Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy Sándor - Nagy Sándor - Nagy Sándor (galánthai)
nyében (1884. Hadügyünk állapota I. Lajos korában 1342—1882.); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1885. Adalékok a XVI—XVII. századi elbeszélő költészetünk irodalmához, 1886. könyvism., 1887. Gyöngyösi István műfordításai) ; a Művészeti Szemlében (1885. A népmysteriumok kérdése); az Irodalomtörténeti Közleményekben1895. A tanodai dráma előzményei hazánkban, közli hátrahagyott irataiból testvére Nagy Lajos). — Munkái : 1. Sztárai Mihály élete és művei. Irodalomtörténeti tanulmány. Bpest, 1883. (Ism. P. Napló 239., Egyetértés 241. sz., Egyet. Philol. Közlöny). — 2. Hazai tanodai drámák a m. n. múzeum könyvtárában. U. ott, 1883. (Különnyomat a M. Könyv-Szemléből. Németül az Ungar. Revuben). — 3. Szombatos codexek. U. ott, 1884. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XII. 2.). IV. Könyvészet 1884. — 1886. P. Napló 169., 170., 185. sz. (Irod. hagyatéka). Egyetértés 169., 170., Fővárosi lapok 170., Vasárnapi Újság 26. SZ. (Nekr.), Hl. Könyv-Szemle (Váczy János). — Kiszlingstein Könyvészete. Nagy Sándor, ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1859-ben Dévaványán (Nagy-Kun-Szolnokm.); középiskoláit Kisújszálláson és Budapesten végezte; 1881-ig ugyanitt hallgatta a jogot. Ezután másfél évig Párisban a bűnvádi eljárást és a börtönrendszereket tanulmányozta ; az utóbbit azután Angolországban és Belgiumban folytatta. 1883-ban Szolnokon a járásbíróságnál joggyakorlaton volt, melyet Budapesten ügyvédi irodában befejezett; 1887 óta az ügyvédi praxist folytatja. 1892 óta a megyaszói (Zemplénm.) kerületet képviseli az országgyűlésen, mint a szabadelvű párt, híve. Tagja a zárszámadás vizsgáló bizottságnak. Országgyűlési beszédei a naplókban vannak. Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1901—1906. Bpest, 1901. 326. 1. — Vasárnapi Újság 1902. 12. SZ. arczk. Nagy Sándor, ev. ref. tanító, Nagy István iparos és Szabó Flóra fia, szül. 1860. márcz. 18. Mező-Kászonyban (Biharm.) ; négy éves korában atyja elhalt és neveltetése anyja gondjaira maradt. 1872-ben Sárospatakra ment, hol nélkülözések és küzdelmek között a gymnasium három alsó osztályát kitünőleg elvégezte, mire kiment segéd-tanítónak Gecse István tanító mellé. 1878-ban a sárospataki állami tanítóképző növendéke lett s mind a három osztályt jelesen végezte. 1881-ben Sajókazára ment és azon évben letette a tanító-képesítést; azóta ott működik. Tanító-egyleti alelnök, majd főjegyző volt; most a szendrői járáskör elnöke. 1891-ben a sárospataki irodalmi kör Abc-pályázatát megnyerte és a nevezett kör tagjai közé választatott; azóta a kör biráló tagja s több népiskolai tankönyv bírálatával megbízatott. — Munkája : Magyar ABC- és Olvasókönyv az elemi iskolák I. osztálya számára. Sárospatak, 1891. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 43. sz.). Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. Békés-Csaba, 1896. fénynyom. arczk. Nagy Sándor (galánthai), jogi doktor és ügyvéd, Nagy N. cs. kir. ezredes és hegyesi Hegyessy Mária fia, szül. 1860. júl. 14. Marienbrunnban (Bécs mellett); középiskolai tanulmányait Kalocsán a jezsuitáknál 1879-ben végezte. A budapesti egyetemen jogot hallgatott és 1885-ben doktorrá avatták. Előbb ügyvédi irodákban gyakornokoskodott; 1887-ben a kisbirtokosok országos földhitelintézetének ügyészi osztályába lépett be, hol a bankismereteket sajátította el. 1898. ápr. a pénzügyi irodalom és különösen a magyar pénzügyek előmozdítása körül szerzet érdemeiért a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntettetett ki. 1900-ban Németországban tanulmányutat tett. — Irt czikkeket a szaklapokba a Németországi fogyasztási szövetkezetek szervezetéről. — A Mihók Sándor sógora 24. év sajtó alá adatott 1903. febr. 27.