Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet

N - Nagy Béla - Nagy Béla I. - Nagy Béla - Nagy Béla - Nagy Benedek

521 Nagel nyak, Fejfájások, Az üres sótarzó, A te­lepátiáról, 1898. L'amore criminale, Bá­thory Erzsébet, Eleven barometerek, A hipnózisról, Gruby dr. titka, A hazudozók, 1899. Eugenia császárné és a spiritista, A negyven éves asszony, A tűzvész bo­londja, Zsenialitás és elmebaj, 1900. Képzelt betegek, Alvajárók, Álomlátás, A lidérczről, Az írók idegességéről); az Uj Időkben (1897. Körutazások, 1900. Budapesti és párisi jósnők, A talizmánok­ról, 1901. Alvás és álmatlanság, 1902. A gondolatolvasásról); a M. Hírlapban (1897. A csoda gyermek, 1900. A ki tizenhét esztendeig alszik, Idegesség a csa­ládban, 1901. Rejtelmes világból, Üdvös betegség, Laufenauer, Grafologia és író­gép, A marburgi emberevők, Nyári élet­mód, A hipnózis halottja, Őszi betegsé­gek, 1902. Különös betegségek); a P. Hírlapban (1897. Idegesség a házasélet­ben) ; a M. Szóban (1901. A meghűlés­ről) ; a M. Szalonban (1898. Az apagyil­kos és családja, 1901. Papp Béla, Babo­nák, Faithcure) ; a Budapesti Naplóban (1897. Kneipp pater, 1900. A pletykások); az Uj M. Szemlében (1900. A moral insanytiről); a Budapesti Hírlapban (1901. Öngyilkos gyermekek, 1902. A fakírok); a Néplapban (1897. Ötös Gyurka, vagy a jó nevelés gyümölcse); a M. Iparban (1901. Iparosok egészsége, mérgezések, A lélegző szerv betegségei, A kőfaragók higiéniája, A kőmíves­, A palaipar­, 1902. A lakatosok, A betűszedők, A szoba­festők és mázosok, Az órások és aranyo­zok, Az ólomipar higiéniája); a Molná­rok Lapjában (1901. A malomipar higié­niája, Az anyarozs mérgezésről); a M. Üveg- és Agyagiparban (1902. Az opti­kai és porczellánipar higiéniája); a M. Orvosok Lapjában (1901. Az agyvelő). — Munkája: Iparosok egészsége. (Álta­lános iparhigiena). Bpest, 1901. (Iparosok Olvasótára VIII. 1. 2.). — Szerkeszti az Iparegészségügy cz. havi folyóiratot 1900. okt. 12-től. Pesti Alfréd, Magyarország orvosainak Év­könyve. Bpest, 1899. 157. 1. — .tf. Könyvészet 1901. és önéletrajzi adatok. Nagy Béla, községi tanító Szegzárdon. — Munkája : Földrajzi előismeretek. Szeg­zárd és Tolnavármegye földrajza a tol­navármegyei elemi népiskolák III. osz­tálya számára. Szegzárd, 1902. Corvina 1902. 27. SZ. Nagy Béla I., kántortanító Halagyon. — Munkája: Kalauz a csákányi elemi népiskolai tanulók és a halügyi hivek használatára. Szombathely, 1891. (Nagy Károly csákányi főtanítóval együtt). A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nagy Béla, kir. tanfelügyelőségi toll­nok. — Munkája: Temetési zsebkönyv a főtisztelendő papság, kath. kántortanítók és a hivek számára. Nagyvárad, 1896. (2. kiadás). A magyar n. múzeumi könyvtár példá­nyáról. Nagy Béla. — Munkája : Költemények. Bpest, 1900. (Ism. Vasárnapi Újság 31. sz.). Nagy Benedek, ág. ev. tanító Kőszegen (Vasm.), tállyai (Zemplénm.) származású, ki itthon szerzett ismereteit 1589. máj. 14-től a wittenbergai egyetemen gyara­pította.­­ Munkái: 1. Naeniae Quas In Obitum Spect. Dni Comitis Francisci de Nádasd . .. Comitatuum Castriferrei & Soproniensis Comitis, ... qui hoc anno currente, 1604. Jan. 4. die, inter 3 & 4 horas pomer , placide in Christo obdor­miuit gratitudinis & memoriae ergo La­crymis rigauit. Keresztvrini, M.DC.IV. —­2. Pazman Peter pironsagi. Az az: Azokra az szitkos karomlasokra, es or­czatlan pantolodasokra, mellyeket Szyl Miklós neve alat Hafenreffer tudos Doc­tornak konyue eleiben függesztet levelek ellen, all orczassan ki bocziattot vala: Derek Felelet. Mellyben nem csak az Czepregi Mestersegnek nevezet nyelues czielcziapasi, torkaban verettetnek, de meg az ő Cziavargo Kalauzzanak, csin­talan fartellij es hazug czigansagijs röuid

Next