Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Mühlhoffer József - Mükisch István András - Mülek Lajos - Müller Adolf
439 Mühlhoffer—Müller 440 a kertészet terén létező legtöbb nyugateurópai újításokat itt nagyobb mérvben bevezette s ezen működésével a haza határán túl is jó hírnevet szerzett magának ; így lett ő a kertészeti terményekkel való délmagyarországi kereskedemnek egyik megalapítója. — 1893-ban átvette a Kaufmann Ernő által Pécsett alapított Rózsa Újság szerkesztését, és ezen lapot, mely a rózsatenyésztés mellett még az összes kertészet érdekeivel is foglalkozott, gazdag kiállításban, színes rózsaképekkel, melyeket Sávoly budapesti festő M. temesvári rózsakertészetében a természet után festett, kiadta 1893. szept.-től 1896. júl.-ig Temesvárt; ezen folyóiratból évenként hat füzet jelent meg és 550 előfizetője volt. Német fordításban is megjelent Rosen-Zeitung czimmel u. ott. Kertészeti czikkei, saját lapján kivül, csaknem az összes hazai s külföldi kertészeti lapokban megjelentek. A Mühleféle Kertészeti Értesítő cz. évenként kertészeti katalógust szokott kiadni, melyben az összes kertészeti termények leírását és tenyésztését közli rajzokkal. Berkeszi István: A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története. Temesvár, 1900. 138., 139. 1. arczk. és fiának Mühle Árpádnak szives közlése. Mühlhoffer József, orvosdoktor, pesti származású. — Munkája: Dissertatio inaug. pharm.-medica sistens alkaloidea recentiori aevo in usum medicum tracta. Pestini, 1843. Szinnyei Könyvészete. Mükisch István András, orvosdoktor, nagyszombati (Pozsonym.) származású. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de symptomatologiae in morbis puerorum summo valore. Viennae, 1824. Szinnyei Könyvészete. Mülek Lajos, jogi doktor, köz- és váltóügyvéd, szül. 1850. nov. 30. Aradon ; iskoláit ott és Budapesten végezte, 1874-ben jogi doktor, 1875-ben pedig ügyvéd lett és Aradon nyitott ügyvédi irodát. A függetlenségi párt megalakításában tevékeny részt vett, valamint minden oly ügyben, mely a hazát, Arad városát és a közérdeket érdekelte. Mint jeles szónok a köztörvényhatósági képviselők között tekintélyre emelkedett. Az 1892-96. országgyűlésen a nagylaki (Csanádm.) kerületet képviselte. — Az Arad és Vidékében jelentek meg tőle költemények és beszélyek. lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 70. 1. — Aradi Képes Naptár 1887. 51.1. arczk. — Báttaszéki Lajos, Emlékkönyv. Arad, 1888. 110. 1. arczk. Müller Adolf, zeneszerző, szül. 1802. okt. 7. Tolnán , már fiatal korában sok operát, daljátékot írt, azonban sikert nem aratott velük. Szerencsésebb volt operettjével : A fekete asszony (Boieldieu, La dame blanche operájának a parodizálása) és a Szerelmi varázsital cz. művével. Az első Bécsben a József-külvárosi színházban egymásután pár száz előadást ért; a 30-as évek végén Pesten a nemzeti színházban is előadták. Az utóbbit nálunk még most is adják itt-ott a vidéken. 1828-ban a Wieden-külvárosi színházhoz szerződtették ; ez állásában 1828 —1865-ig írta a zenét az akkori divatos opera- és drámaparódiákhoz és bohózatokhoz. Lumpacius Vagabundus bohózatát és Ördög Róbert opera-paródiáját Magyarországban is előadták; az első műsordarabja volt nemcsak a vidéki színtársulatoknak, de a nemzeti színháznak is. Megyeri, Benza, Szerdahelyi József, Szerdahelyi Kálmán jeleskedtek benne. Irt még számos művet zongorára, dalokat, miséket, szerzeményeit (mintegy 130-at) Diabelli Antal adta ki Bécsben. Meghalt 1886. júl. 15. Bécsben. Fia ifj. M. Adolf, szintén zeneköltő (szül. 1839. Bécsben, meghalt 1901. decz. 14. ugyanott.) Udvari bolond cz. operettejét a budapesti népszínházban is előadták, először 1887. márcz. 11. Halála előtt atyjának összes kéziratait és zeneműveit a Bécs-városi könyvtárnak adta. Pallas Nagy Lexikona XII. 875. 1. (Káldy)