Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 5. kötet
J - Jókély János - Jólsvaj János - Jónás - Jónás Bernát
609 Jókély —Jónás 610 Jókély János, műegyetemi tanár, született 1827-ben Pesten; elemi tanulása után 1848-tól a selmeczi akadémián folytatta bányászati tanulmányait, melyeknek bevégezte után, 1852. szept. 3. a cs. kir. geologiai birodalmi intézethez jelöltnek osztatott be s decz. 21. cs. kir. bányász-gyakornoknak esküdött fel. 1853 nyarán Czizek főnöksége alatt Hochstetterrel, Lidllel és másokkal együtt Csehországban a geologiai felvételi osztálynál alkalmaztatott. 1855-ben Hochstetterrel és Zepharovichcal Csehország éjszaknyugati részében, Egertől Neudeck, Joachimsthal, Elbogen és Lubenz felé működött; 1856-ban pedig Hochstetterrel együtt tovább keletnek Komotaus Leitmeritz felé. 1857-ben, midőn Hochstetter a Novaraexpediczióhoz csatlakozott, márcz. 24-től egyedül működött Leitmeritznél és Teschennél, 1858. Schluckenau és Böhmisch-Leipánál, 1859. Jungbunzlaunál, végre 1860—61-ben Jiehnnél és Braunaunál. 1862. jan. 11. a József-műegyetemhez a természetrajz tanárának neveztetett ki s márcz. 28. elfoglalta állását, de már júl. 23. strychninnel vetett véget életének. Czikkei a Jahrbücher der k. k. geologischen Reichsanstaltban (1854. Erzlager bei Adamsthal und Rudolphstadt im südlichen Böhmen, 1855. Geologie eines Theiles des mittleren Böhmens, Geognostische Verhältnisse der Gegend von Mirotic, Chlumetz und Strepsko in Böhmen, 1857. Das Erzgebirge im Sanzer Kreise, Geologie des Egerer Kreises, Tertiäre Süsswasser-Gebilde des Egerlandes, 1859. Nordwestlicher Theil des Riesengebirges und Gebirg von Rumburg und Hainspach, 1861—1862. Die Gunder und Planer Ablagerungen des Bunzlauer Kreises in Böhmen, Pflanzenfeste aus dem Basaltruffe von Alt-Warnsdorf in Nordböhmen, Allgemeine Übersicht über die Gliederung und die Lagerungsverhältnisse des Rothliegenden im westlichen Theile des Jiciner Kreises I in Böhn en, Das Riesengebirge in Böhmen) ; a Geolog. Reichsanstalt Sitzungsberichtjeiben (1854. Über krystallinische Kalksteine im südlichen Böhmen, 1856. Über Erzlagerstätten im nordwestlichen Böhmen, Über die Grünerde bei Kaaden, Über das tertiäre Becken von Eger und Falkenau, 1857. Über die Kreidegebilde im nördlichen Böhmen, Über das vulkanische Mittelgebirge des Leitmeritzer Kreises, 1859. Barometrische Höhenmessungen im Leitmeritzer Kreise, Über das Isarthal im Riesengebirge, Über die Kreide- und neueren Gebilde im Bunzlauer und Leitmeritzer Kreise, Über die Kreidegebilde um Melnik, 1860. Über die Kupfererzlagerstätten im böhmischen Riesengebirge,Über krystallinischen Schiefer in Nordböhmen. Über das Velenczer Gebirge). Jahrbücher der k. k. geologischen Reichsanstalt. Wien, 1861—62. XII. 261. 1. — A selmeczi bányász- és erdész-akadémia Emlékkönyve. Selmecz, 1871. 185. 1. — Szinnyei Könyvészete. — A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851—1882-ig. Bpest, 1883. 7. 1. Jólsvay János, deák. — Kézirati munkája : Jeles és Istenhez buzgó imádságok, melyekkel bizonyos időkben szokta az keresztyén ember Istenét szolgálni. írattattak Murány várában . . . MDCXXXVIII (A m. n. múzeum kézirattárában, 12 rét 226 lap; a 189—226. lapokon következnek Szent Dávid királynak hét poenitentia tartó volták. A kéziratot, mely kalligraphikus írás, 1642-ben Szécsy György özvegye Drugeth Mária ajándékozta Budaházi Jánosnak ; 1780-ban Tretter Sámuel calcographus birtokában volt Bécsben ki saját születési idejét és családjára vonatkozó adatokat jegyzett a könyvben. Jónás L. Papp Miklós (K.) Jónás Bernát, bankhivatalnok, szül. 1846-ban Budapesten, hol atyja zsidó nagykereskedő volt; a Bach-korszakban német nevelésben részesült (később azonban a magyar nyelvet is elsajátította). Id. Szinnyei J., Magyar írók V. 20