Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Balogh Sándor - Balog Tamás - Balogh Tihamér (almási)
487 Balogh 488 hagyományozott és gyarapítására alapítványt tett. — Munkái: 1. Idyllion haluceuticon ill. ac. rev. d. Joanne Szily de Felső-Szopor, Sabariensi episcopo inaugurate Jaurini 1777. — 2. Augustae Theresiae, regi apostolico. .. ob translatam Budam universarum scientiarum academiam eucharisticon sacratum, dum hiaec artium universitas anno 1780. instauraretur. U. ott, 1780. — 3 Szent Istvánnak, Magyarország első királyának dicsérete .... Bécs, 1805. — Egy levelét, melyet 1806-ban Kovachich Márton Györgyhöz irt, a m. n. muzeum őrzi. Révai Hl., Candidati Erigendae Eruditae Societatis Hungaricae. Jaurini, 1791. 67. — Horányi, Nova Memoria I. 276. — M. Kurir 1805. I. 16. SZ. — Verein. Ofner Pester Zeitung. 1810. 63. Sz. — Ally. Literatur Zeitung. Jena, 1810. III. 848. 1. — Catalogus Bibi. Fr. Com. Széchenyi. Suppi. I. és II. — Kis János Emlékezései II. 241. — Pauer, Egyházi Rend Érdemei 412. — Stoeger, Scriptores 20. — M. Könyv-Szemle III. 337. — Petrik Bibliographiája I. 170. 172. (Hibásan irja B. Eleknek.) Balogh Sándor. — Munkája: Magyarország iparviszonya és munkásai helyzetének újjáalakítása iránt tervszerű javaslat. Bpest, 1887. M. Könyvészet 1886. Balog Tamás, csurgói ev. ref. prédikátor. — Munkája: Tisztelő versek, melyeket báró nagy-szőllősi Perényi Károly ur. esztergomi kanonok. . . felszenteltetése alkalmatosságára irt. Buda, 1808. Petrik Bibliographiája. Balogh Tihamér (almási), orvostudor, homeopatha gyakorló orvos Budapesten, almási Balogh Pál fia, szül. 1838. okt. 31. Pesten; iskoláit a felső-lövői tanintézetben kezdte és 1850-ben a pesti ág. ev. gymnasiumban folytatta. A 7. osztály végeztével Nagy-Kőrösre ment, hol Arany János buzdítására lépett az írói pályára. Budapesten kezdte az orvosi tanfolyamot és 1865-ben orvostudor lett. Ekkor atyja diadalainak tanúja lévén, meggyőződéssé érlelődött benne a homöopathia alapelveinek igazsága. Mint gyakorló orvos Aradon telepedett le hol Arad város, később a megye tiszt. főorvosává választotta. 1870. elején viszszatért Budapestre, hol azóta mint, gyakorló orvos működik. Trefort közoktatási miniszter kinevezte őt a m. királlami felsőbb leányiskolához az egészségtan tanárának és ugyanakkor lett a Magyar-franczia biztosító társaság központi orvosa. Az irodalomban: Házasodás divat szerint cz. novellettel lépett föl a Hölgyfutárban (1855.), azután ott és a következő lapokban jelentek meg beszélyei, tárczái s tudományos dolgozatai: Kalauz (1858.), Szépirodalmi Közlöny (1858), Napkelet (1857. és 1859.), Családi Kör (1860., 1865.), Uj, Nemzedék (1861.), Alföld (1868-1871.), Koszorú (1865.), Fővárosi Lapok (1864. 1869. 1877. és 1889.), Pesti Napló (1873., 1863—69. sz. Szerdahelyi Kálmán utolsó napjai), Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap I (1881., 1883. karácsonyi szám.), Ilon, Hasonszenvi Lapok (1866—76.), Gyógyászat (1880.), M. Salon (1888.), a Csokonai Albumban és a M. Orvosok és Term. Munkálataiban (XIV. 1870.). amour qui passe cz. regénye megjelent az Enyedy Szépirodalmi Albumában (1856.) — Munkái: 1. Köny és mosoly. Beszélygyűjtemény, 2 kötet. Pest, 1859. — 2 A mit a szerek meg nem gyógyítanak. Rajz az élet után. U. ott, 1861. — 3. Népisme. A legjobb források, után kidolgozva. U. ott, 1862. — 4. Párhuzam a homoeopathia és atlopathia közt. U. ott, 1865. — 5. A miniszterelnök bálja, vigj. 1 felv Arad, 1869. (2. kiadás Bpest, 1876. Először adatott a nemzeti színházban 1869. jun. 29.) — 6. A halálbüntetés eltörlése. Arad, 1869. — 7. Clarisse, dr. 5 felv. Bpest, 1875. (A nemzeti színház által 100 arany pályadíjjal jutalmazott mű, előadatott u. ott először 1875. decz. 17.) — 8. A