Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
C - Csoma Mihály - Csoma (Körösi) Sándor
408 Csorba Bpest, 1890. (Különny. a Felső-magyarországi Múzeumegylet XI. Évkönyvéből.) — 2. Vajday György czimerlevele. A Hunt-Pázmán nemzetség czímere. U. ott, 1890. (Különny. a Turulból.) — 3. Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Bpest, 1889. (Csergheő Gézával.) Önéletrajzi adatok. Csorna Mihály, sárospataki tanár, szül. 1807-ben Terebesen Zemplénmegyében ; 1814-ben került Patakra, hol a gymnasiumot végezte ; 1822-ben az akadémiába lépett át; 1831-ben helyettes tanár volt. 1833-ban Bécsbe ment, honnét 1834-ben visszatérve, a szónoklati osztály tanáráúl alkalmazták Patakon, hol 1848-ig szolgált, mikor mint nemzetőr kapitány katonai gyakorlatokat tartott az ifjúsággal és az akadémiában a politikai tanszékre nevezték ki, de helyét csak 1849 őszén foglalhatta el. Az 1852—53. tanévben Patakon megszűnvén a jog, Cs. a nevelés- és oktatástant adta elő. 1854-ben a gymnasiumhoz helyezték át, hol az 1862. tanévig a bölcseleti előtant, magyar irodalmat, statisztikát és néha a mennyiségtant tanította. 1863-ban nyugalomba lépett Meghalt 1877. ápr. 16. Antalfi tartott fölötte emlékbeszédet, mely kéziratban maradt. — Munkája: A római literatura történetének alaprajza, Baehr rendszerén az oskolai ifjúság számára. Sárospatak, 1839—41. Két füzet. (Még az 50-es években is használták tankönyvül.) Toldy Bibliogr. (Tud. Tár 1840. 483.) — Uj Hl. Athenás 91. — Petrik Bibliogr. Csorna (Körösi) Sándor, a m. tud. akadémia lev. tagja, Cs. András nemes Székely és Gócz Ilona fia, szül. 1784. ápr. 4. Körösön Háromszékmegyében; 1799 körül került a nagyenyedi kollégiumba ; a gymnasiumot 1807-ben végezte, mire a felsőbb tudományokat hallgatta. Ottani pályáját Hegedűs Sámuel egykori tanítója, később hű barátja gondos rokonszenvvel kísérte. Ez időtájban ébredt föl Csornában legelőször a vágy, hogy Ázsiát beutazza. Felsőbb tanulmányainak végeztével közönséges tanár lett a költészeti osztályban. Ez alatt a latin és görög literaturában szép haladást tett és a német s franczia klassikus munkákkal is megismerkedett. 1815 tavaszszal állotta ki a nyilvános rigorosumot, mely őt képesítette arra, hogy külföldi akadémiára mehessen. 1815. aug. 1-től 1818. szept. 5-ig Németországban tartózkodott és a göttingai egyetem hallgatója volt azon tizenöt font sterling évi segélypénzen, mely az enyedi diákok számára Angolországban gyűjtött tizenegyezer font sterlinget meghaladó összegű kamataiból került ki. Itt ismerkedett meg Eichhorn tanárral, ki ázsiai utazására még inkább buzdította. Haza érkezte után 1819. febr. kezdetén Hegedűsnek kijelente végelhatározását. Oroszországon keresztül akart behatolni China éjszaki részébe ; ezért a szláv nyelv megtanulása végett 1819 tavaszán gyalog ment Temesvárra s Zágrábba, hol több hónapig tartózkodott. Kenderessy Mihály kormányszéki tanácsos, ki hű pártfogója volt, száz forinttal segélyezte külföldi útjában és ugyanannyit igért minden évre, mig azt megjárja. 1819. nov. végén indult el Enyedről, hogy a magyar nemzet eredetét és régibb történeteit kutassa. 1820. jan. 1. hagyta el Bukarestet és máj. 19. Aleppóból több karaván kíséretében, ázsiai ruhábaöltözködve tovább utazott ; júl. 22. Bagdadba s okt. 14. Teheránba érkezett, hol a perzsa nyelvet tanulta s némi előmenetelt tett az angol nyelvben. 1821. márcz. 1. örménynek öltözködve tovább utazott s ápr. 18. érkezett Meshedbe Khorassanban ; a szomszéd tartományokban akkor uralkodott háborús villongások miatt csak okt. 20. folytathatta útját és nov. 18. érkezett Bokharába s 1822. jan. 6. Kabulba; jan. 26. Duka helységben két francziával (Alarddal és