Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 4. kötet
H - Horvát István
1212 Horváth. •Horváth 1196 kanonokja, gr. Vásonkeői Zichy Ferencz győri püspök vasvári püspöki consistoriumának assessora. Meghalt 1770-ben Sárvárott. — Munkái: 1. Tekéntetes nemes Sopron vármegyében Vadosfai nevű nemes helységben az erős huszálon épített győzhetetlenés vitézlő római anyaszentegyháznak az menyei dicsőült szentek tiszteletinek megadásában dicséressen lett, és történt dicsőséges győzedelme. Midőn t. i... . Szent István első és apóst, királyunknak tisztességére építtetett kis kápolna ugyan az emlétett Vadosfai helységben örökös állandóképpen bé helyeztetett és megerősíttetett, és az mostan folyó 1753. eszt. Kisasszonyhavának 20 napján az legelőször tartott ünneplő ájtatosságnak buzgó alkalmatosságával , élő nyelvével hirdetett. Sopron, 1753.— 2. Az ó testamentombeli Dávid királynak az patakbul választott öt igen sima köve. Azaz: Mária Therezia föls. kir. Asszonyunk ötödik fiának Maximilian herczegnek szerencsés születése után tartott. «Te Deum laudamus» alkalmával mondott beszéd. U. ott, 1757. — 3. Istenben boldogul kimúlt mélt. Rappolt Anna Mária asszonynak Palényi Inkei Gáspár . . . Generális házastársának . .. halál által történt elválasztása, melyet 1760. sz. Jakab havának 10. napján Kanisán hirdetett U. ott, 1760. Katona, Historia Critica XXXIX. 960. 1. — Catalogue Bibl. Joann. Card. Simor. Strigonii, 1887. 622. 1. — Petrik Bibliogr. — M. Sion 1891. 459. 1. — Némethi Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881. 60. 1. Horvát István, bölcseleti doktor, egyetemi tanár, H. János, győri származású nemes és Tompos Anna fia (a család 1623. jún 25. nyert nemességet), szül. 1784. máj. 3. Székesfejérvárt; ugyanott végezte a gymnasiumot 1791—99-ig; ekkor Pestre ment az egyetemre, hol a bölcseletet három, a jogtant pedig négy évig hallgatta s 1805. aug. 9. philosophiai vitát állott ki ; aug. 28. bölcseletdoktori oklevelet nyert. Ezen idő alatt, különösen pedig 1805—1806-ban a mezőgazdasági nyilvános leczkékre és az orvosi előadásokra mint önkéntes hallgató szorgalmasan eljárt. 1802 szept. 15. Ürményi József országbíró házába jutott tanítóul, Vinczes Imre úrfiak mellé. Ettől fogva az Ürményi család neki valódi maecenása volt, csaknem elvárhatatlanul élt a család körében, melyhez belső baráti viszony fűzte. Megismerkedett Révaival, Kazinczyval (1803), Horváth Endrével, Virág Benedekkel, Vitkovicscsal (1804), Szemere Pállal és az akkor élt nevezetes írókkal; nyelvészeti s történeti vitatkozásokat folytatott velök levelezésében. Nagyobb figyelmet a Verseghy és Révai közt folyt harczban keltett (1805), melyben ő is élénk részt vett Révainak védelmében. 1806-ban Válba költözött Ürményi Imre tanításának befejezésére. Hivatalos teendői mellett irogatott, főleg Kulcsár lapjába a Hazai s Külföldi Tudósításokba. Révai halála után (1807) egyetemi tanár akart lenni, de a rosz akarat megbuktatta őt. Nevelői tisztének befejezése után 1808. nov. végleg Pestre költözött s e hó 15. az egyetem elnöki jegyzőjévé neveztetett ki 500 frt évi fizetéssel; az egyetemi tanács jegyzőségét is magára vállalta (melyet 1837. márcz. 14-ig minden jutalom nélkül vitt.) 1809. febr. 17. mint az országbíró titkára tette le az esküt és költözött az Ürményi családházba, hogy azután 14 évig (1820. jún. 1-ig) az országbírójobb keze, a fényes család kedvelt tagja legyen, és hogy a háztól többé utolsó lehelletéig meg ne váljék». Az 1811 —12. országgyűlés alatt Pozsonyban tartózkodott, közben Bécsben is megfordult. 1812. szeptember 21. Szalmásy Terézzel lépett házasságra, ki azonban már 1813. decz. 20. meghalt. 1815-ben Szepesy Karolinát vette nőül (kivel aztán 1834-ben bekövetkezett halálaig boldogságban élt.) 1815. decz. 7. nevezte ki József főherczeg a múzeumi