Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Milkó Lipót - Milkovics Mihály - Millakovich (Nepomuk) János - Milleker Bódog
1411 Milleter— Milodanovits 1428 az Egyetértésben (1879. 12. sz. A könyvek és a közönség); a Nemzetben (1894. 336. sz. Casa Goethe); a Bud. Szemlében (1894. Roma capitale); az Osztrák-magyar monarkhia írásban és képben cz. vállalatnak is munkatársa volt. — Munkái: 1. Mindenütt és sehol. (Rajzok és tárczák gyűjteménye.) Bpest, 1880. (Szépirodalmi Könyvtár. 2. Ism. P. Napló 319., Szabadkai Közlöny 1880. 52., 1881. 1. sz.). — 2. Divatok. (Beszélyek és rajzok gyűjteménye). U. ott, 1883. (Salon Könyvtár XIII. Ism. Főv. Lapok 224., Nemzet 295. sz.). — 3. Egy kritikus albumából. (Aphorismák). Ugyanott, 1886. (Ismert. Pesti Napló 332., Fővárosi Lapok 329., 345., Nemzet 335. szám). — 4. Római mozaik. Emlékek és jegyzetek az örök városból. U. ott, 1895. (Ism. Budapesti Szemle, Vasárn. Újság 52., Egyenlőség 7. sz. — 5. Egy carriere története és egyéb elbeszélések. U. ott, 1896. — 6. Mosoly. Húsz vidám történet. Ugyanott, 1897. — 7. Uri emberek. Jegyzetek a társaságból. U. ott, 1899. — Szerkesztője és társ-tulajdonosa volt a Bácskai Közlöny cz. Szabadkán hetenként kétszer megjelent társadalmi lapnak 1882. okt. 1-től az év végéig. — Álnevei és jegye: Fecske, Flaneur és M. I. ,II. Könyvészet 1886., 1894—1896., 1899. — Pesti Napló 1887. 12. Sz. — Föv. Lapok 1887. 12. sz. — Kiszlingstein Könyvészete. — Pallas Nagy Lexikona XII. 668. 1. (Négyesy László), XVIII. 272. 1. Milkó Lipót, orvosdoktor, szül. 1820-ban Szabadkán (Bácsm.) ; 1846-ban a pesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet; azután Szabadkán volt gyakorló, majd kórházi orvos. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de croup laryngeo. Pestini, 1846. Rupp, Beszéd 165. 1. — Szinnyei Könyvészete. — Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet Magyarországban. Bpest, 1876. Milkovics Mihály, bölcseleti doktor, Jézus társasági áldozópap és tanár, szül. 1709. márcz. 17. Szarvkőn (Hornstein Sopronm.) ; 16 éves korában lépett a rendbe ; miután bölcseleti doktor lett, a philosophiát tanította Bécsben s Gráczban. Varasdon a görög keleti egyháznak a rómaival való egyesítésén fáradozott. Kőszegen rector volt, végre Sopronba helyezték át a convictus kormányzójának; azonban odautaztában Pinkafőn 1759. okt. 17. meghalt. — Munkája: Annus saecularis universitatis Tyrnaviensis ludo poetico propositus. Tyrnaviae, 1735. Stoeger, Scriptores 229. 1. Miljakovich (Nepomuk) János, ügyvéd, Szerém megyében született és ifjúságát Horvátországban töltötte; a pesti egyetemen végezte tanulmányait és később mint ügyvéd Pécsett tartózkodott. — Munkái: 1. Elementa linguae gallicae . . . in usum studiesae juventutis Hungaricae, Croaticae, Dalmaticae et Slavonicae edita. Pestini, 1835. —• 2. Nicolas Zrinyi, Banus de Croație. Tragédie en cinq actes. Traduit de Vallemand et redigé en prose. U. ott, 1835. (Körner Zrínyije). — 3. Na krátko izpelyani put. Po kojem magyarzki jezik vu krátkom vremenu navchit isze more. U. ott, 1835. (Rövid utasítás a magyar nyelv megtanulására). — 4. Josephus Yurum, episcopus Nit riensis, S. C. et B. A. M. intimus status consiliarius . . . Ugyanott, 1836. 10. Oct. (Status Personalis celeberrimorum virorum Hungáriáé Nro 2.). — Kézirati munkái a magyar n. múzeumban : Manuale juridicum pro advocatis et juratis censurandis edidit. Quinquae-Ecclesiis, 1840. 4rét 88 lap ; Oesterreichische Monarchie so wie sie ist. Fünfkirchen, 1840. (Censurai példány). — Nevét Millakovitchnak is irta. Petrik Bibliogr. és a magyar n. múzeumi könyvtár példányairól. Milleker Bódog, községi néptanító, szül. 1858. jan. 14. Verseczen (Temesm.); iskoláit szülőhelyén és Szegeden végezte s itt szerzett 1879-ben tanítói oklevelet. 1876—77-ben a szegedi iskolánál mint pót-