:

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék