Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
C - Csókás János és Péter - Csokerlyán János - Csokerlyán Vazul - Csokonai Vitéz József - Csokonai Vitéz Mihály
393 Csókás—i Csokonai 394 kész volt Ekecsen (Komárom m.) 1798. márcz. 28-tól 1826. jún. 23-ig, midőn 56 éves korában meghalt. Hetényi János és Demján Sámuel lelkészek tartottak fölötte gyászbeszédet. — Kézirati munkája : A megcsalatott szerelmi gyötrésnek áldozatjává lett Adolf levelei. Németből találós szaporítással által szereztetett. 4-rét 100. fol. (a nemzeti múzeum kézirattárában.) Ismertette Erdélyi Pál az Egyetemes Philol. Közlönyben (1889) a fordító életrajzával. Csókás János és Péter. L. Laskai Csókás János és Péter. Csokerlyán János, tábori lelkész, szül. 1800-ban Nagy-Becskereken ; tanult Temesvárt, Szegeden és Karloviczon; tanító volt Belacerkván és 1830-ban tábori lelkész a német bánáti ezredben. — Munkái: 1. Declamatio exc. ill. ac. rev. dno Stephano Stratimirovich de Kulpin, Orient, eccl. archiepiscopo Carloviciensi, devotissime oblata. Albo-Ecclesiis die 1 febr. 1829. Budae. — 2. Ogledalo dobrodjeteli i vjernosti. U. ott, 1829. (Az erény és hűség tükre.) — 3. Poljszka Ljubusica. U. ott. 1830. (Erdei ibolya.) — 4. Neujahrsgefühle Sr. Excell. Grafen Vetter von Lilienberg. Karlstadt, 1840. ScUafarik, Geschichte der Südslav. Literatur III. — Petrik Bibliogr. Csekerlyán Vazul, orvosdoktor, középiskoláit Temesvárt végezte, mire 1826-tól az orvosi tanfolyamot a pesti egyetemen hallgatta s 1830-ban orvostudor lett; azután Temesvárt telepedett le, hol mint gyakorló-orvos még 1840-ben működött. — Munkái: 1. Encomiasticon spect. ac. perill. dno Demetrio Trifunacz de Batta profunda cum veneratione oblatum. Temesvarini, 1826. — 2. Onomasticon quod spect. dno Joanni Reisinger, sacram nominis sui diem recolenti... obtulit 1829. Pestini. — 3. Hudozsestvo odvratiti boleszti. U. ott, 1830. (A betegségek megelőzésének mestersége.) Schaarik. Geschichte der Südslav. Literatur III. — Bugát és Flór, Magyarországi Orvosrend Névsora 1840-re. — Petrik Bibl. Csokonai Vitéz József, szinész-sugó. — Munkái: 1. Zsebkönyv. Uj esztendei köszöntésül, tisztelet hódolással nyújtva Erdély nagy lelkű fiainak és leányainak. Kolozsvár, 1831. (Kótsi Patkó János erdélyi színész életrajzával.) — 2. Magyar Játékszini zsebkönyvecske. Szeged, 1833. — 3. Budai nemzeti játékszini zsebkönyv 1835-re. Buda. Petrik Bibliogr. Csokonai Vitéz Mihály, ev. ref. főiskolai tanár, nemes Cs. Vitéz József jóhirű seborvos és Diószegi Sára fia, szül. 1773. nov. 17. Debreczenben, hol atyja 1786. febr. 20. elhalván, édes anyja gondjaira maradt (ki 1810. máj. 23. halt el) és a debreczeni ev. ref. főiskolában tanult, hol 1785. ápr. 18., az alsóbb osztályok elvégzése után, a felsőbbekbe lépett ; tanárai voltak Budai Ferencz és Ézsaiás, a költészeti osztályban Háló Kovács József, az Aeneis fordítója ; 1786-ban Fodor Gerzson oktatta a felsőbb szónoki s metaphysikai osztályban. Elvégezvén 1788-ban a gymnasiumot, ápr. 18. az akadémiai tanfolyamot kezdé el és Milesz Józseftől hallgatta az alkalmazott mértant, természettant és bölcseletet; a theologiai szakban Ormós András oktatta, a héber és arab nyelvet s az ó- és újszövetségi szentirás-magyarázatot Sebestyén Istvántól, az ágazati, erkölcsi és lelkipásztori hittudományt az egyháztörténettel Szilágyi Gábortól hallgatta. Mindnyájok közül a Budaiaknak, kik a hazai történelmet adták elő, és Sinay Miklósnak, kitől az általános világtörténelmet és régi literaturát hallgatta, volt reá legtöbb hatásuk. Tanulótársai közül kis kört alakított maga körül, hogy egymással az újabb irodalmat megismertessék.