Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Milkó Lipót - Milkovics Mihály - Millakovich (Nepomuk) János - Milleker Bódog
1413 Milleker 1414 tanítót alkalmazták. 1878—83-ig Fehértemplomban tanítóskodott, 1883 óta pedig Verseczen van alkalmazva mint községi néptanító. 1877-ben kezdett rendszeresen helytörténeti és régészeti kutatásokkal foglalkozni. 1879-ben Fehértemplomban megismerkedett Böhm Lénárddal, kinek könyvtárát használta. 1880—82-ig Torma Károlyt kisérte délvidéki kirándulásaiban. 1880—83-ig a fehértemplomi városi múzeum kezelője is volt. 1883-ban szülővárosában rendezte a városi levéltárt. 1888-ban rábízták a Verseczen újonnan alapított községi tanintézetek könyvtárának kezelését, mely alatta nyilvános jellegűvé vált és 12,000 kötetre szaporodott. 1889— 1890-ig a délmagyarországi tanító-egylet verseczi fiókegyletének főnöke volt. 1894-ben az akkor keletkezett városi múzeum őre lett, mely idő alatt 14,000, főleg praehistorikus tárgyat gyűjtött, és összeállította a délvidéki régiségi leletek repertóriumát. Czikkei a temesvári Történelmi és régészeti Értesítőben (1881. A verseczi római vízvezeték, Régészeti közlemények, 1882. Őstelep a versecziKápolnáshegy lejtőjén, Az eltűnt Versecz-vidéki helység, A nagy-zsámi bronzlelet, 1883. A fehértemplomi barbár leletek, Ujabb délmagyarországi őstelepek, 1884. Ujabb fehértemplomi és verseczi leletek, 1886. Mult századi magyar telep Verseczen, 1887. Az első német települések a Duna-Tisza-Marosköz déli részeiben, Alibunár története, 1889. A rézkor emlékei Délmagyarországon, Kudritz temesmegyei nagyközség története, 1890. Centum putea, 1896. Vattina 1895-ik évi leleteiről, Versecz vidéke a középkorban, 1898. Délmagyarország ókori földrajza két kérdésének mai állása, 1900. Temesvár vidékének régiségleletei a honfoglalás előtti időkből, A Duna-Tisza-Maros-köz La-Téne-korszaki régiségleletei) ; az Egyet. Philol. Közlönyben (1882. A verseczi római vízvezeték); a Délvidéki Nemzetőrben (1886. Multszázadi magyar telep Verseczen, 1888. Alibunár története); az Arch. Értesítőben (1893. A Duna-Tisza-Maros-köz őskori leletei, Szerb-kereszturi őstelep, Török-kanizsai leletek, 1894. A vattinai őstelep, 1896. A károlyfalvai őskincs, 1898. A verseczi múzeum régiségeiről, 1899. Vattinai leletek, A nagygáji leletekről, 1900. Őskori szobrocskák az Alduna vidékéről, 1901. Három aldunai római erőd); az Arch. Közleményekben (1897. XX. k. Verseczi és vattinai őskori régiségek); írt még a fehértemplomi Neraba (1882), a Délvidék, Werschetzer Gebirgsbote, Neue Werschetzer Zeitung cz. hírlapokba és a Centralblatt für Anthrop., Ethnogr. und Urgeschichte cz. szakközlönybe (1898 óta). — Munkái: 1. Werschetz und seine Umgegend in den Jahren 1787—1790. Historische Skizze. Ung.-Weisskirchen, 1882. (Különnyomat a Nerából). — 2. Geschichte der Seidenkultur in Süd-Ungarn. Werschetz, 1883. (Különny. a Neue Werschetzer Zeitungból). — 3. Ujabb délmagyarországi őstelepek. Temesvár, 1883. — 4. Werschetz und seine Umgegend iň den Drangsalen der Jahre 1737 bis 1740. (Erster Türkenkrieg). Werschetz, 1883. — 5. Geschichte der Deutsch-Werschetzer Schule. U. ott, 1884. — 6. Die Werschetzer Gegend im Alterthume, historisch-archäologische Skizze. U. ott, 1885. — 7. Geschichte der kön. Freistadt Werschetz. Herausgegeben aus Anlass des tausendjährigen Bestandes von Ungarn vom Munizipal-Ausschusse der kön. Freistadt Werschetz. U. ott, 1886. Két köt. (Ism. Századok 1888. Magyarul: ford. Buday József. U. ott, 1886. Szerbül is megjelent. Ism. Tört. és rég. Értesítő). — 8. Der Werschetzer Männer-Gesang-Ver ein in seiner Vergangenheit und Gegenwart. U. ott, 1887. —-9. Geschichte der Grossgemeinde Kudritz. U. ott, 1888. — 10. Geschichte der Werschetzer Hl. Kreuz-Berg-Kapelle. U. ott, 1889. — 11. Varadia története. Temesvár, 1889. — 12. Geschichte Alibunar's. 45*