Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

M - Müller Vilmos - Müller Vilmos - Müller-Guttenbrunn Ádám - Müllner Ignácz - Müllner Mátyás

471 Müller—Müllner 472 burt unserer Prinzessin. Ofen, 1856. — 2. Poesien. Erste Sammlung. Pest, 1866. (Ajánlva atyjának M. Antalnak, jubilált es. kir. toerdésznek Kuttynban). Petrik Bibliogr. Müller Vilmos, orvosdoktor Budapes­ten. — Orvosi czikkeket írt. különösen a tüdővészről a fővárosi és vidéki la­pokba, így a Budapesti Hirlap, Pesti Hir­lap, Pesti Napló és Ország-Yilág cz. la­pokba. Testvéröcscsének M. Jenő ügyvédjelöltnek szives közlése. Müller Vilmos, bank-hivatalnok, M. Adolf tanító-író fia és M. Marczel orvos­író testvéröcscse, született 1878. augusz­tus 11. Budapesten, hol a kereskedelmi akadémián tanult 1895-ig; ekkor a pesti magyar kereskedelmi bank hivatalnoka lett. Közös hadseregbeli járulnok (acces­sist). — Czikkei a M. Hírlapban (1899-A telepítésről, több czikk m. v. alájegy­zéssel, A bank- és valutakérdésről). — Munkája: Néhány szó a kiegyezés kér­déséhez. Irta Liberális. Bpest, 1899. (Ism. M. Hirlap 14. cz.). Atyjának M. Adolfnak szives közlése. Müller- Guttenbrunn Adám, színház­igazgató Bécsben, szül. 1852. okt. 22. Hi­degkuton (Zalam.); 1873-ban államszol­gálatba lépett Bécsben és 1892-ben ugyan­ott az alakulóban levő Raimund-szinház igazgatására hivatott meg. — Mint dráma-és beszélyíró nagy tevékenységet fejtett ki, a külföldi lapokba írt és 1886—92-ig a Deutsche Zeitung tárczaírója és szín­házi kritikusa volt. — Munkái: Geschei­terte Liebe. Leipzig, 1889. — 2. Das Wiener Theaterleben. U. ott. 1890. (3 kiadást ért). — Többi munkái is mind külföldön Bécsben és Lipcsében jelentek meg. Die Gesellschaft. (Lipcse 1885. Önéletrajza). — Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. I. 370. 1. (hol munkái felsorol­vák). Müllner Ignácz, tanító. — Munkája: Divatozó elemi oktatás a magyar nyelv­ben a német és tót ifjúságért. Pozsony, 1847. (Magyar, német, tót czímlappal és szöveggel.). Petrik Bibliogr. Müllner Mátyás, nyug. ág. ev. lyce­umi igazgató, szül. 1818. febr. 7. Medgye­sen (Sopron mellett) földmíves szülők­től ; 1829-ben Tót-Keresztúron volt a ma­gyar nyelv megtanulása végett. 1830-ban a soproni gymnasiumban kezdte tanulá­sát és magánleczkeadással tartotta fenn magát. 1839-ben ág. ev. hitjelölti vizsgát tett és azon év őszén Berlinbe ment ta­nulmányainak folytatása végett, hol a theologiai tudományon kívül classica­philologiai, természettani s vegytani elő­adásokat hallgatott. 1841-ben Draskóczy Sámuel gömöri alispán házához ment nevelőnek, honnét 1842. ápr. a soproni ág. ev. lyceumba hívták meg a syntaxis tanárának; 1843-ban foglalta el tanári állását és fokról fokra emelkedett, majd a felső osztályok vezetője, később a lýceum igazgatója lett. 1853-tól theologiai tudo­mányok előadásával foglalkozott. 1859-ben a pátens elleni küzdelemben fontos szerepet vitt. 47 évig működött a tanári pályán és 30 évig volt igazgató, egy­szersmind igazgatója volt a 25,000 kö­tetből álló lyceumi könyvtárnak és igaz­gatója a tanárok nyugdíj-alapjának. 1889. jún. 19., midőn nyugalomba vonult, bú­csú-ünnepélylyel tisztelte meg a tanári kar. Meghalt 1902. jan. 30. Sopronban. — Czikkei a soproni ág. ev. főtanoda Tudósítványában (1854. A soproni ág. hitv. ev. főtanoda története); a M. Könyv-Szemlében (1880. Adatok a soproni ev. lyceumi könyvtár történetéhez). — Mun­kái : 1. Latin szókötéstan. Az ifjúság számára. Sopron, 1846. (Végén a római naptár). — 2. A soproni ev. főtanoda története. A soproni ev. gyülekezet ne­vezetesebb eseményeivel együtt. A tanoda háromszázados emlékünnepe alkalmával kiadta. U. ott, 1857. (Németül: u. ott, 1857. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1858.). '

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék